Ennek nyomán a 2–5. ábra összesítve mutatja be a kvantitatív adatokat: a könyvértékelő weboldalak kezdőlapjain található paratextusok gyakorisági adatait (2. ábra), és az egyes könyvértékeléseket magukba építő weblapok gyakorisági adatait (3. ábra), valamint ezzel párhuzamosan a receptes weboldalak kezdőlapjain található paratextusok gyakorisági adatait (4. ábra) és az egyes recepteket magukba építő weblapok gyakorisági adatait (5. ábra). A diagramokon jelzett relatív gyakoriságok kiszámításakor a száz százalékot az azonos összetett műfajba és azon belül az azonos weblaptípusba (kezdőlap/jellegadó műfajt beépítő weblap) tartozó összes paratextus száma jelentette.

Az ábrák alapján továbbá bizonyos összehasonlításokat is megfogalmazhatunk arról, hogy miként különbözik a két összetett műfaj a paratextusok alapvető típusainak az előfordulási arányait tekintve. A diagramok alapján megfigyelhetjük, hogy a két összetett műfaj kezdőlapjain (2. és 4. ábra) a paratextusok egyes típusainak az előfordulási aránya hasonló tendenciákat mutatott: az alapvető diszkurzív struktúrát létrehozó orientációs paratextusok közel azonos arányban fordultak elő, az összes paratextus 26, illetve 23%-át képviselték. A metadiszkurzív paratextusok csupán az összes paratextus 10, illetve 6%-át tették ki, míg a megnyilatkozásokat közvetlenül beágyazó paratextusok 64 és 71%-ban képviseltették magukat. Kisebb aránybeli eltolódások tehát voltak a két összetett műfaj kezdőlapjai között, de ez a különbség elenyésző, hiszen egyik kategória esetében sem érte el még a 10%-ot sem. A kezdőlapok tekintetében tehát a két összetett műfaj – legalábbis ami az itt tárgyalt leíró statisztikai adatokat illeti – igen nagyfokú hasonlóságot mutatott.

Ezzel szemben a jellegadó műfajokat magukba építő weblapok (3. és 5. ábra) tekintetében a két összetett műfaj a paratextusok egyes típusainak az előfordulási arányát tekintve radikálisan különbözött egymástól. Míg ugyanis a könyvértékelő weboldalakon a kezdőlaphoz képest több mint 10%-kal megnőtt a megnyilatkozásokat közvetlenül beágyazó paratextusok aránya (76% a kezdőlap 64%-ához képest), addig az alapvető diszkurzív struktúrát létrehozó orientációs paratextusok aránya jelentős mértékben csökkent (a könyvértékelés weblapján csupán a paratextusok 11%-a tartozott ebbe a kategóriába, szemben a kezdőlap 26%-os előfordulási arányával). Ehhez képest a receptes weboldalakon éppen ennek az ellenkezője volt megfigyelhető: itt a megnyilatkozásokat közvetlenül beágyazó paratextusok a jellegdó műfajt, azaz a receptet magukba építő weblapokon majdnem 20%-kal kisebb arányban fordultak elő, mint a kezdőlapokon (csupán 53% a kezdőlap 71%-ához képest), ezzel szemben, illetve ezt ellensúlyozva viszont a receptek weblapjain jelentős mértékben megnőtt az alapvető diszkurzív struktúrát létrehozó orientációs paratextusok előfordulási aránya (a kezdőlap 23%-ához képest itt az összes paratextus 37%-a ebbe a típusba tartozott). A két összetett műfaj közötti különbség tehát jóval markánsabban megragadható a jellegadó műfajokat beépítő weblapok paratextusainak a tekintetében, ami már a kvantitatív, leíró statisztikai adatokban is megmutatkozik. Ez ugyanakkor alátámasztja azt a 2.4. fejezetben megfogalmazott állítást is, amely szerint a kezdőlapnak magának is paratextuális jellege van.