5. A tematikus weboldalak paratextusainak részletező bemutatása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a fejezet a receptes és a könyvértékelő weboldalak paratextusainak részletes jellemzését adja a paratextusok korábban bemutatott három alapvető típusa mentén. A jellemzés szempontjai valamennyi kategória esetében azonosak, amelyeket pedig az alapján alakítottam ki, hogy valamennyi elemzési szempont kifejtése egy-egy kutatási kérdés megválaszolását hajtsa végre a 2.6. fejezetben pontokba szedett kutatási kérdések közül. Az elemzés szempontrendszere továbbá részben Steen (2011) kognitív műfajelméleti modelljétől, részben Genette-nek (1987) a „paratextuális üzenet” leírására ajánlott szempontrendszerétől is inspirálódott, jóllehet a monográfiában egyiket sem kísérlem meg kizárólagosan alkalmazni, illetve működtetni. Az előbbit azért, mert mint korábban a kifejtettem, a paratextusokat nem tartom önálló műfajoknak, utóbbit pedig azért, mert Genette a paratextus pragmatikai dimenzióját, illetve funkcióját külön szempontként kezeli, ez pedig nem hangolható össze zökkenőmentesen az általam alkalmazott funkcionális pragmatikai szemlélettel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindezek alapján a részletező elemzés a következő szempontok mentén szerveződik. (i) A paratextus létrehozója által alkalmazásba vett szimbolizációs lehetőségek; itt érintem azt a problémakört, hogy a paratextus szerzője milyen szemiotikai rendszer(ek) lehetőségeit veszi alkalmazásba.1 Ez a szempont a Q1) kutatási kérdésre kínál válaszokat. (ii) A paratextus létrehozója által végrehajtott figyelemirányítási művelet célpontja; ez alatt a szempont alatt a paratextus konceptuális tartalmának a vizsgálata értendő, valamint itt vizsgálom a paratextus által kezdeményezett diszkurzív és nem diszkurzív cselekvéseknek a tárgykörét is.2 Ez a szempont tehát a Q2) és Q3) kutatási kérdés megválaszolásához járul hozzá. (iii) A kontextualizáló figyelemirányítási művelet résztvevői szerepei; e szempont alatt értelemszerűen a résztvevői szerepek megjelenítésének, illetve diszkurzív konstruálásának a problémaköre értendő.3 Ez alapján az utolsó szempont alapján a Q4) kutatási kérdést válaszolom meg az elemzéssel.
 
 
1 Steen (2011: 33) műfajelméleti modelljét tekintve ez a szempont a szemiotikai eszközökre fókuszáló ún. „kód-modellel” állítható párhuzamba, míg Genette (1987: 7–8) elemzési rendszerében hasonló szempontként jelenik meg a paratextuális üzenet ún. „szubsztanciális státusza”.
2 Ez a szempont bár tökéletesen nem feleltethető meg annak, mégis bizonyos hasonlóságokat mutat Steennek (2011: 32) a résztvevők által közösen megkonstruált üzenetre fókuszáló ún. „szöveg-modelljével”, Genette (1987) pedig érdekes módon nem említ hasonló elemzési szempontot a paratextuális üzenet elemzése kapcsán.
3 Steen (2011: 31–32) modelljével összevetve ez a szempont hasonló nézőpontot ajánl az elemzéshez, mint az ún. „kontextus-modell”, amely azonban nem csupán a résztvevőket, illetve résztvevői tudatokat foglalja magában, hanem jóval tágabb viszonyrendszert. Genette (1987: 8–11) e szemponthoz hasonló kérdéskört a paratextuális üzenet ún. „pragmatikai státusza” kapcsán tárgyal, ő azonban a résztvevőket jóval inkább egy statikus kommunikációs modell keretei között értelmezi.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave