Formádi Katalin

A fogyasztás szociológiája

Az etika mint fogyasztói érték

Az etika mint fogyasztói érték először Holbrooknál jelenik meg (1994), mely „erkölcsiségre” és „erényre vagy etikus cselekedetekre” utal. Holbrook (1994) az erkölcs „törekvésére” utal, amelynek célja „az önmagáért mint saját jutalmáért keresett erény”. Későbbiekben az etika mint kötelesség vagy másokkal szembeni kötelezettség jelentéssel egészül ki. Megjegyezve, hogy az ilyen kötelezettségek gyakran társadalmilag elfogadott magatartási szabályok vagy konvenciók formájában jelennek meg, amelyek a megfelelő viselkedést diktálják (pl. az öltözködési és viselkedési szabályok betartására). Mindazonáltal egyértelmű, hogy Holbrook (1994) az etikára mint fogyasztói értékre utal, ahol a jótett önmagáért és az erkölcsi kötelesség vagy kötelességtudat eredményeként tükröződik (Smith 1996). Az etikáról mint fogyasztói értékről alkotott nézőpontja szerint: „Az etikus cselekvés magában foglalja, hogy valamit mások érdekében teszünk – azzal az aggodalommal, hogy az hogyan hat rájuk, vagy hogyan reagálnak rá” (1994: 52). Az ilyen cselekvés motivációja belső, mert „az erény a maga jutalma” (1994: 53–54). Viszont „abban a pillanatban, amikor valamilyen etikus cselekedetet már nem öncélként követünk, hanem más külső okból, valaminek az eszközeként, akkor megszűnik etikusnak lenni” (1994: 53). Erre nevezi meg példaként az adományozást, mely abban az esetben etikailag erényes cselekvés, ha valaki pusztán önmagáért törekszik mások megsegítésére, szemben azzal, amikor státuszmegőrzés vagy adókedvezmény miatt adományoz (1994: 53–54). Ez persze további kérdéseket vet fel, miszerint: lehet-e egy cselekedet valaha is teljesen önérdek nélküli? Empirikusan mennyire lehet kiszűrni ezt? Az leszögezhető, hogy minden jó cselekedetnek számos motivációja van, melyek különböző erősségűek és ezek között lehet néhány önérdekű is (Holbrook 1994; Smith 1996).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 097 2

Marketing Szociológia

Napjaink válságokkal teli világában a fogyasztás és a fogyasztói társadalom értelmezése ellentmondásokkal terhelt. Formádi Katalin könyve vállalja a kihívást, és a fogyasztásszociológia megszokott témái (életstílus, értékek, fogyasztói élmény stb.) mellett egyenrangúan szól a fenntartható és tudatos fogyasztásról, a nem fogyasztás jelenségéről és a fogyasztásetika kérdéseiről. A kötet alapos történeti áttekintést is nyújt a témáról, és a fogyasztás kutatását elméleti és empirikus eredmények, valamint gyakorlati példák segítségével mutatja be. Jó szívvel ajánlom a könyvet mindazoknak, akik szeretnék megérteni a fogyasztás aktuális társadalmi összefüggéseit, legyenek akár diákok, tanárok vagy az üzleti élet szereplői.

dr. Neulinger Ágnes

ESSRG, vezető kutató

Formádi Katalin hiánypótló műve a fogyasztás társadalomtudományi vizsgálatának komplex áttekintését nyújtja az olvasó számára. A könyv a fogyasztás szociológiájának történeti és elméleti gyökereitől indulva tárgyalja a modern fogyasztási trendeket, a fenntarthatóság és a tudatos vásárlás releváns kérdéseit, valamint szakmai fogódzót ad a fogyasztói élmény mélyebb rétegeinek megismerése kapcsán.

Az elméleti áttekintést gyakorlati példákkal ötvöző kötet véleményem szerint mind az oktatásban, mind pedig a fenntarthatósági szemléletet követő szakemberek számára egyaránt értékes, értékteremtő munka, amely meggyőződésem szerint kiemelten hozzájárul a fogyasztói magatartás jobb megértéséhez és a tudatosabb jövő formálásához.

Prof. Dr. Csapó János

egyetemi tanár

Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet

Marketing & Menedzsment szakmai folyóirat szerkesztőségi tag

Hivatkozás: https://mersz.hu/formadi-a-fogyasztas-szociologiaja//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero