12.3.1.1. Perszonális konstruálás az amatőr könyvértékelésekben

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fentebb már láthattuk, hogy az amatőr könyvértékelésekben lényegesen gyakoribb volt a diskurzusrésztvevők személydeiktikus nyelvi megjelenítése, mint a professzionális kritikákban. Ez azt jelentette, hogy előfordultak olyan értékelések, amelyekben az elemi jelenetek nagy részében a diskurzusrésztvevők valamelyike jelent meg a referenciális jelenet szereplőjeként. Ez azonban számottevően ritkább volt, mint a receptek Elkészítés című szerkezeti egységében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A potenciálisan perszonális konstruálást kezdeményező, a diskurzus résztvevőit a referenciális jelenetben objektiváló első és második személyű személyjelölések között a moly.hu laikus olvasók által írt könyvértékeléseiben egyértelmű volt az E/1. személyű személyjelölések dominanciája. A mintában szereplő 25 amatőr könyvértékelés közül ugyanis 22-ben az összes előforduló első vagy második személyű személyjelölés legalább 50%-a E/1. személyű volt, ezen belül 9 értékelés pedig kizárólag E/1. személyjelölést tartalmazott. A 22. táblázat ezeket a gyakorisági adatokat részletezi a második leggyakoribb, a professzionális kritikák perszonálisabb részeiben pedig túlsúlyban lévő T/1. személyjelölés gyakorisági adataival összevetve.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

22. táblázat. Az első személyű személyjelölések gyakorisági adatai az amatőr könyvértékelésekben1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az amatőr könyvértékelésekre az volt a jellemző, hogy a megnyilatkozó pozitív vagy negatív értékelő viszonyulását úgy tette hozzáférhetővé, hogy a könyvértékelést az értékelt könyv befogadásának a narratívájaként konstruálta meg, mégpedig annak perszonális narratívájaként (vö. Bruner 1986; Tátrai 2002). Ez azt jelentette, hogy az értékelés történetként, vagyis időben egymást követő események soraként konstruálódott. Ami viszont a kutatás szempontjából ezen a ponton igazán lényeges, hogy olyan események soraként, amelyek szereplőjeként a megnyilatkozó saját korábbi énje vált referenciálisan azonosíthatóvá az E/1. személyjelölő konstrukciók révén.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(136) [...] A könyv nagy részében – ami számomra meglepő volt, több auschwitzi „élménybeszámolóra” számítottam. Viszont ez a része sem zavart egyáltalán. Nagyon sok történetben magamra ismertem, olvasás közben Edith szavait mantráztam magamnak, hogy én is tovább tudjak lépni azokon, amiken a betegeinek sikerült. Hatalmas élmény volt olvasni ezt a könyvet, de lelkileg nem álltam még rá készen. [...]2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (136) példa azt szemlélteti, hogy az amatőr könyvértékelésekben a megnyilatkozó az E/1. személydeiktikus kifejezésekkel saját múltbeli énjét tudati folyamatokkal, ismeretekkel, illetve diszkurzív elvárásokkal rendelkező, megértő tevékenységet folytató szubjektumként jelenítette meg a referenciális jelenet szereplőjeként. Vagyis a könyv olvasójaként, akinek az olvasói élményeiről számol be az értékelés. Ugyanakkor ezzel a konstruálási eljárással a megnyilatkozó saját magát szociokulturális létezőként is objektiválta, aki egy interszubjektív (szocio)kulturális viszonyrendszer keretei között valósítja meg a referenciális jelenetben ábrázolt tevékenységet, vagyis az értékelt könyv mint kulturális produktum befogadását. Mindennek eredményeként a deiktikus személyjelölés E/1. személyű konstrukciói hozzájárultak ahhoz, hogy a diskurzus témáját képező könyvvel kapcsolatos ismeretek értékelő jellegű megosztása a megnyilatkozó személyes narratívájaként, vagyis egyéni befogadói élményeként, perszonalizáltan legyenek megkonstruálva. Olyan módon, hogy a megnyilatkozó saját szociokulturális kiindulópontjának a működését a referenciális jelenetben történetként konstruálta meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 22. táblázat mutatja, hogy a moly.hu értékeléseiben volt példa a T/1. személyjelölésre is. Ezek egy részének a funkciója összhangban áll azzal a fenti magyarázattal, amely szerint az amatőr értékelések az értékelt könyv befogadását személyes narratíva keretei között jelenítették meg. Ezek ugyanis a T/1. személyjelölésnek azt az exkluzív olvasatát kínálták fel, amely szerint a megnyilatkozó és a történetben egyébiránt harmadik személyként is objektivált szereplő „mi”-ként konstruálódott a narratíva adott pontjain:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(137) [...] az esti szokásos Grimm és egyéb mesefelolvasás helyett ezt vettem elő. Hát megbabonázta [ti. a megnyilatkozó húgát]. Engem is. Hihetetlenül olvasmányos, érdekes rögtön az első oldaltól kezdve. Onnan persze nem volt menekvés, minden este végeznünk kellett egy fejezettel (hosszúak ám a fejezetek!). Addigra megjelent a második része is, azzal folytattuk. A többit már egyedül olvasta, és mára nagy könyvfaló lett ő is. [...] Egyébként miután elolvastuk, bevittem az iskolába [...]3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (137) esetében a megnyilatkozó és annak húga vált referenciálisan azonosíthatóvá a kiemelt T/1. konstrukciók révén. Vagyis a T/1. itt olyan exkluzív többességet jelenített meg, amelynek nem tagja a diskurzuspartner (azaz az értékelés befogadója), hiszen ő nem volt szereplője annak a személyesen átélt történetnek, amely az értékelt kulturális produktum múltbeli befogadásáról szól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Más esetekben azonban az amatőr könyvértékelések T/1. konstrukcióival az értékelő az inkluzív olvasatot kezdeményezte:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(138) [...] Pedig a Dűne minden olvasóban megindít valamit, akkor is, ha éppen nem érdekli a sci-fi irodalom – ha már átharcoltuk magunkat ezen a különös, látomásszerű mesén, hát igenis ragadjuk meg a gallérjánál, és rázzunk ki belőle minél több érdekes kapaszkodót és motívumot. [...]4
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben az esetben a T/1. inkluzív referenciája révén a könyvértékelő egyfajta általános befogadói tapasztalást, illetve értékelést tett hozzáférhetővé, azaz saját egyéni tapasztalatát generalizálta, és azt valamennyi olvasó, köztük a konkrét diskurzuspartner, az értékelés befogadójának a (szocio)kulturális kiindulópontjából is feldolgozható tapasztalatként tette hozzáférhetővé. Így ez a konstruálási eljárás ugyancsak egyfajta perszonális jelleget eredményezett, más karakterűt azonban, mint az E/1. személyű narratívaként megkonstruált értékelés, illetve befogadói tapasztalás esetén. Ezzel az eljárással az értékelő jelentősen rokonította könyvértékelése személyességét a professzionális kritikák perszonális jellegével (lásd 12.3.1.2. fejezet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kvalitatív elemzés további eredményeire áttérve az is megállapítható, hogy míg a receptek személyjelöléseit formai szempontból nagyrészt igei személyragok valósították meg (lásd 12.3.1. fejezet), addig az amatőr könyvértékelésekben jóval gyakrabban találtam példát arra, hogy ugyanazon igei konstrukción belül a megnyilatkozó két morfológiai megoldással is objektiválta saját magát: az E/1. igei személyragok mellett személyes névmással, illetve annak paradigmatikus alakjai segítségével is. A (136) példában az én is tovább tudjak lépni konstrukció azt a több laikus értékelésben is felbukkanó grammatikai megoldást szemlélteti, amikor az igei folyamat elsődleges figurájaként a megnyilatkozó nem csupán az igei személyraggal, hanem személyes névmással is objektiválta önmagát. Ezzel az egyedítő művelettel (az igei folyamat trajektorának kettős nyelvi kidolgozásával) a megnyilatkozó igen erőteljesen arra irányította a figyelmet, hogy az értékelt könyv befogadásához kapcsolódó mentális folyamatoknak ő, illetve az ő múltbeli énje a végrehajtója. A (136) példa mantráztam magamnak szerkezete pedig arra szolgál példaként, hogy az igével ábrázolt folyamatnak nem csupán a trajektoraként (lásd az E/1. igei személyragot), hanem a landmarkjaként (lásd magamnak) is a megnyilatkozó objektiválódott (vö. Tolcsvai Nagy 2022). A példa ami számomra meglepő volt tagmondata pedig azt az ugyancsak jellemző konstruálási megoldást szemlélteti, amikor egy olyan elemi jelenet figurájaként vált azonosíthatóvá a megnyilatkozó, amely esetében az implicit jelentésképzésben rejlő potenciált kihasználva a megnyilatkozónak nem feltétlenül lett volna szükséges a sikeres megértés érdekében objektiválnia is saját magát. Ezzel a megnyilatkozó ugyancsak a történetként megjelenített befogadói élmény egyediségére, illetve saját személyéhez kötődő voltára irányította a figyelmet. Nem kifejezetten magas gyakorisággal ugyan (összesen 10 alkalommal), de arra is volt példa, hogy az amatőr könyvértékelés első személyként objektivált megnyilatkozója topikként jelent meg az adott mondatban:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(139) Nekem például már az első oldalakon meghatározó élmény volt vele kapcsolatban, hogy Herbert regénye tulajdonképpen korának tipikus gyermeke.5
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (139) példában az látható, hogy ebben az esetben a megnyilatkozó nem csak a referenciális jelenet interszubjektív feldolgozásának referenciapontjaként objektiválódik, hanem egyúttal az adott elemi jelenet konceptuális feldolgozásának hozzáférési pontjaként konstruálódik meg a nekem paradigmatikus alakban álló személyes névmás segítségével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentebb leírtakkal összhangban áll az is, hogy a személyhez lehorgonyzott nominális szerkezeteknél jóval gyakoribb E/1. igei konstrukciók jellemzően múlt idejűek, illetve kijelentő módúak voltak. A grammatikai tulajdonságok mellett azonban vizsgálat tárgyát képezte az is, hogy az igék esetében voltak-e olyan fogalmi tartományok, amelyek kiemelkedően gyakran aktiválódnak, és ezáltal – a személy- és társas attitűdjelöléssel együtt járva – felvethető a műfajspecifikus jellegük. A 23. táblázat azokat az igei lemmákat és abszolút előfordulási adataikat mutatja be, amelyek az amatőr könyvértékelésekben a leggyakrabban voltak E/1. személyhez lehorgonyozva.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

23. táblázat. Az amatőr könyvértékelések E/1. személyű igei szerkezeteiben leggyakrabban előforduló igék6

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A táblázat kiemelései arra hívják fel a figyelmet, hogy az amatőr értékelések leggyakoribb E/1. személyű igei szerkezetei közül több az érzelem tágabb fogalmi keretét aktiválta: ilyenek voltak a leggyakoribb szeret (7), imád (5), továbbá csalódik (3) és érez (3) igék. Ez pedig összhangban áll azzal a 10.3.1.2. részben ismertetett sajátossággal, hogy az amatőr könyvértékelésekben jellemző volt a pozitív, illetve negatív érzelmi viszonyulást kifejtő diszkurzív egységeknek a szerepeltetése – gyakran a narratíva részeként. Mindezek alapján tehát úgy tűnik, hogy az amatőr könyvértékelések perszonális narratívái esetében a perszonalizáció mintázatai és az érzelem kognitív tartományának az aktiválása viszonylag jellemző együttállást mutatott. Ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy ezen együttállás tipikalitásának a megállapítása további empirikus kutatásokat igényel (vö. Péter 1991). A 23. táblázat pedig mindemellett azt is megmutatja, hogy a többi leggyakoribb E/1. személyű ige – a professzionális értékelésekhez hasonlóan (lásd 12.3.1.2.) – a gondolkodás, képesség, valamint a mondás és az ehhez szorosan kapcsolódó megértés fogalmi tartományait hozták működésbe.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül az elemzés utolsó szempontja, az első vagy második személyt jelölő konstrukciók metapragmatikai tudatossága tekintetében a vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy e szempontból nem volt különbség az amatőr kritikák és a professzionális könyvértékelések személyessége között. Vagyis nem volt különbség a két specifikusabb műfaji kategória között abban a tekintetben, hogy a szóban forgó személyjelöléseknek milyen hányada működött csupán implicit módon, a közös alaphoz való lehorgonyzás révén metapragmatikai jelzésként, vagy a diskurzus keretében megvalósuló jelentésképzésről reflexív konceptualizációt létrehozó explicit metapragmatikai jelzés részeként (vö. Verschueren 2000; Tátrai 2022).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(140) Igaz, hogy kicsit antidepresszáns és lelki tanácsadó szaga van ennek a könyvnek, egy tünékeny Ricard Bach felütésű aromával, de azt kell mondjam, hogy nemcsak megszerettem a végére, de úgy érzem, hogy egy kicsit még használt is, hiszen a depresszió és én közel állunk egymáshoz. [...]7
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (140) példa kiemelései a megnyilatkozó E/1. személyű objektiválását megvalósító, kontextualizáló főmondatként konstruált (lásd Kugler 2017a: 820–837) explicit metapragmatikai jelzések jellemző példái. Az amatőr könyvértékelések összes első és második személyű deiktikus konstrukciójának a 17%-a ehhez hasonló reflexív kontextualizáló konstrukciók részeként fordult elő a korpuszban (vö. a professzionális kritikák első és második személyű személyjelölést megvalósító reflexív kontextualizálóinak a 19%-os gyakoriságával, 12.3.1.2. fejezet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az a megállapítás tehető a kutatói korpusz amatőr könyvértékeléseivel kapcsolatban, hogy ezek is perszonálisan voltak konstruálva, azonban a perszonalizációt kezdeményező diszkurzív mintázat egyértelműen különbözött a receptek személyességétől. A laikus olvasók amatőr értékeléseinek perszonális konstruálása jellemzően abból fakadt, hogy a megnyilatkozók az értékelést saját, E/1. személyű konstrukciókkal objektivált múltbeli énjük egyedi és egyszeri befogadói tapasztalataként tették hozzáférhetővé, mégpedig narratív diszkurzív keretek között. Mindez együttesen jellegadóan megkülönböztette az amatőr könyvértékeléseket a professzionális kritikáktól, vagyis elmondható, hogy a perszonalizációnak az itt bemutatott diszkurzív mintázata egyfelől műfajjelölő, másfelől pedig a műfajon belüli további differenciálódást kezdeményező, műfajspecifikáló szerepű is. Ez utóbbi megállapítás alapos alátámasztását is szolgálja a következő, professzionális értékelések személyességét bemutató rész.
 
 
1 A táblázat forrása: saját szerkesztés. A táblázat színes kiemelései a minimum 50%-os relatív gyakoriságot jelzik. Azokban az esetekben, ahol egy adott értékelés tekintetében az E/1. és a T/1. személyjelölések relatív gyakoriságai összeadva kevesebb mint 100%-ot kapunk, ott értelemszerűen nemcsak első, hanem második személyt jelölő deiktikus konstrukciók is előfordultak, amelyek gyakorisági adatait viszont nem tünteti fel a táblázat.
2 Ez az értékelés a monográfia megírásakor már nem elérhető a moly.hu oldalán, 2023. 11. 03.; kiemelések tőlem: B. J.
3 Forrás: https://moly.hu/ertekelesek/321541 (2023. 11. 03., kiemelések tőlem: B. J.)
4 Ez az értékelés a monográfia megírásakor már nem elérhető a moly.hu oldalán, 2023.11.03.; kiemelések tőlem: B. J.
5 Ez az értékelés a monográfia megírásakor már nem elérhető a moly.hu oldalán, 2023.11.11.
6 A táblázat forrása: saját szerkesztés.
7 Forrás: https://moly.hu/ertekelesek/4815909 (2023. 11. 03., kiemelések tőlem: B. J.)
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave