7.1. Iskolaéretlenség
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Takácsné Szabó Melinda (2025): "De nehéz az iskolatáska...". : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641382 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1307dnai__16/#m1307dnai_14_p1 (2025. 12. 05.)
Chicago
Takácsné Szabó Melinda. 2025. "De nehéz az iskolatáska...". : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641382 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1307dnai__16/#m1307dnai_14_p1)
APA
Takácsné Szabó M. (2025). "De nehéz az iskolatáska...". Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641382. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1307dnai__16/#m1307dnai_14_p1)
Nagy József és munkatársainak PREFER-vizsgálatai (1986; idézi Lakatos, 2005) kimutatták, hogy a felmérésben részt vevő gyermekek harmada nem éri el a beiskolázás szintjét, a fejlődésben megkésettek aránya pedig elérheti a 10 százalékot is (Lakatos, 2005). Az iskolakezdés számos problémája közül továbbra is a fejlettségek eltérő szintjét jelölik meg, hiszen az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint feltétele az eredményes iskolakezdésnek. A gyermekek azonban nem azonos fejlődési szakaszban vannak, és ezeknek a különbségeknek az áthidalása nehézkes. „Az írás, az olvasás, a számolás, az anyanyelvi ismeretek, valamint a gondolkodási készségek elsajátításának meghatározott előfeltételei vannak, amelyek hiányában a fejlesztőmunka eleve esélytelen” (Nagy, 2008: 54). Nem új keletű, hogy az első osztályba lépő tanulók között fennálló fejlettségbeli különbség több, mint ötévnyi. Tehát míg az életkorban legfeljebb egy év van a tanulók között, addig a mentális életkorban ez öt évet is jelenthet, a szociális fejlettség tekintetében pedig meghaladja a hatot (Nagy, 1980; Nagy, 2008). Porkolábné Balogh Katalin 1987–1988-ban 1350 gyermek perceptuomotoros szempontú vizsgálata során kimutatta, hogy a gyermekek 10–15 százalékának fejlettsége nem volt megfelelő az iskolakezdésre (Porkolábné Balogh, 2009). Lakatos Katalin szerint ez az arány 15–30 százalékra tehető. M. Tamás Márta 2006-ban elemezte a kőbányai szakszolgálatban a 2005/2006-os tanévben lefolytatott iskolaérettségi vizsgálatok eredményeit. Szakértői döntés alapján a vizsgált gyermekek 37 százaléka maradt óvodában (Nagyné Klujber, 2020). Herczog Mária szerint Magyarországon a gyermekek 20 százaléka nehezen behozható hátrányokkal indul az iskolában. A probléma már generációkon át fennáll (Herczog, 2008). A roma gyermekek lemaradása szembetűnő, ők tudásukat és magatartásukat tekintve átlagosan két évvel vannak lemaradva (Erdei, 2021). Az iskolaéretlen gyerekek alapvető motorikus funkcióinak fejlettsége és működése is elmaradást mutat iskolaérett kortársaikhoz képest (Némethné Tóth, 2006).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Takácsné Szabó Melinda (2025): "De nehéz az iskolatáska...". : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641382 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1307dnai__16/#m1307dnai_14_p2 (2025. 12. 05.)
Chicago
Takácsné Szabó Melinda. 2025. "De nehéz az iskolatáska...". : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641382 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1307dnai__16/#m1307dnai_14_p2)
APA
Takácsné Szabó M. (2025). "De nehéz az iskolatáska...". Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641382. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1307dnai__16/#m1307dnai_14_p2)
Fontos tudni, hogy az érettség különböző területei nem feltétlenül azonos ütemben fejlődnek. Előfordulhat, hogy egy fiziológiailag és pszichésen érett gyermek még nem teljesíti a szociális érettség kritériumait. Miután az óvodapedagógus felismerte az iskolaéretlenség tüneteit, fel kell mérnie a fejlesztés lehetőségeit. Kétség esetén kérhet iskolaérettségi vizsgálatot, amelynek eredményeképpen a 2019. évi LXX. törvény 17. §-a értelmében még egy évre elrendelhetik a gyermek óvodai fejlesztését. A vizsgálat eredményei alapján meghatározzák az elmaradt területeket, valamint a fejlesztés irányát (Erdei, 2021).