Kovács Kármen

Viselkedési közgazdaságtan


1.7. Szakmai szervezetek, konferenciák, laboratóriumok és folyóiratok

Az 1980-as évek a viselkedési közgazdaságtan intézményesülésének időszaka. Ekkor kezdeményezték a szakterülettel foglalkozó kutatókat összefogó szakmai szervezetek alapítását, szervezték meg az első konferenciákat, hozták létre az első laborokat az experimentális vizsgálatok lefolytatásához, és indították el a viselkedési közgazdaságtan fókuszú szakfolyóiratokat. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezek közül néhány jelentősebb kerül megemlítésre.
Világszinten az egyik legmeghatározóbb nemzetközi szakmai közösség a viselkedési közgazdaságtan területén az 1982-ben alapított és a mai napig aktívan működő Society for the Advancement of Behavioral Economics (SABE). Az élvonalba tartozik még az 1986-ban létrehozott The Society for Judgement and Decision Making (SJDM) is, valamint a nagyobb múltra visszatekintő, és már 1954-től működő Center for Advanced Study in the Behavioral Sciences (Standford University). Európai viszonylatban jelentős szerepe van az 1993-ban létrejött European Association for Decision Making közösségnek, valamint a viszonylag fiatal, prágai székhelyű Center for Behavioral Experiments (CEBEX) szervezetnek. A SABE, az SJDM és a CEBEX évente szervez tudományos konferenciát. Szintén évente megrendezésre kerülő színvonalas, elismert európai konferencia még az International Meeting on Experimental and Behavioral Social Sciences (IMEBESS), amelyet az Oxfordi Egyetemen működő Nuffield Centre of Experimental Social Sciences szervez, továbbá az Early-Career Behavioral Economics Conference.
Elsősorban az Egyesült Államokban, valamint Nyugat- és Észak-Európában találhatók azok a laboratóriumok, amelyek experimentális vizsgálatai számottevően hozzájárulnak a viselkedési közgazdaságtan fejlődéséhez. Ezek közül néhány élvonalbeli kerül felsorolásra az alábbiakban:
  • Applied Behavioral Economics Laboratory (University of Kansas);
  • Behavioural Lab for Teaching and Research (London School of Economics);
  • CentERlab (Tilburg University);
  • Centre for Decision Research and Experimental Economics (CeDEx) (University of Nottingham);
  • Dynamic Decision Making Laboratory (Carnegie Mellon University);
  • FAIR Centre for Experimental Research on Fairness, Inequality and Rationality (NHH Norwegien School of Economics);
  • Helsinki Laboratory for Behavioral and Experimental Studies (Helsinki LABBET) (Hanken School of Economics);
  • Judgement, Emotion, Decision, and Intuition (JEDI Lab) (Linköping University);
  • Los Angeles Behavioral Economics Laboratory (University of Southern California);
  • Maastricht University CEnter for Neuroeconomics (MU-CEN) (Maastricht University);
  • Nuffield Centre for Experimental Social Sciences (University of Oxford);
  • Stanford GSB Behavioral Lab (Stanford Graduate School of Business);
  • Wharton Behavioral Lab (University of Pennsylvania).
Kezdetben a viselkedési közgazdaságtan tárgyú szakcikkek a főáramhoz tartozó szakfolyóiratokban jelentek meg. A szakterület fejlődésével és intézményesülésével azonban elindultak a viselkedési közgazdaságtan fókuszú periodikák, amelyek száma főként 2000 után bővült. Ezek közül a jelentősebbeket az 1.2. táblázat összegezi. Ezek mellett azonban a főáramhoz tartozó szakfolyóiratok (pl. American Economic Review, Quarterly Journal of Economics) továbbra is közölnek viselkedési közgazdaságtan tárgyú tanulmányokat.
 
1.2. táblázat. Viselkedési közgazdaságtan fókuszú folyóiratok
Folyóirat címe
Megjelenés éve
ISSN
eISSN
Kiadó
Behavioural Public Policy**
2017
2398–063X
2398–0648
Cambridge University Press
Journal of Behavioral Decision Making*
1988
0894–3257
1099–0771
John Wiley and Sons
Journal of Behavioral Economics for Policy**
2017
2572–8997
Society for the Advancement of Behavioral Economics
Journal of Behavioral and Experimental Economics*
(korábban Journal of Socio-Economics)
2014
2214–8051
2214–8043
Elsevier
Journal of Behavioral and Experimental Finance*
2014
2214–6350
2214–6369
Elsevier
Journal of Behavioral Finance*
2000**
1542–7579
1542–7560
Taylor and Francis
Journal of Consumer Psychology*
1992
1057–7408
1532–7663
John Wiley and Sons
Journal of Economic Behavior and Organization**
1980
0167–2681
1879–1751
Elsevier
Journal of Economic Psychology*
1981
0167–4870**
1872–7719**
Elsevier
Judgment and Decision Making**
2006
1930–2975
Society for Judgment and Decision Making
Review of Behavioral Finance*
2009**
1940–5987
1940–5979
Emerald
Saját szerkesztés.
*A folyóirat adatainak forrása a Resurchify nyilvános adatbázisa (www.resurchify.com).
** A folyóirat adatainak forrása az ISSN International Centre nyilvános adatbázisa (https://portal.issn.org).
 
Végül fontos megemlíteni a viselkedési közgazdaságtan egyetemi képzésben való megjelenését. Hazánkban, e könyv írásának időpontjában, a viselkedési közgazdaságtan tantervbe való beépülése sajnos csak elvétve figyelhető meg. Önálló tárgyként alig néhány intézmény képzésében van jelen; sokkal inkább az a jellemző, hogy egy vagy esetleg néhány óra erejéig a közgazdaságtan tárgy keretében esik szó róla. Ezzel szemben az Egyesült Államokban, valamint Nyugat- és Észak-Európában már számos felsőoktatási intézményben épül be szervesen a viselkedési megközelítésmód az egyetemi oktatásba. Továbbá viselkedési közgazdaságtan mesterképzések (pl. Univeristy of Nottingham, University of East Anglia) és doktori programok (pl. Carnegie Mellon University, Lancaster University) működnek egyre több egyetemen.

Viselkedési közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 155 9

A viselkedési közgazdaságtan napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő közgazdasági szakterülete, amely elsősorban a gazdasági aktorok nem racionális döntéseit és viselkedését vizsgálja.

A viselkedési közgazdaságtani ismeretek, kutatási eredmények azonban nemcsak e terület kutatói számára lehetnek érdekesek és hasznosak: alkalmazásuk a vállalatok, a pénzintézetek és a gazdaságpolitikai döntéshozók számára is előnyös lehet.

Ez a könyv egyrészt a viselkedési közgazdaságtan szemléletmódját, kutatási fókuszait és irányait közvetíti, másrészt néhány specifikus, de releváns és aktuális tématerületen keresztül mutatja be az egyének döntési anomáliáit és viselkedésformáit, azok lehetséges okaival, formáival és hatásával együtt. Túl azon, hogy felvázolja a viselkedési közgazdaságtan fejlődéstörténetét és a neoklasszikus közgazdaságtanhoz való viszonyát, általános képet ad arról is, hogy miért térnek el az egyének a neoklasszikus közgazdaságtan által feltételezett racionális döntéshozataltól, és mi okból merülhetnek fel döntési anomáliák. Ezenkívül e kötet néhány specifikus tématerület is érint, például a relatív fogyasztást, az intertemporális döntések komplexitását, a személyes pénzügyek viselkedési közgazdaságtani aspektusait, valamint a diszkontált hasznossági modell anomáliáit és olyan viselkedési vonásokat, mint például a jelen felé torzítás.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-viselkedesi-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave