2.1.3. Digitális biztonság
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_451/#m1297trend_6_451 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_451/#m1297trend_6_451)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_451/#m1297trend_6_451)
A digitális biztonság azt mutatja meg, hogy a törvények és a rendeletek milyen mértékben védik a felhasználókat a szoftverkalózkodással és a számítógépes bűnözéssel szemben. Miközben a nyitottság és a szabadság a digitális infrastruktúra fontos szempontjai, a kibertámadásoknak való kitettség és a digitális tulajdonjogok megsértése alááshatja annak fejlődését. Herhalt (2011) a kibertámadásokat a következő kategóriákba sorolta: pénzügyi csalások, számítógépes hackelés, pornográf képek letöltése az internetről, vírustámadások, e-mailes zaklatás és fajgyűlöletet szító weboldalak létrehozása. A digitális technológia és az online szolgáltatások egyre szélesebb körű használata új lehetőségeket teremtett – e-business, e-kereskedelem, e-tanulás, e-banking, e-kormányzat –, ugyanakkor új biztonsági kihívásokat is teremtett (Kundi és Akhtar, 2014; Liu és mtsai, 2022). Ráadásul a digitális infrastruktúrára elterjedése növeli annak sebezhetőségét, és komoly károkat okozhat az élet szinte minden területén, az olyan alapvető szolgáltatásoktól kezdve, mint az áram- és vízellátás, a közlekedés, az oktatás és az egészségügyi ellátórendszerek (Johnson, 2016; Sharif és Mohammed, 2022). A biztonság egyre magasabb költségeket ró a magánfelhasználókra, a vállalkozásokra és más szervezetekre, beleértve a kormányokat is, amelyek szintén a támadások célpontjai (Whitman és Mattord, 2012). Mivel a digitális infrastruktúra védelmének költségei egyre nőnek, az internetes vagy online kalózkodás és a szerzői jogok megsértése arra kényszerítette a kormányokat, hogy új bűnüldözési módszereket hozzanak létre, mint például az amerikai Digital Millennium Copyright Act (Chaudhry et al., 2011) vagy az EU kiberbiztonsági stratégiája (Fuster és Jasmontaite, 2020).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_452/#m1297trend_6_452 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_452/#m1297trend_6_452)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_452/#m1297trend_6_452)
A digitális biztonsági pillérben az infrastrukturális komponenst a Transparency International globális kiberbiztonsági indexének szervezeti és technikai alindexeivel mérjük. A pillér digitális részét a biztonságos szerverek aránya testesíti meg.