13.4. Az intézmények közötti kapcsolattartás formái

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az intézmények közötti kapcsolattartás többféleképpen megvalósulhat. A vizsgálatban részt vevő óvodapedagógusok (N = 1232) és tanítók (N = 1348) nyilatkoztak arról, hogy a 13.3. ábrán felsorolt módszerek közül melyeket használják az intézmények közötti együttműködés hatékonyságának elősegítésére.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

13.3. ábra. Az intézmények közötti kapcsolattartás formái és gyakorisága
Forrás: saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók láthatóan többféle módon próbálják megvalósítani az intézmények kapcsolódását. A leggyakrabban alkalmazott módszerek közé tartoznak az iskolanyitogató foglalkozások (Ó = 67,86%; T = 82,64%), ahol a leendő elsősök ismerkedhetnek az iskola világával. Ezt jól kiegészítheti, ha az óvodások meglátogatják az iskolásokat (Ó = 71,59%; T = 75,67%), vagy fordítva, az iskolások látogatnak el az óvodába, ez azonban kevésbé gyakori. Rendkívül hasznos módja a szülők tájékoztatásának, ha a tanítók ismertetik a szülőkkel az iskola elvárásait, és tanácsot adnak arra vonatkozóan, miként segíthetik gyermekük beilleszkedését (Ó = 62,66%; T = 66,17%). Közös programokat is szerveznek a gyermekek számára (Ó = 41,72%; T = 37,83%): karácsony előtt az első osztályos gyermekek pásztorjátékot adnak elő az óvodásoknak, vagy például kézművesházat szerveznek. Az alsós tanítók látogatása az óvodában vagy az óvodapedagógusok látogatása az iskolában kevésbé jellemző. Kölcsönös és folyamatos együttműködésről a válaszadó óvodapedagógusok 21,75%-a és a tanítók 23,44%-a számolt be, arról viszont kevesen (Ó = 5,03%; T = 3,26%), hogy egyáltalán nincs kapcsolat a két intézmény között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdőívben a válaszadók egyéni hozzászólásokkal is gazdagíthatták válaszaikat. Az egyéni válaszadás lehetőségével élve több problémát is felvetettek a pedagógusok, amelyek gátjai lehetnek a kapcsolattartás sikerességének. A többcélú intézményekben könnyebben megvalósítható a szorosabb együttműködés kialakítása, ahogy a kisebb településeken is – derült ki a válaszokból. Huszonhat óvodapedagógus arra is felhívta a figyelmet, hogy a fővárosi óvodák esetében az intézményvezető tart fenn kapcsolatot a környező iskolákkal, de az óvodapedagógusok már nem. Szintén a fővárosban dolgozó óvodapedagógusok (19 fő) számoltak be arról, hogy van kapcsolattartás a részükről, de csak egy iskolával. Többen jelezték, hogy a két intézménytípus az utóbbi években eltávolodott egymástól. Az okok feltárása fontos lenne a kérdést illetően. A válaszadók arról is beszámoltak, hogy érzékelhető a kapcsolódás hiánya a gyermekek iskolai alkalmazkodásának függvényében. Ahogy egy harmincnyolc év tapasztalattal bíró tanító fogalmazott: „Érezni lehet a különbséget első osztályban, kik azok a gyerekek, akiknek az óvodájában történik együttműködés. A gyerekek különböző óvodákból érkeznek hozzánk, első osztályba.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szabad válaszlehetőségnek köszönhetően azonban jól bevált gyakorlatokat is megosztottak a résztvevők. Egy-egy hozzászólás volt mindegyik ötlet, de úgy vélem, innovatívak és elgondolkodtatók. Az egyik fővárosi iskolában a tanító néni az óvodával közös rajzpályázatokat ír ki, amelyeken első osztályos és nagycsoportos gyermekek vehetnek részt, majd kiállítást is szerveznek az iskolában, amelyre meghívják az iskolába készülő óvodásokat. A program részeként az elsős gyermekek egy kis műsorral vagy mesedramatizálással készülnek. Egy másik kapcsolódásban a két csoport gyermekei leveleket, képeslapokat, rajzokat küldenek egymásnak, szintén tanítói kezdeményezésre. A jövőbeli elsős tanító heti rendszerességgel látogat el az óvodába, és ismerkedik leendő tanítványaival. Akadnak példák szakmai összefonódásokra is, például kerekasztal-beszélgetések megvalósításával. Az egyik iskolában az alsós munkaközösség tagjai közös szakmai megbeszéléseket tartanak az óvodapedagógusokkal. Másutt az óvodapedagógusok és a tanítók közös szakmai értekezleteket szerveznek – írja egy tanító.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Sokat segítene, ha mi, tanítók is hospitálnánk az óvodában a leendő első osztályosoknál, valamint az óvó nénik is jönnének megnézni, hogy mi is történik az első osztályban” – vallja egy huszonnégy éve pályán lévő tanító. Kudarcokról is beszámoltak a kapcsolódás tekintetében. Egy fővárosi iskolában bemutatóórát szerveztek első osztályban óvodapedagógusok számára. Az azt követő megbeszélésen maguk az óvodapedagógusok kértek tájékoztatást arról, miben tudnák segíteni a tanítók munkáját, mit tartanak a legnagyobb nehézségnek, hiányosságnak. Kiemelték a finommotorikus készségek drasztikus elmaradását, ami jelentősen megnehezíti az írás elsajátítását. A választ kritikaként élték meg az óvodapedagógusok a saját munkájukra nézve, és elutasítóvá váltak. „Így elég nehéz megkönnyíteni ezt az átmenetet, ha a jelzésünkre (amit ráadásul ők kérdeztek) sértődöttség a válasz. Hozzáteszem, hogy nem egy óvodából érkeztek a kollégák (négy-ötből), mégis támadásnak élték meg a kérést, pedig legkevésbé sem ez volt a szándékunk” – mesélte a bemutató foglalkozást szervező tanító.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave