Kovács Kármen

Viselkedési közgazdaságtan


1.6. A viselkedési közgazdaságtan kutatóinak elismerése

A viselkedési közgazdaságtannal foglalkozó kutatók közül többen kaptak magas rangú tudományos díjakat. Ez a tudósok kvalitásának és kutatómunkájának elismerése mellett egyúttal a viselkedési közgazdaságtan mint tudományterület respektálását is tükrözi.
A viselkedési közgazdaságtan kutatói közül elsőként Herbert Simon kapott közgazdasági Nobel-díjat 1978-ban: „a gazdasági szervezeteken belüli döntéshozatali folyamatok úttörő kutatásáért” (NobelPrize.org, 2021a). 2001-ben megosztott közgazdasági Nobel-díjat ítéltek George Akerlof, A. Michael Spence és Joseph E. Stiglitz számára „az aszimmetrikus információkkal jellemezhető piacok elemzéséért” (NobelPrize.org, 2021b). Akerlof díjazottként előadását Behavioral Macroeconomics and Macroeconomic Behavior címmel tartotta. Beszédében amellett érvelt, hogy a makroökonómiának a viselkedési szemléletmódon szükséges alapulnia, a pszichológiai és a szociológiai megfigyelések felhasználásával tett valósághű feltételezések bevonásával (NobelPrize.org, 2021c). 2002-ben megosztva kapta a közgazdasági Nobel-díjat Daniel Kahneman és Vernon Smith mint az „új” viselkedési közgazdaságtan és a kísérleti közgazdaságtan megalapozói. Kahneman munkásságát illetően azt ismerték el, hogy „a pszichológiai kutatásokból származó ismereteket beépítette a gazdaságtudományba, különösen a bizonytalanság esetén megvalósuló humán ítéletalkotás és döntéshozatal vonatkozásában” (NobelPrize.org, 2021d). Richard Thalert „a viselkedési közgazdaságtanhoz való hozzájárulásáért” ismerték el Nobel-díjjal 2017-ben. Thaler a gazdasági döntések elemzéséhez pszichológiailag valósághűbb feltételezéseket használt fel. Továbbá a korlátozott racionalitás, a társas preferenciák és az önkontroll hiányának következményeit vizsgálta, rámutatva arra, hogy azok miként befolyásolják az egyén döntéseit és a piacot (NobelPrize.org, 2021e).
Matthew Rabin, a Harvard Business School professzora, korábban 25 évig a University of California (Berkeley) oktatója, 2001-ben elnyerte a John Bates Clark Medalt, amely a Nobel-díj után a legnagyobb presztízsű elismerés a közgazdaságtanban – az American Economic Association ítéli oda 40 év alatti kutatók számára. Rabin tudományos munkásságát illetően azt ismerték el, hogy az emberi viselkedésről jól megalapozott pszichológiai bizonyítékokat épített be a közgazdasági modellekbe, és ezáltal kimagasló módon eredeti teóriákkal gazdagította a közgazdaságtant (American Economic Association, 2021b).
A viselkedési közgazdaságtan magyar kutatói közül kiemelkedik Kőszegi Botond munkássága. Kőszegi 2015-ben elnyerte a Yrjö Jahnsson Foundation díját a viselkedési közgazdaságtan elméleti megalapozásához való hozzájárulásáért.

Viselkedési közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 155 9

A viselkedési közgazdaságtan napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő közgazdasági szakterülete, amely elsősorban a gazdasági aktorok nem racionális döntéseit és viselkedését vizsgálja.

A viselkedési közgazdaságtani ismeretek, kutatási eredmények azonban nemcsak e terület kutatói számára lehetnek érdekesek és hasznosak: alkalmazásuk a vállalatok, a pénzintézetek és a gazdaságpolitikai döntéshozók számára is előnyös lehet.

Ez a könyv egyrészt a viselkedési közgazdaságtan szemléletmódját, kutatási fókuszait és irányait közvetíti, másrészt néhány specifikus, de releváns és aktuális tématerületen keresztül mutatja be az egyének döntési anomáliáit és viselkedésformáit, azok lehetséges okaival, formáival és hatásával együtt. Túl azon, hogy felvázolja a viselkedési közgazdaságtan fejlődéstörténetét és a neoklasszikus közgazdaságtanhoz való viszonyát, általános képet ad arról is, hogy miért térnek el az egyének a neoklasszikus közgazdaságtan által feltételezett racionális döntéshozataltól, és mi okból merülhetnek fel döntési anomáliák. Ezenkívül e kötet néhány specifikus tématerület is érint, például a relatív fogyasztást, az intertemporális döntések komplexitását, a személyes pénzügyek viselkedési közgazdaságtani aspektusait, valamint a diszkontált hasznossági modell anomáliáit és olyan viselkedési vonásokat, mint például a jelen felé torzítás.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-viselkedesi-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave