Ballagó Júlia: A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon
›
II. rész: A receptek és a könyvértékelések műfajisága
›
10. A diszkurzív szerkezet szerepe a receptek és a könyvértékelések műfajiságában
›
10.2. A receptek szerkezeti felépítése
›
10.2.2. A kísérleti receptek vizsgálatának eredményei

10.2.2. A kísérleti receptek vizsgálatának eredményei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kísérletes vizsgálat során, amelynek keretei között az adatközlők egyik csoportjának „a jó regény receptjét” kellett megalkotniuk, általánosságban arra az eredményre jutottam, hogy a kísérleti személyek az autentikus receptekhez igen hasonló diszkurzív szerkezeti egységeket dolgoztak ki. Ugyanakkor a kísérletes nyelvi anyag kvalitatív elemzése során azonosított szerkezeti egységek kisebb változatosságot mutattak, mint a receptes weboldalak szövegei esetében. Így az eredmények a természetes diszkurzív közegből származó nyelvi adatok elemzésénél jóval kontúrosabban rajzolták ki a recept diszkurzív sémájának lényegi, központi jelentőségű szerkezeti egységeit. A 10. táblázat a kísérleti receptekben azonosított diszkurzív szerkezeti egységeket, illetve azok gyakorisági adatait mutatja be a 9. táblázattal azonos módon.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10. táblázat. A kísérleti receptekből, azaz „a jó regény receptjeiből” álló kutatói korpuszban azonosított diszkurzív szerkezeti egységek és azok gyakorisági adatai1
Diszkurzív szerkezeti egység kódszáma, megnevezése
„A jó regény receptje” (össz.: 25 recept)
Abszolút gyak.
Hány receptben?
5.2.1.
cím nélküli bevezető rész (egy receptben több is szerepelhet); „keret”
5.2.1.1.
alapinformációk a receptről
7
7 (28%)
5.2.1.2.
a recept születésének a története
2
2 (8%)
5.2.1.3.
személyes megjegyzés a recepthez
5
5 (20%)
5.2.1.4.
plusz ismeret közlése a receptről
1
1 (4%)
5.2.1.5.
pozitív viszonyulás kialakítása a recepthez
3
3 (12%)
5.2.2.
Hozzávalók című rész
22
22 (88%)
5.2.3.
Előkészületek című rész
2
2 (8%)
5.2.4.
Elkészítés című rész
17
17 (68%)
5.2.4.1.
záró instrukciók
6
6 (24%)
5.2.4.2.
a produktum tálalása/fogyasztása
8
8 (32%)
5.2.4.3
elkészítési folyamat végeredménye
6
6 (24%)
5.2.5.
kiegészítő megjegyzések (a Hozzávalók vagy az Elkészítés című részen belül)
5.2.5.1.
figyelmeztetés, tanács
21
11 (44%)
5.2.5.2.
értelmezés, kommentár
53
16 (64%)
5.2.6.
cím nélküli instrukciók, tipográfiailag elkülönülve
2
2 (8%)
5.2.7.
Ajánló című rész; „keret”
–
–
5.2.8.
Tipp című rész; „keret”
–
–
5.2.9.
cím nélküli befejező rész (egy receptben több is szerepelhet); „keret”
5.2.9.1.
teljes recept lezárása: elköszönés
1
1 (4%)
5.2.9.2.
más receptek ajánlása
–
–
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szó szoros értelmében legszembetűnőbb, azonban a 10. táblázatban nem szereplő különbség az autentikus és a kísérleti receptek között az volt, hogy a kísérleti receptek egyetlen kivételtől eltekintve nem tartalmaztak fotót vagy bármi egyéb vizuális elemet – bár a kísérlet instrukciói között megfogalmaztam, hogy a feladat elvégzéséhez bármilyen eszköz használható, amit a kísérleti alany szükségesnek érez a jó regény receptjének megalkotásához. Az egyetlen kivételt a 13. kép szemlélteti.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

13. kép. Az egyetlen képi anyagot tartalmazó kísérleti recept: rec_012
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A paratextusként értelmezhető kép mellett szükséges röviden szót ejteni egy olyan paratextusról is, amelynek viszont a kísérlet tanulságai alapján igen fontos, kezdeményező szerepe volt a recept diszkurzív sémájának aktiválásában. Ez a paratextus a cím volt, amely a 25-ből 20 regényrecept elején szerepelt (a kísérleti receptek 80%-ában). A cím legtöbbször expliciten tartalmazta a recept műfajmegnevezést, ahogy azt a (90a–e) példák szemléltetik:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(90a) A jó regény receptje

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(90b) A jó regény receptje – A la Noémi

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(90c) A jó könyv receptje

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(90d) Regény (alaprecept)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(90e) A jó regény (nagymama receptje alapján)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(91) Regény jóasszony módra

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(92) A jó regény
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ehhez képest a (91) és (92) példák – hasonlóan a receptes weboldalakról származó ételreceptek címeihez (lásd 5.2.2.1. alfejezet) – az elkészítendő produktumot nevezték meg címkeszerűen (regény, jó regény). A (91) példában pedig azt láhatjuk, hogy a jóasszony módra konstrukció az ételreceptek stílusának imitációjával kezdeményezi a recept műfajának aktiválását.3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 10. táblázatban látható, hogy a kísérleti receptekben a legnagyobb relatív gyakorisággal (88%-kal, a 25 kísérleti receptből 22-ben) azonosítható mezoszintű diszkurzív szerkezeti egység a hozzávalókat felsoroló rész volt (5.2.2. kód), amely igen gyakran a Hozzávalók címet is megkapta (vö. 13. kép). Ez az eredmény korrelált az autentikus, receptes weboldalakról származó receptek vizsgálatának eredményeivel:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(93)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hozzávalók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az íráshoz:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • írásra alkalmas eszköz ízlés szerint
  • egy hely, ahol jó alkotni
  • idő
  • A tartalomhoz:
  • egy jó alapkoncepció (utcáról érdemes beszerezni)
  • rétegelt karakterek
  • érzékletesen megírható helyszín(ek)
  • átgondoltan és következetesen vezetett történetszál
  • fordulatok (kerüljük a kliséket, és ügyeljünk a megfelelő mértékre!)
  • egy jó befejezés
  • bizalom az olvasóban4
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (93) példa mutatja, hogy ez a szerkezeti egység – akárcsak a vizsgált ételreceptek esetében – a kísérleti receptekben is a lista diszkurzív sémáját megvalósítva kezdeményezte a procedurális megértést. A listaszerű diszkurzív egység magas gyakorisága pedig arra mutat rá, hogy a Hozzávalók paratextussal, azaz kontextualizációs utasítással ellátott lista egy, a kísérleti keretek következtében atipikusnak tekinthető diszkurzív esemény során is a recept műfajjelölő szerkezeti egységeként képes funkcionálni. Ezenkívül további fontos jellemzője volt még a Hozzávalóknak, hogy a (93) példával szemléltetett módon ez a rész igen sok kísérleti receptben további, alcímekkel ellátott csoportokra, alegységekre tagolódott. Tehát a listajellegű diszkurzív egység belső tagolása, azaz a felsorolt dolgoknak a végrehajtandó cselekvéssorhoz igazított rendszerezése ugyancsak műfajjelölő konstruálási eljárás lehet a recept diszkurzív sémájában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindazonáltal a kísérleti szövegek elemzésének eredményei arra is rávilágítanak, hogy a hozzávalók listája olyannyira központi jelentőségű, a műfajiság diszkurzív kialakításában kezdeményező szerepet betöltő szerkezeti egység, hogy a receptműfaj sikeres aktiválásához akár az Elkészítés című rész nélkül is elegendő lehet ennek a szerkezeti egységnek a nyelvi kidolgozása. A regényreceptek között volt ugyanis három olyan szöveg is (a rec_13, rec_14 és rec_17 sorszámúak), amely nem tartalmazott instrukciós részt, a hozzávalók listáját viszont igen. Ezek közül az egyik regényrecept nem is tartalmazott semmilyen más diszkurzív egységet a Hozzávalókon kívül, kettő pedig csak az „alapinformációk a receptről” kóddal ellátott rövid, paratextusszerű részt. Ugyanakkor ennek a jelenségnek a fordítottjára – vagyis az Elkészítés szerepeltetésére és a Hozzávalók hiányára – nem volt egyetlen példa sem a kísérletes anyagban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Míg a receptes weboldalakról származó ételreceptek esetében a Hozzávalókon kívül az Elkészítés című szerkezeti egység is minden egyes receptben megjelent, addig az 10. táblázat gyakorisági adatai azt mutatják, hogy a kísérleti receptek tanulsága alapján az Elkészítés című instrukciós rész kevésbé fontos, kevésbé lényegi diszkurzív egysége a receptműfajnak. A 25 kísérleti receptből ugyanis csupán 17-ben, azaz a regényreceptek 68%-ában volt azonosítható a receptolvasó jövőbeli cselekedeteire irányuló instrukciókat kifejtő szerkezeti egység. Ez a gyakoriság persze egyáltalán nem alacsony (ezt jelzi a táblázat kiemelése), vagyis nem állítom azt, hogy az Elkészítés című rész ne lenne fontos szerkezeti egysége a recept műfajának. Azt viszont állítom, hogy a hozzávalók listaszerű felsorolása lényegesebb, fontosabb, a receptműfaj központi kommunikációs céljának az elérése szempontjából, mint azt is kifejtetté tenni, hogy a recept felhasználójának pontosan mit, milyen sorrendben és hogyan kell csinálnia a megnevezett alapanyagokkal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt jól alátámaszthatja az, hogy a konyhában gyakorlottabb személyek az elkészítendő étel nevének, valamint az alapanyagoknak és azok mennyiségének a pontos ismeretében nagy valószínűség szerint nyelvileg kifejtett instrukciósor hiányában is képesek elkészíteni az adott ételt. Ha azonban az alapanyagoknak a listája és/vagy azok pontos mennyisége ismeretlen (például a nagy precizitást igénylő sütemények esetében), akkor hiába az esetleg részletesen kifejtett instrukciók – akár a nagy főzési gyakorlattal rendelkező személyek számára is –, az ételkészítés nem biztos, hogy sikeres lesz.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(94)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elkészítés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Készítsük elő az olvasók kedvét.
  2. Majd vegyünk egy elegendő élettapasztalattal rendelkező személyt és tetszés szerint keverjük össze kreativitással és fantáziával.
  3. Ha összeállt, akkor biztosítsunk neki egy íráshoz alkalmas felületet – például számítógépet, vagy agyagtáblát – és várjunk addig, amíg megkel.
  4. Amikor elérte a megfelelő állagát, akkor vegyük elő a szerkesztőket és nyújtsuk kb. fél centi vastagságúra.
  5. Végül az anyagból formázzunk azonos méretű darabokat és adjuk át az olvasóknak.5

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (94) példa egy tipikus megvalósulását mutatja a kísérleti receptek Elkészítés című részeinek. Látható, hogy itt is számozással vannak jelölve a cselekvéssor elkülöníthető lépéseire vonatkozó, a „hogyan csináld”-ot explicitebben, jóval több nyelvi referenciapontot felkínálva is kifejtő instrukciók. A számozás tehát ugyancsak részét képezheti a recept műfajának tipikus szerkezetéről, azon belül is az Elkésztés című részről való ismereteknek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül az 10. táblázat arra is felhívja a figyelmet, hogy az önálló diszkurzív szerkezeti egységnek tulajdonképpen nem tekinthető, mégis valamely specifikusabb diszkurzív célra irányuló „értelmezés, kommentár” (5.2.5.2. kód) annotációs címkével jelölt részek is több, mint a kísérleti receptek felében előfordultak (64%). Ez a gyakoriság összhangban áll a receptes weboldalakról származó ételreceptekben mért gyakorisági adatokkal, és azt mutatja, hogy a receptek Hozzávalók és Elkészítés című részeiben fontos, hogy legyenek ilyen diszkurzív funkciójú rövidebb szakaszok is, amelyek elkülönülésére valamilyen explicit metapragmatikai jelzés is ráirányítja a figyelmet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kísérlet eredményei – ahogy azt a 10. táblázat gyakorisági adatokat jelző oszlopai összefoglalják – ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy a recept további diszkurzív szerkezeti egységei kevéssé lényegiek a műfaji karakter kialakítása szempontjából. Azoknak a részeknek a kidolgozása ugyanis vagy példa nélküli volt a kísérletes nyelvi anyagban (pl. Ajánló című rész, Tipp című rész, más receptek ajánlása), vagy csak elvétve, kevesebb példa akadt az előfordulásukra (pl. a többi különféle „keret” funkciójú szerkezeti egységre).
 
 
1 A táblázat forrása: saját szerkesztés.
2 A kép forrása: saját kutatási adatfelvétel.
3 A stílusimitáció (vö. Tátrai 2012) összességében is igen lényeges eszköze volt annak, ahogy a kísérleti személyek aktiválták a recept műfaji sémáját. A monográfia terjedelmi korlátai miatt a stílusimitáció részletes vizsgálatára és műfajiságban betöltött szerepére itt nem térek ki – a későbbiekben azonban mindenképpen tervezem a nyelvi anyag ilyen irányultságú feldolgozását is.
4 Forrás: a rec_02 sorszámú kísérleti recept.
5 Forrás: a rec_03 sorszámú kísérleti recept. Az itt idézett példával kapcsolatban megjegyezhető, hogy az e receptet író adatközlő nem az író, hanem a kiadó perspektívájából értelmezte a „regénykészítés” folyamatát, és ennek megfelelően a regényrecept instrukciós részében hozzáférhetővé tett cselekvéseket. A kísérleti eredményeknek ez az aspektusa későbbi vizsgálatoknak egyértelműen az érdeklődésére tarthat számot, de jelen kutatás kérdésfeltevésein ez a kérdéskör túlmutat, így az elemzésben erre a szempontra nem térek ki.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave