Ahogyan azt korábban említettem, a domén fogalmainak jellemzői meghatározóak lehetnek abból a szempontból, hogy mit és hogyan érdemes rögzíteni egy terminológiai adatbázisban. A jogi terminológia kezeléséről a gyakorlatban már korábban írtam az általános jellemzők alapján (Tamás, 2018, 2019a, 2019b) vagy például a IUSTerm jogi és közigazgatási terminológiai adatbázis szerkesztésének tapasztalatairól beszámolva (Tamás, 2019c). A jog ebből a szempontból teljesen egyéni kihívásokkal bír, és nem kizárólag a terminusok közti gyakori részleges vagy hiányos ekvivalenciaszintek képezik ennek okát. Egy jogi tárgyú terminológiai adatbázis építésekor a források kiválasztásánál érdemes figyelembe venni, hogy milyen speciális jellemzőkkel bír a jogi terminológia, azaz az erős verbalitás, a naprakészség megtartása, a fogalmi egyértelműség és rugalmasság együttes fennállása, a jogi terminusok erős rendszerbe ágyazottsága (jogcsalád, jogrendszer, jogágak és jogszabályok szintjén), az országspecifikusság és eltérő osztályozási módok, a kontextusfüggőség és a semlegesség nemzetközi jogi terminusok esetében (l. Tamás, 2019b). A fent felsorolt okokból kifolyólag a jogi terminusok esetében különösen fontos a pontos és következetes dokumentáció megléte, hiszen például a részleges vagy hiányos ekvivalencia megkívánja a terminusok közti különbségek leírását egy ekvivalencia adatmezőben, a naprakészség nem nélkülözheti a pontos szerkesztési adatokat, a források pedig segítenek ellenőrizni az adatok megbízhatóságát.