Formádi Katalin

A fogyasztás szociológiája

Életmód

Az életstílushoz (lifestyle) kapcsolódóan leggyakrabban használt fogalom az életmód (way of life). Losonczi Ágnes (1977: 14) meghatározása szerint „az életmód […] a társadalmi feltételek között létrejött viszonyok, kialakult lehetőségek cselekvési rendszerré válása, a cselekvések megformálása és stilizálása”. A korai életmódkutatások négy fontos elemet emeltek ki, amelyek „az életmegnyilvánulások komplex jellegét és a tevékenységek hierarchizáltságát, a tevékenységek ritmikus ismétlődésének fontosságát és az életkörülményeket (életfeltételeket) hangsúlyozzák ki” (Utasi 1982:17). Az életmód és az életstílus megközelítések inkább megközelítési módjuk és hangsúlyuk alapján különböznek, mintsem a tárgyuk tekintetében. Mindkettő abból indul ki, hogy az egyének az életkörülményeik által behatárolt lehetőségekkel rendelkeznek magatartásuk, tevékenységük, preferenciáik megvalósításához, de az életstílus a társadalmi és kulturális környezet hatását emeli ki és a fogyasztásnak mint preferenciákra utaló tevékenységre és annak „szabadságfokon” belüli szabad választására nagyobb hangsúlyt fektet (Utasi 1982: 17). Az életmódot mint összefoglaló kategóriát úgy tekintjük, mint a szükségletek kielégítésének módját, azokat az életfeltételeket, amelyeket az adott társadalom gazdasági-társadalmi feltételei határoznak meg (Utasi 1982). Korábbi megközelítések alapján (Varga 1976) életmódon azt értjük, hogy az emberek miként alakítják, illetve termelik újra az adott társadalmi-történelmi helyzetben saját életüket, a társadalmi lét rendszereit és alrendszereit. Az életmód jellemzően tükrözi a társadalmi viszonyok és az uralkodó termelési módok jellegét, így lehetővé teszi a különböző történelmi életmódok objektív feltételének beazonosítását. Ezek a megközelítések arra helyezik a hangsúlyt, hogy a társadalmi életmód meghatározza az emberek gondolkodásmódját, a közöttük lévő viszonyok természetét (Varga 1976).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 097 2

Marketing Szociológia

Napjaink válságokkal teli világában a fogyasztás és a fogyasztói társadalom értelmezése ellentmondásokkal terhelt. Formádi Katalin könyve vállalja a kihívást, és a fogyasztásszociológia megszokott témái (életstílus, értékek, fogyasztói élmény stb.) mellett egyenrangúan szól a fenntartható és tudatos fogyasztásról, a nem fogyasztás jelenségéről és a fogyasztásetika kérdéseiről. A kötet alapos történeti áttekintést is nyújt a témáról, és a fogyasztás kutatását elméleti és empirikus eredmények, valamint gyakorlati példák segítségével mutatja be. Jó szívvel ajánlom a könyvet mindazoknak, akik szeretnék megérteni a fogyasztás aktuális társadalmi összefüggéseit, legyenek akár diákok, tanárok vagy az üzleti élet szereplői.

dr. Neulinger Ágnes

ESSRG, vezető kutató

Formádi Katalin hiánypótló műve a fogyasztás társadalomtudományi vizsgálatának komplex áttekintését nyújtja az olvasó számára. A könyv a fogyasztás szociológiájának történeti és elméleti gyökereitől indulva tárgyalja a modern fogyasztási trendeket, a fenntarthatóság és a tudatos vásárlás releváns kérdéseit, valamint szakmai fogódzót ad a fogyasztói élmény mélyebb rétegeinek megismerése kapcsán.

Az elméleti áttekintést gyakorlati példákkal ötvöző kötet véleményem szerint mind az oktatásban, mind pedig a fenntarthatósági szemléletet követő szakemberek számára egyaránt értékes, értékteremtő munka, amely meggyőződésem szerint kiemelten hozzájárul a fogyasztói magatartás jobb megértéséhez és a tudatosabb jövő formálásához.

Prof. Dr. Csapó János

egyetemi tanár

Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet

Marketing & Menedzsment szakmai folyóirat szerkesztőségi tag

Hivatkozás: https://mersz.hu/formadi-a-fogyasztas-szociologiaja//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero