Takácsné Szabó Melinda: „De nehéz az iskolatáska…” • Az óvoda–iskola átmenet nehézségei
›
Legfontosabb fogalmak, kifejezések

Legfontosabb fogalmak, kifejezések

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Adaptivitás: alkalmazkodóképesség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Attitűd: „Az egyén pozitív és negatív viszonyulásaira utal a tárgyakkal, személyekkel, csoportokkal, helyzetekkel, eszmékkel stb. kapcsolatban” (Golnhofer, 2022: 207). „Olyan mentális (kognitív) reprezentáció, mely összegzi egy tárggyal kapcsolatos értékítéleteinket, ezáltal irányítja viselkedésünket, szervezi a világ megismerését. Az attitűd tárgya lehet egy személy, egy csoport, egy fizikai tárgy, de egy elvont eszme is. Az attitűd meghatározza a tárggyal kapcsolatos viselkedésünket” (N. Kollár & Szabó, 2017: 392).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Belső motiváció: „Intrinzik motivációról akkor beszélünk, amikor egy tevékenységet – legyen az munka vagy játék – önmagáért végzünk, minden külső jutalomtól vagy büntetéstől függetlenül. Mert az adott cselekvés egy belső, lelki szükségletre adott válasz. Röviden tehát, egy belülről motivált tevékenység önmagában jutalmazó” (Zimbardo et al., 2018: 12).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Család: „Gazdasági egységet alkotó egyének csoportja, akik vérségi kapcsolatok, házasság vagy örökbefogadás révén kötődnek egymáshoz” (Kron, 2003: 499).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érés: „Szemben a tanulás útján történő fejlődéssel, biológiai jellegű testi vagy szellemi fejlődés egy végállapot (érettség) irányába” (Kron, 2003: 509). „A fejlődési változások genetikai program által irányított folyamata, amely a környezeti hatásoktól viszonylag független” (N. Kollár & Szabó, 2017: 398).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érték: „Egyének vagy csoportok által vallott eszmék arról, hogy mi a kívánatos, a megfelelő, a jó és a rossz. Olyan szimbolikusan értelmezhető javak, amelyek valamely speciális közösség és annak tagjai számára értékkel és jelentőséggel rendelkeznek, tehát a nyílt vagy rejtett közmegegyezés alapján a közösség minden tagja számára érvényesek. Az érték tehát »ideálként reprezentálódik« a közösség tagjainak »fejében«, vagyis konkrét formában, a normák, szabályok felett elhelyezkedve társadalmi és cselekvési relevanciával rendelkezik” (Kron, 2003: 500). „Az érték általában olyan produktum, amely kettős funkciót tölt be. Részben hozzájárul a szűkebb és tágabb emberi közösségek fejlődéséhez, tehát rendelkezik egy határozott közösségfejlesztő funkcióval. Másrészt elősegíti az egyén fejlődését is, azaz individuális fejlesztő funkciót is betölt” (Bábosik, 2004: 14).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fejlődés: „Pszichológiai értelemben olyan rendezett, időbeni alakulással rendelkező változási folyamat, amely visszafordíthatatlan lépések (fejlődési fázisok, fokozatok, stádiumok) lefolyásával jellemezhető” (Kron, 2003: 500).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fonéma: elvont nyelvi egység, amely a kiejtett beszédhangokban realizálódik (Fazekasné Fenyvesi & Józsa, 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fonológiai tudatosság: a szavak belső szerkezetéhez való hozzáférés, annak a képessége, hogy a szavakat eltérő méretű egységekre bontjuk (Csépe, 2006).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hátrányos helyzet: „A diák családi, szocioökonómiai helyzetéből fakadó nehézségei, amelyek a fejlődését és az iskolai teljesítményét is negatívan befolyásolják. A hátrányos helyzet jogi kategóriaként rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságot jelent, továbbá a szülő vagy alacsony iskolai végzettségű, vagy munkanélküli, vagy a lakáskörülményeik rosszak. Ez utóbbi három szempont közül minimum kettő fennállása esetén halmozottan hátrányos helyzetről beszélünk” (N. Kollár & Szabó, 2017: 401).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Interakció: „Kölcsönös viszony, kölcsönös ráhatás. A szubjektumok általi és közötti szociális cselekvést, illetve közösen végzett cselekvést jelent, amely a másik szubjektivitása révén tudatosul, ami által lehetségessé válik önmagunk szubjektumként történő identifikálása, és a saját cselekedetek közös világként, értékként vagy normákként történő értelmezése” (Kron, 2003: 512).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Intervenció: beavatkozás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Írás-olvasás esemény: antropológiai fogalom: azok az alkalmak, amelyekben megjelenik az írott vagy olvasott betűhasználat a felek együttműködésében (Szinger, 2008).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Iskolaérettség: „Az iskolai életre való felkészültség, iskolaérettség: testi, lelki (értelmi) és szociális területeken elért fejlettségi szintek, amelyek egyaránt fontosak a sikeres iskolai munkához” (Báthory & Falus, 1997b: 93).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Képesség: „Bizonyos típusú vagy tartalmú tevékenység elvégzésére való egyéni felkészültség, teljesítményszint, amely nevelésre és gyakorlásra, illetve valamilyen adottságra (diszpozícióra) vezethető vissza” (Kron, 2003: 512).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Készség: „Gyakorlattal, gyakorlással megszerzett képesség, ügyesség” (Tóth, 2011: 7).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kompenzáció: a lemorzsolódók reintegrációja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kompetencia: „A kompetenciák a személyiség komponensei (komponensrendszerei), amelyek meghatározott funkciót szolgáló motívum- és képességrendszerek. A köznyelv továbbá hol az illetékességet, hol pedig a hozzáértést jelöli a kompetencia szóval” (Nagy, 2000: 35).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kompetenciaszükséglet: „Igényünk arra, hogy tevékenységeink során hatékonyak legyünk, meglegyen a lehetőségünk képességeink gyakorlására, növelésére és kifejezésére. A szükséglet kielégülése önmagában jutalmazó” (N. Kollár & Szabó, 2017: 405).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 37. pontja értelmében az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti, vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Motiváció: A pedagógiában „motiváción azoknak a különböző eredetű indítékoknak az együttesét értjük, melyek a tanulót a tanulásra ráveszik, és a tanulási kedvet és elhatározást a tanulás végéig ébren tartják. Semmilyen életkorban nincs tanulás motiváció nélkül” (Kiss, 1963: 249).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nevelés: „A nevelés elsőrendű célja, feladata nem lehet más, mint a pozitív egyéni értékrend kialakulásának, megőrzésének, megszilárdulásának, pozitív irányú változásának az elősegítése” (Nagy, 2000: 61).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

OECD: Organisation for Economic Co-operation and Development, vagyis Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, amelynek célja a gazdasági és szociális jólét növelése a tagországokban. Székhelye Párizs. Nemzetközi gazdasági szervezet, amelynek Magyarország 1996 óta tagja (Báthory & Falus, 1997a: 11–12).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Oktatás: „A nevelésnek az értelemre ható folyamata. Az oktatás valamely konkrét ismeret, tudás rendszeres, általában intézményi (iskolai) keretek között történő átadását jelenti. Az oktatás a nevelés része. Ezért az oktatás mindig egyben nevelést is jelent, de a nevelés nem mindig tartalmazza kifejezetten az oktatást” (Kormos, 2012: 140). „Olyan, a kultúra közvetítésében meghatározó szerepű komplex, tudatos, tervszerű, direkt és indirekt tevékenység, amely az ismeretszerzésnek, a jártasságok, a készségek kiépítésének, a gondolkodási funkcióknak, attitűdöknek, készségeknek, magatartás-, meggyőződésformálásnak az alapvető eszköze, s legfontosabb törekvése az önszabályozó tanulás kialakítása” (Réthy, 2003: 12).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Oktatási rendszer: „Modern oktatási rendszeren olyan nemzeti vagy országos rendszert értünk, amelybe (1) a népesség egésze belép, (2) amelynek működését országos érvénnyel bíró törvények szabályozzák, (3) amelyeket döntően közpénzekből finanszíroznak, és (4) amely felett az adott ország politikai hatósága felügyeletet gyakorol” (Halász, 2001: 15).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Óvoda–iskola átmenet: „A gyermek életének ötéves kortól a hét-nyolc éves korig tartó időszaka, amelyet a kisiskoláskor követ. Ebben az időszakban készül fel, illetve tanul meg alkalmazkodni az iskolai élethez” (Báthory & Falus, 1997b: 93–94).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pedagógus: „Az a személy, aki valamely köznevelési intézményben a szükséges végzettség birtokában gyerekeket nevel, oktat, fejleszt óvodai, alapfokú vagy középfokú oktatás keretében” (Falus & Orgoványi-Gajdos, 2022: 333).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PISA: Programme for International Student Assessment, vagyis Nemzetközi diákértékelési program. A PISA azt méri, hogy a tizenöt évesek mennyire képesek olvasási, matematikai és természettudományi ismereteiket és készségeiket a valós élet kihívásainak való megfelelés érdekében felhasználni (OECD).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Prevenció: megelőzés. „A problémák megelőzésére tett intézkedések a jelentkező tünetek utólagos megszüntetése helyett. Prevenciós fejlesztés: a tanulási zavarok kialakulásának megelőzését megcélzó fejlesztő munka, amely támaszt nyújt egy funkció megfelelő kialakulásához, begyakorlásához, és ehhez megfelelően illeszkedő tevékenységi formákat társít” (N. Kollár & Szabó, 2017: 410).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szerep: „Elvárások, normák, amelyek valamely csoportban, bizonyos státuszban, pozícióban lévő személyhez, illetve annak cselekvéseihez tartoznak. Szűkebb értelemben a szociális interakció része, a tanult viselkedésformák olyan, részekre tagolható sorozata, amelyet az egyén a szociális interakció (kommunikáció) során mutat” (Kron, 2003: 506).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szocioökonómiai (társadalmi-gazdasági) státusz (SES): „A család jövedelmi, vagyoni helyzetét, a szülők foglalkozási pozícióit, esetleges munkanélküliségüket, a lakóhelyet a sajátosságaival, a lakáskörülményeket, a család létszámát, a keresők számát, tehát a család anyagi helyzetét meghatározó tényezők összességét értjük alatta. A család szociokulturális háttere a szülők iskolai végzettségével, a különböző kultúrákat képviselő, tehát elsősorban etnikai, nemzetiségi, vallási csoportokhoz tartozással, az otthoni életet jellemző érték- és normarendszerrel, a művelődés otthoni feltételeivel, a családban elsősorban használt nyelvváltozattal, a műveltséghez, a művelődéshez, az iskolához, a tanuláshoz való viszonnyal, általánosan a család kulturális miliőjével összefüggő sajátosságok összessége” (Nahalka, 2022: 74).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sztereotípia: „Emberek adott csoportjának személyiségvonásairól, képességeiről vagy más jellemzőiről alkotott absztrakt kognitív reprezentáció” (N. Kollár & Szabó, 2017: 414).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szükségletek: „Hiányállapotok általános átfogó elnevezése, amelyek olyan célkitűzések felé irányítják a viselkedést, amelyek maguk után vonják a szükségletek kielégítését” (Kron, 2003: 507).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanítás: az a célirányos tevékenység, amely a tanulás feltételeinek megteremtését biztosítja (Réthy, 2003: 12).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tankötelezettség: „Az állam törvényben maghatározott és más jogszabályokban részletezett intézkedése, amelynek értelmében a fiatal nemzedék bizonyos korhatárokon belül (tankötelezettség kezdete, tankötelezettség vége) jogkövetkezmények terhe mellett köteles iskolába járni” (Báthory & Falus, 1997a: 464).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulás: „Egy rendszerben vagy irányító részrendszerében a környezettel kialakult kölcsönhatás eredményeként előálló, tartós és adaptív változás” (Nahalka, 2003: 104).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulási képesség: „Az egyénre jellemző mértéke az adott tananyag elsajátítási képességének. Az egyéni tanulási képesség (amely nem azonos az intelligenciával) időben nem állandó, fejleszthető, illetve a tanulási feladattól függően is eltérő lehet” (N. Kollár & Szabó, 2017: 415).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Teljesítmény: „Az egyénnel vagy az emberek egy csoportjával szembeni elvárás, amely kívülről kerül meghatározásra, illetve megfogalmazásra” (Kron, 2003: 520).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave