A megkérdezett szakemberek (N = 7) több problémát is említettek az interjúk során, amelyek gátolják az óvoda iskolafelkészítő tevékenységének eredményességét. Hárman a vegyes csoportösszetételek működésével magyarázzák a hiányosságokat. Úgy vélik, a vegyes csoport maga nem képes arra, hogy elősegítse az óvoda ezen tevékenységét. „Az iskolát kezdő gyerekek képességeiben elképzelhetetlenül nagy különbségek vannak. Sokévnyi különbségek – vélekedett egy harmincnégy év tapasztalattal rendelkező pszichopedagógia szakos gyógypedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus. – Volt idő, amikor azt gondoltam, hiba az óvodai nevelésben, hogy nem feladat a direkt iskola-előkészítés. (Egy óvodapedagógust a minősítő vizsgáján komoly szakmai támadás ért, amiért olyan játékot tett a délelőtti tevékenységek sorába, ami voltaképpen egy fonológiai tudatosságot fejlesztő anyanyelvi játék volt – az elnök és a szakos szerint egyaránt megsértette vele az óvodapedagógia alapelveit.) Most egyre inkább úgy látom, az óvodát valóban meg kell hagyni a játék, a szocializáció színterének. Egyre több gyerek úgy kerül óvodába, hogy nincs semmi önállósága, nem tud öltözni, de még enni, ad abszurdum rágni sem. (Valós példa.) Nem tud játszani, annyira öntörvényű, hogy a kortársakkal való együttműködés kialakítása is komoly kihívás lesz az óvónő számára.”