Formádi Katalin

A fogyasztás szociológiája

Szabadidő és a munkatermelékenység

A szabadidő másik mérőszáma annak a feltárására irányul, hogy a szabadidő milyen mértékben korrelál más gazdasági mutatóval, pl. a munkatermelékenységgel és/vagy a GDP-vel. Közgazdasági megközelítés szerint (Cui et al. 2019) a magasabb munkatermelékenység kétféle folyamat révén növelhető: 1) munka- és tanulási folyamaton keresztül, egyfelől „tanulás a munka által” (learning by doing) (Romer 1986) és 2) a szabadidő jó beosztásával a termelés javítása érdekében, „tanulás a szabadidőn keresztül” (learning through leisure) (Wei et al. 2016). Úgy tűnik, hogy a munkatevékenység általi tanulás folyamata döntő szerepet játszik a munkatermelékenység javulásában az Egyesült Államokban, Németországban és Japánban. Ezzel szemben néhány európai országban a munkatermelékenység (GDP-per capita per hour GDP) viszonylag magasabb a GDP-nél. A munkatermelékenység tekintetében például Luxemburg, Norvégia és Hollandia az első három helyezett ország, annak ellenére, hogy GDP-jük nincs az első 10 között. Továbbá Németország és Dánia is magasabb munkatermelékenységgel rendelkezik és viszonylag több szabadidőt élveznek a lakosai. Ennek magyarázata részben az észak-európai országokban magasabb oktatási idővel magyarázható, mert a magasabb humán tőke hozzájárul a gazdasági fejlődéshez (Kazmi et al. 2017; Lucas 1988; Romer 1990). De ebben nem egységes a közgazdászok véleménye, egyfelől a szabadidő és a munkatermelékenység közötti összefüggés alapján kimutatható, hogy az utazásokkal és szórakozással töltött idő felfrissíti és feltölti a dolgozókat, ezáltal javítja a termelékenységüket. Más szóval, „a tanulás szabadidőn keresztül” növeli a munkatermelékenységet ezekben az országokban. A 4.7. ábra és a 4.8. ábra bemutatja az egyes országok közötti különbségeket a szabadidő-felhasználás és a munka termelékenysége alapján.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 097 2

Marketing Szociológia

Napjaink válságokkal teli világában a fogyasztás és a fogyasztói társadalom értelmezése ellentmondásokkal terhelt. Formádi Katalin könyve vállalja a kihívást, és a fogyasztásszociológia megszokott témái (életstílus, értékek, fogyasztói élmény stb.) mellett egyenrangúan szól a fenntartható és tudatos fogyasztásról, a nem fogyasztás jelenségéről és a fogyasztásetika kérdéseiről. A kötet alapos történeti áttekintést is nyújt a témáról, és a fogyasztás kutatását elméleti és empirikus eredmények, valamint gyakorlati példák segítségével mutatja be. Jó szívvel ajánlom a könyvet mindazoknak, akik szeretnék megérteni a fogyasztás aktuális társadalmi összefüggéseit, legyenek akár diákok, tanárok vagy az üzleti élet szereplői.

dr. Neulinger Ágnes

ESSRG, vezető kutató

Formádi Katalin hiánypótló műve a fogyasztás társadalomtudományi vizsgálatának komplex áttekintését nyújtja az olvasó számára. A könyv a fogyasztás szociológiájának történeti és elméleti gyökereitől indulva tárgyalja a modern fogyasztási trendeket, a fenntarthatóság és a tudatos vásárlás releváns kérdéseit, valamint szakmai fogódzót ad a fogyasztói élmény mélyebb rétegeinek megismerése kapcsán.

Az elméleti áttekintést gyakorlati példákkal ötvöző kötet véleményem szerint mind az oktatásban, mind pedig a fenntarthatósági szemléletet követő szakemberek számára egyaránt értékes, értékteremtő munka, amely meggyőződésem szerint kiemelten hozzájárul a fogyasztói magatartás jobb megértéséhez és a tudatosabb jövő formálásához.

Prof. Dr. Csapó János

egyetemi tanár

Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet

Marketing & Menedzsment szakmai folyóirat szerkesztőségi tag

Hivatkozás: https://mersz.hu/formadi-a-fogyasztas-szociologiaja//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero