2.2. Gazdasági hatások és térbeli következmények
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_1587/#m1297trend_6_1587 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_1587/#m1297trend_6_1587)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_1587/#m1297trend_6_1587)
A vámszabadterületek fontossága kiemelkedő volt a magyar gazdaságban. Mint láttuk, a legfontosabb ipari leányok vámszabadterületen működtek. Szerepük meghatározó volt a külkereskedelemben: például 2001 végén az ipari vámszabadterületek részesedése a teljes magyar exportból 44% volt, az összes magyar kivitel 35%-át adó tíz vezető exportőr vállalat közül nyolc ilyen formában termelt (Bodnár, 2002).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_1588/#m1297trend_6_1588 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_1588/#m1297trend_6_1588)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_1588/#m1297trend_6_1588)
A vámszabadterületi szabályozás sajátossága, hogy minimális kapcsolatot eredményez a fogadó gazdasággal. A vámszabadterületek gyakran izoláltan működtek a fogadó gazdaságtól, – definíció szerint – minimális az azzal fenntartott kapcsolatuk. Ez egyfajta útfüggő beruházási mintázatot hozott létre, és erősen befolyásolta az iparosodás térszerkezetét. A koncentrált beruházási modellek elősegítették a technológiai innovációt és a gyors FDI-beáramlást, a szabályozás fontos tényezőként játszott szerepet a vertikális FDI vonzásában és a globális értékláncokba való integrációban, ugyanakkor a helyi gazdaságba történő integráció hiányát is eredményezték. Ennek következtében a vámszabadterületek hozzájárultak a térbeli koncentráció erősödéséhez, ami hosszú távon a régiós egyenlőtlenségek és a térpolitikai kohézió problémáit vethette fel. Az EU-csatlakozás utáni jogi változásokkal a vámszabadterületek működése megszűnt (Antalóczy, 2000), de örökségük továbbra is hatással van a hazai ipar térszerkezetére – gondoljunk csak a felsorolt nagyvállalatokra, amelyek ma is a magyar feldolgozóipar derékhadát adják.