A fenntartható fogyasztás és zöld szemlélet elterjedése összetett fejlődést mutat, amelyet különböző társadalmi-gazdasági, környezeti és kulturális tényezők alakítottak. Ez a fejezet a fenntartható fogyasztás fejlődésének kialakulását és elterjedését mutatja be. A fenntartható (hétköznapi szóhasználatban zöld) fogyasztás jelensége a mai társadalom egyik központi témájává vált, ami a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos növekvő tudatosságot és a felelős fogyasztói döntések iránti érdeklődés növekedését tükrözi. A fokozódó környezeti kihívásokkal szemben a fenntartható fogyasztás koncepciója kulcsfontosságú paradigmaváltásként jelent meg az egyének és a társadalom egészének piaci szerepvállalásában. Az éghajlatváltozással, az erőforrások kimerülésével és az ökológiai fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak erősödésével a fogyasztók világszerte átértékelik választásaikat, hogy egy fenntarthatóbb és környezettudatosabb életmódhoz igazodjanak. Szociológiai szempontból a zöld fogyasztás tanulmányozása a társadalmi struktúrák, kulturális értékek és egyéni viselkedésmódok bonyolult hálóját, az egyének és a társadalmi környezetük közötti kapcsolatot tárja fel, amelyek a környezetbarát gyakorlatok kialakítását és elfogadását alakítják. A zöld fogyasztás ebben az összefüggésben nem kizárólag személyes választás eredménye, hanem különböző tényezők által befolyásolt társadalmilag beágyazott jelenség. A fejezet rávilágít a jelenség hátterében álló trendekre, a fogalmi meghatározások és típusok sokszínűségére, és megvizsgálja, hogy a fogyasztás mögött húzódó motivációk, normák, értékek és a kulturális gyakorlatok hogyan alakítják az egyének környezettudatos fogyasztásról alkotott képét és elkötelezettségét. Ennek a fejezetnek célja, hogy a szociológiai szemüvegen keresztül bepillantást nyújtson abba a folyamatba, amelyen keresztül megérthetjük a fenntartható/zöld fogyasztás dinamikáját és annak a társadalomra gyakorolt hatásait. A fejezet végén jó példán keresztül bemutatom a fenntartható fogyasztás gyakorlatát egy tudatos fesztivállátogató példáján keresztül. Legvégül pedig a téma új kihívásait és jövőbeli kutatási lehetőségeit vázolom fel.