2.4. A magyarországi digitális vállalkozói ökoszisztémáról
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_864/#m1297trend_6_864 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_864/#m1297trend_6_864)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_864/#m1297trend_6_864)
Szerb (2025) tanulmányának második fele a magyarországi jellemzőkkel és eredményekkel foglalkozik. Számomra a leginkább gondolatébresztő és gazdaságpolitikai szempontból is továbbgondolandó megállapítása az volt, hogy a digitális ökoszisztéma (digitális infrastruktúra és felhasználók) átlagpontszámai más országok hasonló adatainál nagyobb mértékben haladják meg a vállalkozói ökoszisztéma átlagpontszámait. Világosan kiderül, hogy kevés eredményt hoznak azok a kormányzati elgondolások, amelyek a tudásalapú vállalkozásokra épülő, minőségi növekedésen alapuló felzárkózást a digitális infrastruktúrát fejlesztő nagyszabású beruházásokkal próbálják megvalósítani.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_865/#m1297trend_6_865 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_865/#m1297trend_6_865)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_865/#m1297trend_6_865)
Vannak területek, ahol jelentős ráfordításokkal ugyan, de gyorsan és látványosan kalibrálhatók a fejlettségi mutatók (ilyen a digitális infrastruktúra), és van, ahol évtizedes, konzisztens és kevéssé látványos erőfeszítések vezetnek csupán eredményre (ilyen a humán tőke és a digitális írástudás). Azt is vegyük figyelembe, hogy még ha a digitális ökoszisztéma e kevésbé gyorsan és látványosan alakítható összetevőjével foglalkozna is a hazai szakpolitika, akkor sem haladnánk előre a tudásalapú vállalkozásokra épülő, minőségi növekedésen alapuló felzárkózás megalapozásában. Ehhez a vállalkozói oldal felől közelítve kellene a digitális vállalkozói ökoszisztémát fejleszteni, mint tette ezt nagyon tudatosan Észtország és teszi ezt újabban Litvánia. A balti országok vállalkozási ökoszisztémájának fejlettségét érzékeltető, esetenként a fejlett országokban mért értékeket is felülmúló mutatószámok nem egyik évről a másikra alakultak ki, hanem hosszú évtizedek konzisztens fejlesztésének eredményeként. Egyetlen példa: 2023-ban az egy főre jutó kockázatitőke-befektetés 12 euró volt a közép- és kelet-európai (KKEU) régióban,1 78 euró Európában, ellenben Észtországban ugyanez az adat 310, Litvániában 112, Csehországban 17, Magyarországon pedig 7 euró (Dealroom és Atomico, 2024). Ezek a megfontolások jól mutatják a DEE-index egyik legnagyobb értékét, a szűk keresztmetszetekért történő büntetés módszertani megközelítésének megalapozottságát.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_867/#m1297trend_6_867 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_867/#m1297trend_6_867)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_867/#m1297trend_6_867)
A magyarországi helyzetképről szóló bevezetőjében Szerb a hazai vállalkozói ökoszisztémát elemző szakirodalom és egyéb felmérések megállapításai közül válogatva jó néhány általános problémát említ meg. Az egyik, a StartupBlink Startup Ecosystem Reportja szerint, az informatikai szakemberek szükségesnél alacsonyabb száma, ami – idézi Szerb – részben a tehetségek elszipkázásának következménye. Bár erről, mint Szerb irodalomáttekintéséből kiderül, vita folyik, hogy kevés, elegendő vagy éppen előnyösen sok informatikai szakemberrel rendelkezik-e Magyarország, hozzászólásom utolsó részében az „elszipkázás” egy másik aspektusával foglalkozom. Azt állítom, hogy bár a képzett munkaerő kivándorlása kétségtelenül aggasztó mértékű és egyre nagyobb méreteket ölt,2 a hazai digitális vállalkozói ökoszisztéma fő problémája nem az IT-szakemberek „elszipkázása”. Ami igazán elgondolkodtató, az maguknak a digitális vállalkozásoknak az elvándorlása.
| 1 | A KKEU-országok körébe az EU13 új tagállamán kívül a statisztika beleérti Szerbiát, Montenegrót, Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Fehéroroszországot, Ukrajnát, Moldovát és Észak-Macedóniát is. |
| 2 | A KSH adatai szerint 2014 és 2023 között mintegy 270 ezer magyar állampolgár vándorolt ki külföldre (https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0030.html). A HR-portál szerint jelenleg 100 ezer fő felett van a külföldön dolgozó, ingázó magyarok száma. A magasan képzettek elvándorlási rátája közel 7 százalék (https://www.hrportal.hu/hr/miert-megyunk-mi-magyarok-kulfoldre-es-miert-jonnek-hozzank-azsiabol-dolgozni-20240420.html). Az ENSZ Our World in Data adatai szerint, 2020-ban 714 ezer volt a külföldön élő magyar állampolgárok száma (https://ourworldindata.org/migration). |