Formádi Katalin

A fogyasztás szociológiája

Hazai életstílus-kutatások története

A hazai életstílus-kutatások kezdete a hetvenes és nyolcvanas évekre tehető, korábban a társadalmi berendezkedés nem legitimálta az életstílus-kutatásokat, idegenként kezelték a témát, azt feltételezve, hogy jólét uralkodik a társadalomban, nincs mit kutatni (Hankiss–Manchin 1976; Szántó 1978). Ezt követően jelentek meg az életmód egy-egy szeletét vizsgáló (S. Nagy 1976; S. Nagy 1978), majd későbbi életstílus-kutatások (Losonczi 1977; Utasi 1982; Andorka 1978), melyek az antropológia, a néprajz, a kultúrakutatás és a szociológia eszközrendszerét egyaránt használták (Hoppál–Szecskő 1984). Ezek az első kutatások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy elinduljon Magyarországon is az életstílus-kutatás. Eleinte a kutatások az életstílus egy-egy területére irányultak. S. Nagy Katalin (S. Nagy 1976; S. Nagy 1978; S. Nagy 1987) a lakberendezési szokásokat, a lakások dekorációját, szimbolikus tárgyait, a lakások minőségére utaló komfortfokozatokat vizsgálata. Ezek a kutatások rávilágítottak arra, hogy alkalmasak az egyes társadalmi státuszcsoportok azonosítására és a köztük lévő különbségek feltárására. Elemzésében foglalkozott az ízlésbeli különbségeket tükröző képek, festmények, fotók, falvédők, televízió és könyvek stb. szimbolikus szerepével és státuszcsoportonként eltérő reprezentációjával. Másik aspektusa az életstílusnak a kulturális fogyasztás volt, melynek korai kutatásai a felnőtt lakosság általi kulturális intézmények látogatottságát és hetilapolvasási szokásait vizsgálta (Róbert–Tóth 1977; Róbert–Tóth 1979). A vizsgálat eredményei megerősítették, hogy a társadalmi-demográfiai változók erősen hatnak a kultúrafogyasztásra (Róbert–Tóth 1979: 38–39).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 097 2

Marketing Szociológia

Napjaink válságokkal teli világában a fogyasztás és a fogyasztói társadalom értelmezése ellentmondásokkal terhelt. Formádi Katalin könyve vállalja a kihívást, és a fogyasztásszociológia megszokott témái (életstílus, értékek, fogyasztói élmény stb.) mellett egyenrangúan szól a fenntartható és tudatos fogyasztásról, a nem fogyasztás jelenségéről és a fogyasztásetika kérdéseiről. A kötet alapos történeti áttekintést is nyújt a témáról, és a fogyasztás kutatását elméleti és empirikus eredmények, valamint gyakorlati példák segítségével mutatja be. Jó szívvel ajánlom a könyvet mindazoknak, akik szeretnék megérteni a fogyasztás aktuális társadalmi összefüggéseit, legyenek akár diákok, tanárok vagy az üzleti élet szereplői.

dr. Neulinger Ágnes

ESSRG, vezető kutató

Formádi Katalin hiánypótló műve a fogyasztás társadalomtudományi vizsgálatának komplex áttekintését nyújtja az olvasó számára. A könyv a fogyasztás szociológiájának történeti és elméleti gyökereitől indulva tárgyalja a modern fogyasztási trendeket, a fenntarthatóság és a tudatos vásárlás releváns kérdéseit, valamint szakmai fogódzót ad a fogyasztói élmény mélyebb rétegeinek megismerése kapcsán.

Az elméleti áttekintést gyakorlati példákkal ötvöző kötet véleményem szerint mind az oktatásban, mind pedig a fenntarthatósági szemléletet követő szakemberek számára egyaránt értékes, értékteremtő munka, amely meggyőződésem szerint kiemelten hozzájárul a fogyasztói magatartás jobb megértéséhez és a tudatosabb jövő formálásához.

Prof. Dr. Csapó János

egyetemi tanár

Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet

Marketing & Menedzsment szakmai folyóirat szerkesztőségi tag

Hivatkozás: https://mersz.hu/formadi-a-fogyasztas-szociologiaja//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero