Kovács Kármen

Viselkedési közgazdaságtan


3.1. Bevezetés

A neoklasszikus közgazdaságtan szerint az egyén tökéletesen racionálisan hozza meg fogyasztói döntéseit; optimális választásait a javakra vonatkozó preferenciarendszere, a jövedelme és a javak ára határozza meg. Fogyasztói hasznosságát az egyes javakból vásárolt abszolút mennyiségek determinálják – más egyének azt nem befolyásolják. A viselkedési közgazdaságtan a fogyasztás különböző aspektusú és tárgyú vizsgálatai során ezt a feltételrendszert feloldja, és az adott probléma vagy jelenség valósághű leírására törekszik. Az egyik releváns és aktuális tématerület a relatív fogyasztás, amely szerint az egyén fogyasztásából származó hasznosságot nemcsak a javak abszolút mennyisége határozza meg, hanem az is, hogy mit és mennyit fogyaszt másokhoz viszonyítva. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy e megközelítésben az egyén fogyasztói döntései, illetve azok kimeneteleinek értékelése nem független másokétól. Az egyén hajlamos összehasonlítani fogyasztását másokéval, és arra törekedni, hogy bizonyos javak birtoklásával, fogyasztásával társas referenciapontjaihoz képest kedvezőbb relatív pozíciót érjen el, ami számára hasznosságnövekedést biztosít, illetve amit majd – társadalmi státuszának javulását tükrözve – akár további előnyökre válthat.
Frank (1985a) megállapítása szerint: amint az egyének kielégítik alapvető szükségleteiket, hasznosságuk abból származik, hogyan észlelik fogyasztásukat és státuszukat másokéhoz viszonyítva. Ebből következően nemcsak a fogyasztás abszolút mértéke, hanem a relatív fogyasztás is befolyásolja az egyén hasznosságának szintjét. Empirikusan is igazolt, hogy boldogabbak azok az egyének, akik bizonyos javaikat, így a saját ruháikat és autójukat jobbnak ítélik meg másokéhoz képest (Alderson–Katz-Gero, 2016).
A relatív fogyasztás mindenkit érint. Még akkor is, ha valaki nem törekszik tudatosan fogyasztásán keresztül kedvezőbb relatív pozíció elérésére, vagy ha nem elkötelezett a pozicionálásban szerepet játszó javak birtoklása, használata iránt. Egy társadalomban, fogyasztói csoportban vagy bármely más közösségben az egyének státusza egymástól függő, és számos jószág fogyasztása közvetlenül vagy közvetve egyaránt kihat az azt adaptálók és nem adaptálók relatív pozíciójára. A relatív fogyasztással kapcsolatos kérdések jelentőségét az is fokozza, hogy a fejlett társadalmakban az elmúlt néhány évtizedben (bizonyos mértékig) megnövekedett a társadalmi mobilitás lehetősége. Ez pedig ösztönzi a státuszkereső magatartást, amelynek egyik formája a pozicionálási törekvéseket segítő javak fogyasztása.
A relatív fogyasztás fontosságára utal, hogy a társas összehasonlítás kimenetele testi szinten is megmutatkozik. Biofizikai kutatások igazolják, hogy a társadalmi környezet közvetlenül befolyásolja a jutalom észlelését és értékelését. Mágneses rezonancia képalkotó eljárással (MRI) kimutatható, hogy az agy azon területei, amelyek a jutalomfeldolgozásért felelősek, kevésbé aktívak, ha az egyén másokhoz képest alacsonyabb kifizetéssel rendelkezik (Fleissbach és munkatársai, 2007).
Jelen fejezet a relatív fogyasztással foglalkozik, különös tekintettel annak egyéni hasznosságra gyakorolt hatásával. Az egymástól függő preferenciák jelentik a kiindulási pontot az egyén mások által befolyásolt választásaira. Ezt követően a státusz értelmezései és jellemzői kerülnek áttekintésre, majd a relatív fogyasztás hasznossági függvénybe való különböző formátumú beépülésének tanulmányozása következik. Külön alfejezetek foglalkoznak a társas összehasonlítás fogyasztás vonatkozásában történő megvalósulásával, a státuszkereső magatartással, és a relatív – másokéhoz viszonyított – fogyasztással. Végül a pozicionálási javakról mint a relatív fogyasztás eszközeiről lesz szó.

Viselkedési közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 155 9

A viselkedési közgazdaságtan napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő közgazdasági szakterülete, amely elsősorban a gazdasági aktorok nem racionális döntéseit és viselkedését vizsgálja.

A viselkedési közgazdaságtani ismeretek, kutatási eredmények azonban nemcsak e terület kutatói számára lehetnek érdekesek és hasznosak: alkalmazásuk a vállalatok, a pénzintézetek és a gazdaságpolitikai döntéshozók számára is előnyös lehet.

Ez a könyv egyrészt a viselkedési közgazdaságtan szemléletmódját, kutatási fókuszait és irányait közvetíti, másrészt néhány specifikus, de releváns és aktuális tématerületen keresztül mutatja be az egyének döntési anomáliáit és viselkedésformáit, azok lehetséges okaival, formáival és hatásával együtt. Túl azon, hogy felvázolja a viselkedési közgazdaságtan fejlődéstörténetét és a neoklasszikus közgazdaságtanhoz való viszonyát, általános képet ad arról is, hogy miért térnek el az egyének a neoklasszikus közgazdaságtan által feltételezett racionális döntéshozataltól, és mi okból merülhetnek fel döntési anomáliák. Ezenkívül e kötet néhány specifikus tématerület is érint, például a relatív fogyasztást, az intertemporális döntések komplexitását, a személyes pénzügyek viselkedési közgazdaságtani aspektusait, valamint a diszkontált hasznossági modell anomáliáit és olyan viselkedési vonásokat, mint például a jelen felé torzítás.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-viselkedesi-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave