9.6. Az iskoláskor előtti írás-olvasás esemény
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Takácsné Szabó Melinda (2025): "De nehéz az iskolatáska...". : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641382 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1307dnai__27/#m1307dnai_25_p1 (2025. 12. 05.)
Chicago
Takácsné Szabó Melinda. 2025. "De nehéz az iskolatáska...". : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641382 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1307dnai__27/#m1307dnai_25_p1)
APA
Takácsné Szabó M. (2025). "De nehéz az iskolatáska...". Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641382. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1307dnai__27/#m1307dnai_25_p1)
A nyelvészeti antropológiában „írás-olvasás eseménynek” nevezik azokat az alkalmakat, amikor megjelenik az írott vagy olvasott betűhasználat a felek együttműködésében. Esetünkben a szülők már egészen kicsi korban megismertetik gyermeküket az írásbeliséggel kapcsolatos interakciós sémákkal (Szinger, 2008).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Takácsné Szabó Melinda (2025): "De nehéz az iskolatáska...". : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641382 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1307dnai__27/#m1307dnai_25_p2 (2025. 12. 05.)
Chicago
Takácsné Szabó Melinda. 2025. "De nehéz az iskolatáska...". : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641382 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1307dnai__27/#m1307dnai_25_p2)
APA
Takácsné Szabó M. (2025). "De nehéz az iskolatáska...". Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641382. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1307dnai__27/#m1307dnai_25_p2)
A gyermek olvasói magatartását erősen befolyásolja a család kulturális háttere (iskolázottság, értékrend, attitűd, literációs jellemzők). Olvasáspszichológiai vizsgálatok alapján elmondható, hogy az iskolázottabb szülők tudatos tanító-gyakoroltató tevékenységeket végeznek gyermekükkel, jóval az iskoláskort megelőzően (Mérei & V. Binét, 2017; Cole & Cole, 2003; Réger, 2002; Paratore, 2002). A családi szocializációban így ezen a téren is jelentős eltérések keletkeznek. Azok a gyermekek, akik korán találkoznak az írásbeliséggel, akiknek otthon sokat olvasnak, tudatosan fejlesztik gyermekük kézügyességét, finommotorikáját, jelentős előnyre tesznek szert, amely akár években mérhető az iskolakészültség tekintetében. A különbségek leküzdésére irányuló törekvések, az úgynevezett családi literációs programok segíthetnek csökkenteni a hátrányok mértékét azon gyermekek esetében, akik az intézményes szocializációt megelőzően nem részesültek az olvasás-írás elősegítését célzó tevékenységekben (Tracey, 2000; Paratore, 2002; Strickland, 2002). A törekvések arra irányulnak, hogy a pedagógusok segítséget nyújtsanak a szülőknek gyermekük literációs fejlődésének támogatásában. A kommunikáció kétirányú, amely őszinte és egyenrangú partnerkapcsolatot feltételez a felek között. A pedagógus megismeri a család írásbeliséggel kapcsolatos attitűdjét, és erre építve nyújt segítséget a továbblépésre, fejlődésre (Szinger, 2008).