Formádi Katalin

A fogyasztás szociológiája

Életvitel

Az életvitel-koncepció Max Weber nevéhez fűződik, aki a Gazdaság és Társadalom (1967; 1987) című kötetében kétféle társadalmi rétegződést különböztet meg osztály és rendi alapon. Elmélete szerint az osztályok az anyagi viszonyok alapján tagozódnak, a termeléshez és az áruk megszerzéséhez fűződő viszonyuknak megfelelően rétegződnek, míg a rendek az áruk fogyasztási elvei szerint. Ez utóbbi felel meg a státuszcsoportoknak, melynek a fogyasztás jellege szerint (kulturális attribútuma alapján) társadalomstrukturáló szerepe van. A rendek kialakulásában a rendre jellemző életvitelnek van szerepe, aminek a tagjai hasonló életstílus-egységet alkotnak, amely nem a tárgyak birtoklása alapján történik, sokkal inkább a rendi „játékszabályok” követésének eredményeként. A rendi tagság meghatározott életvitelt feltételez, előírt normák és magatartások betartását feltételezi, de amellett íratlan szabályok is jellemzik (rendi becsület). A rendi hovatartozás számos előnnyel, előjoggal jár és a fogyasztás elemeiben (pl. étkezés, öltözködés hasonlósága) is megjelenik: „legkülönfélébb foglalkozási és materiális monopóliumokkal társul”, pl. előjog bizonyos öltözékekre, másoknak tabuval eltiltott ételekre, valamint neveltetési, házasodási szokások, megélhetési módok és a fogyasztás hasonlósága. A rendileg monopolizált foglalkozások és lehetőségek olyan előnyöket jelentenek, amelyek érdekeltté teszik a tagokat, hogy a rendi becsület által elvárt módon viselkedjenek és a megszabott életstílust kövessék. Weber későbbi művében (1979) kifejti, hogy a rendek domináns szerepet töltenek be a társadalmi rétegek életstílusának megalkotásában, azok hordozói lesznek. Weber nem vizsgálja a különböző életstílusokat, kizárólag a hatalmon lévő státuszcsoport elkülönülési, uralmi eszközeként elemzi, mely a csoportkultúra révén erősíti a hatalmat (Utasi 1982).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 097 2

Marketing Szociológia

Napjaink válságokkal teli világában a fogyasztás és a fogyasztói társadalom értelmezése ellentmondásokkal terhelt. Formádi Katalin könyve vállalja a kihívást, és a fogyasztásszociológia megszokott témái (életstílus, értékek, fogyasztói élmény stb.) mellett egyenrangúan szól a fenntartható és tudatos fogyasztásról, a nem fogyasztás jelenségéről és a fogyasztásetika kérdéseiről. A kötet alapos történeti áttekintést is nyújt a témáról, és a fogyasztás kutatását elméleti és empirikus eredmények, valamint gyakorlati példák segítségével mutatja be. Jó szívvel ajánlom a könyvet mindazoknak, akik szeretnék megérteni a fogyasztás aktuális társadalmi összefüggéseit, legyenek akár diákok, tanárok vagy az üzleti élet szereplői.

dr. Neulinger Ágnes

ESSRG, vezető kutató

Formádi Katalin hiánypótló műve a fogyasztás társadalomtudományi vizsgálatának komplex áttekintését nyújtja az olvasó számára. A könyv a fogyasztás szociológiájának történeti és elméleti gyökereitől indulva tárgyalja a modern fogyasztási trendeket, a fenntarthatóság és a tudatos vásárlás releváns kérdéseit, valamint szakmai fogódzót ad a fogyasztói élmény mélyebb rétegeinek megismerése kapcsán.

Az elméleti áttekintést gyakorlati példákkal ötvöző kötet véleményem szerint mind az oktatásban, mind pedig a fenntarthatósági szemléletet követő szakemberek számára egyaránt értékes, értékteremtő munka, amely meggyőződésem szerint kiemelten hozzájárul a fogyasztói magatartás jobb megértéséhez és a tudatosabb jövő formálásához.

Prof. Dr. Csapó János

egyetemi tanár

Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet

Marketing & Menedzsment szakmai folyóirat szerkesztőségi tag

Hivatkozás: https://mersz.hu/formadi-a-fogyasztas-szociologiaja//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero