A válaszadó szülők szerint (N = 1192) a legnagyobb nehézséget a gyermek fáradékonysága (43,04 százalék) jelentette iskolakezdéskor. 36,49 százalékban a figyelemtartás hiánya okozta a nehézséget, és 25,92 százalék jelezte, hogy gyermekének megterhelő volt az írás gyakorlása. Továbbá problémát jelentett, hogy nagyok voltak az elvárások, nem tudták végigülni az órát. Emellett a gyermekek egy része nem tudta kifejezni magát, nem értette a feladatot, és adódtak számolási nehézségek is (13.7. ábra).

 

 

Az órákon való unatkozás kérdéskörét is érdemes tovább boncolgatni, ugyanis a tény, hogy egy gyermek unja magát, nem feltétlenül jelenti azt, hogy gyorsabb, okosabb lenne a társainál. A válaszadók 12,08 százaléka (144 fő) jelezte, hogy gyermeke unatkozott az órákon; ebből 29 esetben mondható el, hogy a gyermek valóban hamarabb végzett a feladattal, vagy gyorsabban megértette azt, 115 esetben azonban komoly problémák húzódnak meg a háttérben a válaszokat tekintve. Az unalommal együtt a szülők kettő–kilenc nehézséget jelöltek meg az iskolakezdéssel kapcsolatosan. A 13.4. táblázat alapján 66,96 százaléknak van figyelemtartási problémája (unatkozott az órákon). A gyermekek több, mint harmada fáradékony, finommotorikája fejletlen, emiatt az írás-előkészítő feladatok, majd az írás gyakorlása is megterhelő számukra. 28,70 százalék nem tudta végigülni az órát, többeknek voltak számolási nehézségeik és feladatértési problémáik (többek között). Az unalom hátterében ezekben az esetekben feltehetően a képességek hiánya, fejletlensége állhat. A gyermek unatkozik, mert nem érti a feladatot, vagy éppen képtelen figyelni, elfárad a keze, így még nehezebb végigülni az órát. Az elvárások ilyen nehézségekkel valóban nagynak tűnnek – de valóban csak az iskola elvárásaival van a probléma? Ezt a kérdést is érdemes lenne megvizsgálni.

 

 

Érdemes megfigyelni, hogy az óvodában maradt gyermekek esetében a plusz egy év után jelentkeztek-e nehézségek az iskolakezdéskor, és ha igen, mely területeken. A válaszok alapján (N = 488) a maradók közül csupán 15,57 százalék kezdte zökkenőmentesen az iskolát, a többieknek volt valamilyen nehézsége. 25,61 százalék egy területen jelzett problémát, 27,25 százalék kettő, 13,52 százalék három területen. Itt is megjelentek szélsőségek: 7,99 százalék esetében négyféle nehézséget tapasztalt a szülő, 3,07 százaléknál öt, 4,30 százaléknál hat probléma mutatkozott. Hat gyermek küzdött nyolc problémával és kettő kilenccel a plusz egy év ellenére is. A számok nem túl biztatóak. A legnagyobb problémát náluk is a figyelem zavara (45,90 százalék) és a fáradékonyság jelentette (42,83 százalék) (13.4. táblázat, Óvodában maradt). A harmadik leggyakoribb nehézség a finommotorika fejletlensége volt (24,80 százalék). Mindezek ellenére a szülők 62,70 százaléka hasznosnak ítélte a plusz egy évet. A gyermekek családi hátterét is érdemes figyelembe venni. A szülők legmagasabb iskolai végzettsége alapján az óvodában maradt gyermekek 67,01 százaléka (327 fő) értelmiségi családban nevelkedett.