A vizsgálat tárgyát képező könyvértékelő és a receptes weboldalak a könyvolvasást, valamint az ételkészítést tematizálják. Elsősorban könyvértékeléseknek és recepteknek az olyan online gyűjteményeiről van tehát szó esetükben, amelyek a világhálón keresztül bármely internethasználó számára szabadon hozzáférhetőek, és közös jellemzőjük, hogy bármikor új weblapokkal, illetve a weblapon belül új megnyilatkozásokkal bővülhetnek. Tematikus weboldalakként elmondható továbbá róluk, hogy az újmédia számítógép közvetítette diskurzusainak az azonos, bizonyos technológiai feltételek által körülhatárolt diskurzustípusába tartoznak, és ez alapján jól elkülöníthetők a Web 2.0 egyéb, felhasználói tartalmak megosztására ugyancsak lehetőséget biztosító típusaitól: például a közösségi média diskurzusaitól, az online híroldalaktól, az e-mail-levelezőrendszerek diskurzusaitól, a videokommunikációs felületek diskurzusaitól, a fórumbeszélgetésektől, a különféle chatfelületeken megvalósuló társalgásoktól stb.2

A kutatásban a receptes és a könyvértékelő weboldalak leírásakor azonban nem a Web 2.0-ként is emlegetett újmédia mint diszkurzív színtér általános működésére, illetve technológiai sajátosságainak, főbb diskurzustípusainak a jellemzésére fókuszálok – mint fentebb is említettem, ezek a monográfia kutatási témájának a hátterét adják, így az újmédia sajátosságainak az 1.2.2. fejezeten túlmutató, részletező bemutatásától itt eltekintek (erre lásd pl. Crystal 2001; Manovich 2001; Herring 2001, 2013; Tannen–Trester eds. 2013; Akkaya 2014; Fetzer 2021, magyar nyelven pl. Érsok 2006, 2007; Veszelszki 2011, 2017; Petykó 2012; Forgó 2013; Aczél 2016). Ehelyett azt kívánom feltárni, hogy a kiválasztott weboldalak tekintetében hogyan funkcionál a műfajiság, amennyiben a műfajt olyan összetett tudássémaként, generikus kognitív struktúraként fogjuk fel, amely tipikus témában, tipikus kommunikációs célok megvalósítása érdekében, tipikus résztvevői szerepek között megvalósuló diszkurzív események egészleges megvalósulását motiválja egyfelől a megnyilatkozás létrehozása során orientáló mintaként, másfelől a befogadás során diszkurzív elvárásként (lásd az 1.2.1. fejezetet, továbbá vö. Bahtyin 1988; Steen 2011; Busse 2014; Simon 2017; Tátrai 2017b). Ha pedig a műfaji tudás a különféle diszkurzív események egészleges megvalósulását motiválja, akkor a monográfiában mindenekelőtt azt szükséges vizsgálat tárgyává tennem, hogy a könyvértékelő és a receptes weboldalak diszkurzív eseményei tekintetében milyen diszkurzív események kapcsán vethető fel a műfaji tudás funkcionálása, illetve hogy ezek a diszkurzív események hogyan épülnek egymásba, hogyan kapcsolódnak össze, és hogyan szerveződnek kiterjedtebb diszkurzív egységekké.