Az adatok azt mutatják, mely jellemzőket jelölték meg a legtöbben. Azt tapasztalhatjuk, hogy a két mintában szereplő szakemberek hasonlóan gondolkodnak az iskolaalkalmasságot meghatározó készségeket, képességeket illetően. Nyolc jellemző megtalálható mindkét mintában (más-más sorrendben): figyelem, koncentráció; feladattudat, feladattartás; beszédértés/szövegértés, beszédhanghallás; együttműködés; finommotorika; önállóság; kommunikációs képességek; összerendezett mozgás. A tanítók és az óvodapedagógusok eléggé hasonlóan gondolkodnak ebben a kérdésben.

A kutatás során kapott adatok illeszkednek Szabó Mária eredményeihez (Szabó, 2005). Kérdőíves vizsgálatok során azt találta, hogy az óvodapedagógusok a figyelem fenntartását és a kommunikációs képesség (beszédértés, válaszadás), a mozgás, valamint a feladattudat fejlesztését tartják a legfontosabb feladatuknak az átmenet folyamatában. A tanítók adatai nála is hasonlítanak az óvodapedagógusok válaszaihoz. Az első helyen a kommunikáció és a beszédészlelés található, majd a mozgás fejlettsége, a helyes szokások kialakulása, valamint a figyelem összpontosítása.

Fazekasné dr. Fenyvesi Margit elsőként a mozgást, másodsorban a beszédnyelvi képzést, harmadsorban a téri és idői orientációt, valamint a munkamemória optimális működését tartja a legfontosabbnak. Ő az iskolaalkalmasságot a végrehajtó funkciók (executive functions) szempontjából vizsgálná, amely olyan komplex kognitív folyamatok összessége, amelyek az érzelmek és a viselkedés szabályozására irányulnak (Diamond, 2013; Garon, 2016). Léteznek adaptált mérőeszközök mindegyik összetevőjére (munkamemória, gátlás, kognitív flexibilitás), amelyek nem életkorhoz kötöttek, hiszen a végrehajtó funkciók működését alap- és mesterszinten határozzák meg, ami nem életkorfüggő. Elsősorban a viselkedés lehet még árulkodó. „Például a magatartásban a gátlástalanság, az önkontrollhiány, az önbizalomhiány, a túlzott önbizalom, tehát a gátlás egyértelműen megjelenik a meleg végrehajtóknál, a szorongás az is egy nagy gátlás, meg egy merev, tehát nem flexibilis gondolkodás. A kognícióban a műveleteknél, hogy működik a flexibilitás, tehát mennyire rugalmasan találnak műveletet, ugyanazt hogy tudják másképpen megoldani.” Arra azonban felhívja a figyelmet, hogy mindezt ki kellene egészíteni a mozgásfejlettség vizsgálatával is.