Takácsné Szabó Melinda: „De nehéz az iskolatáska…” • Az óvoda–iskola átmenet nehézségei
›
5. A családi háttér szerepe a gyermek iskolaalkalmasságát tekintve

5. A családi háttér szerepe a gyermek iskolaalkalmasságát tekintve

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A család hatása a gyermek fejlődésére több szempontból is bizonyított. A fejlődés mértéke, üteme, a családban megélt tapasztalatok kihatással vannak az egyén életére, értékrendjére, teljesítményére, arra, hogyan viszonyul önmagához, a társadalomhoz, a tanuláshoz, a munkához.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos kutatás eredménye kapcsolható ide, amelyek mind rávilágítanak a családi élet fontosságának egyes aspektusaira. A kötődés minőségének hatásait kutatta John Bowlby és Mary Ainsworth (Bowlby & Ainsworth, 1965). Az anyától való távollét, ellenségesség a szülő–gyermek kapcsolatban (Beardslee & Gladstone, 2001), valamint a negatív anyai attitűdök is idesorolandók (Masten, 2001). Fontos szempont az apa hiánya vagy hosszas távolléte, ha nem vonódik be a család életébe (Saltzman et al., 2011; Fagan & Palkovitz, 2007; Blum, 2002). Nagyon fontos tényező, hogy a szülő mennyi figyelmet szentel a gyermekének, milyen a válaszkészsége (Solt, 2012). A válást, új házasság kötését és még sok más tényezőt sorolhatnánk, amelyek a család belső kapcsolataihoz kötődnek. A család mindennapjaihoz tartozó krízisek érintik a gyermeket is; ilyenek például az alkoholista, bántalmazó szülő, betegség, haláleset a családban (Verlinden et al., 2000; Blum, 2002). Erdei Róbert kiválóan összegzi ezeket az anomáliákat (Erdei, 2022). Ezek a háttértényezők is rendkívül fontos elemei a gyermek fejlődésének, ugyanakkor a témához leginkább köthető aspektus a szocioökonómiai státusz (társadalmi, gazdasági státusz, a továbbiakban SES), amely leginkább előtérbe került az oktatással kapcsolatos különféle mérések (PISA) tekintetében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alacsony SES az alacsony iskolai teljesítmény kockázati tényezője, ahogyan az anya alacsony iskolai végzettsége is, amelyet összefüggésbe hoztak a nem megfelelő szülői készségekkel. Az erőforrásokhoz való hozzáférés korlátozottsága figyelhető meg a hátrányos helyzetű gyermekek esetében (Huffmann et al., 2000). A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők jobb megélhetést biztosító állásokat tölthetnek be, jövedelmük magasabb, így több lehetőséget tudnak biztosítani gyermekük számára. Szükség esetén magántanárt fogadhatnak, különórákat vehetnek igénybe. Általános a számítógép, a könyvek megléte, kulturális és szociális erőforrások széles köre áll rendelkezésükre (OECD, 2016; Booth & Crouter, 2008). A tanulás generációkon átívelő hatásait nem lehet figyelmen kívül hagyni. A művelt szülők gyermekei ugyanis már az iskolakezdésnél jelentős előnnyel bírnak. Nyelvi kifejezésmódjuk, szókincsük gazdagabb, pozitív attitűdöt adnak tovább a tanulást illetően, és gyermekeik nevelésére is nagyobb gondot fordítanak azon értékek mentén, amelyek az iskola számára is értéket képviselnek (hosszú távú fejlődésbe való befektetés, kulturális tőke stb.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iskolához mint intézményhez kapcsolódó attitűdvizsgálatok, kötődésvizsgálatok eredményeit is érdemes áttekinteni. A társas közeg, a barátok közelsége, a közösséghez tartozás érzése hozzájárul a gyermek iskolai jóllétéhez (Széll et al., 2020). A tanárok és a társak támogatásának megtapasztalása a tanulók iskolai énképére is pozitívan hat (Liljeberg et al., 2011), jelentősen csökkenti a stresszt, segíti az énhatékonyság megélését, és erős motivációt ad (Szabó, Zsadányi & Szabó Hangya, 2015; Dudok & Pikó, 2023). Az, hogy a gyermek milyen lelkülettel vesz részt az iskolai tanulásban, az iskolai teljesítményére is hatással van; ezek egymás előrejelzői lehetnek (Czető, 2019). Stern meghatározása szerint az iskolai attitűd nem más, mint az iskola iránt mutatott pozitív vagy negatív viszonyulásokat átfogó, az egyén szubjektív jóllétét leíró fogalom (Stern, 2012).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iskola jelentősen befolyásolja ugyan a gyermek jóllétét, azonban a család megítélése az iskola intézményéről éppen olyan jelentős. Ugyanis az a szülő, akinek az iskolai évek sok kudarcot hoztak, nem fog jó szívvel részt venni az együttműködésben, szorongást fog kiváltani belőle minden találkozás, vagy éppen ellenségeskedést. A szülő saját iskolázottsága, iskolatörténete is meghatározza, miként szocializálja a gyermeket, így az hogyan fog viszonyulni a közoktatási intézményhez. A család értékrendje, elvárásai és a szülők saját tapasztalatai az iskolás éveikből tehát erős befolyásoló tényezők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hazánkban különösen erős a családi háttér teljesítményre gyakorolt hatása, az iskola pedig nem képes a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére (Csapó, 2015).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave