1. Bevezetés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_1115/#m1297trend_6_1115 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_1115/#m1297trend_6_1115)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_1115/#m1297trend_6_1115)
Kína bő negyvenéves környezetvédelmi erőfeszítéseit és programjait utólag az ökológiai civilizáció koncepciójával foglalták keretbe. Az elképzelés fokozatosan alakult ki, a „fenntartható fejlődés” koncepcióját váltotta fel. A környezeti szempontok érdemi, stratégiai szintű megjelenése a 2007-ben zajlott 17. pártkongresszus dokumentumában érhető először tetten, elsősorban mint az iparosítás és a technológiai fejlődés egyik dimenziója (Hu Jintao’s report…, 2007). Innentől a környezethez való viszony fontos megközelítés lett, s ez a stratégia építése során elvezetett az ökológiai civilizáció elképzeléséhez (The 19th National…, 2017), amely 2018-ban az ország alkotmányába is bekerült (Constitution of the…, 2019). A kínai hagyomány olyan kiterjedésű és annyira komplex, hogy szinte bárminek a gyökereit meg lehet találni benne, ha ma valaki a modern koncepcióját a hagyományra is szeretné építeni. Így megvannak az ökológiai civilizáció gyökerei is. Elsősorban a taóizmusban találjuk meg az ember és a természet harmóniájára, a természet rendjének dominanciájára alapuló tanítást. Már a „fenntartható fejlődés” elképzelése is az indusztrializációnak a természet rendjét követő előrehaladásáról beszélt. Az elméletet mára nagyon részletesen kidolgozták a Xinhua Intézetben, lényeges elemeit kínaiasan mennyiségi csoportokká formálták („Tíz támogatás”, „Öt fő átalakulás”, „Öt fő viszony”) (Toward a More…, 2024).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_1116/#m1297trend_6_1116 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_1116/#m1297trend_6_1116)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_1116/#m1297trend_6_1116)
Mindez egy folyamatosan képzett, de elméleti formáját utólag elnyert ideológiai keret. Jelentősége kínai viszonyok között nagy, hiszen évtizedes materiális és gondolkodásbeli folyamatokat integrál stratégiává. Ugyanakkor e folyamatok születésekor ebben a komplex formájában semmiképpen sem létezett. A modellje nem az, hogy egy stratégiát valósítottak volna meg, hanem a különböző területeken megfogalmazódott imperatívuszok vezették őket – folyamatos agyusztálás mellett – a stratégiai elemek, majd az átfogó stratégia kialakításához. Viszonylag jól elkülöníthetően négy különálló terület folyamatairól beszélünk, amelyek becsatornázódtak az ökológiai civilizáció stratégiájába, s hajtották előre sok más mellett az itt tárgyalt iparpolitikát és ipari ágazatokat is. Ezek: az intézményi, a környezeti, az energetikai és az ipari-technológiai területek.