2.1. Történeti és jogi háttér
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_1585/#m1297trend_6_1585 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_1585/#m1297trend_6_1585)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_1585/#m1297trend_6_1585)
A vámszabadterületek az egyik legfontosabb befektetésösztönző elemként jelentek meg Magyarországon a rendszerváltástól az EU-csatlakozásig tartó időszakban. Ebben az időszakban a szabályozási környezet lehetővé tette, hogy bármely vállalat – a vám-, pénzügyi hatóságok engedélyével – saját vámszabadterületet hozzon létre az ország bármely részén. Ezeken a területeken a vámok, a devizaszabályok, az áfa és egyéb előírások minimális alkalmazása biztosította, hogy a beruházások jelentős mértékben mentesüljenek a hagyományos adóterhektől. A vámszabadterületek kialakulása több mint száz ilyen egység megjelenését eredményezte, amelyek elősegítették a zöldmezős beruházások beindulását és a vertikális FDI vonzását (Antalóczy–Sass, 2024). Olyan jelentős befektető vállalatok hozták létre vámszabadterületeken a magyarországi leányvállalataikat, mint az Opel, a Suzuki, a Ford, a Philips, az IBM, az Audi, a Nokia, a Knorr-Bremse, a Delphi, a Denso és a Lear (Antalóczy, 1999). Vagyis egyrészt kijelenthetjük, hogy a vezető magyarországi gép-, autóipari és elektronikai leányvállalatok vámszabadterületen tevékenykedtek. Másrészt az országban viszonylag szétszórva, dekoncentrált térszerkezetben helyezkedtek el, egy-egy területi hangsúllyal, figyelembe véve az infrastruktúra fejlettségét és a szakképzett munkaerő elérhetőségét. (Ez utóbbit, kicsit leegyszerűsítve, úgy jellemezhetjük, hogy egy Nyugat-Magyarország, Győr környékétől Kelet-Magyarország, Miskolc környékéig húzódó sávban volt ezek túlnyomó része megtalálható, gyakorlatilag az akkor működő autópályák mentén).