Kovács Kármen

Viselkedési közgazdaságtan


3.9. Záró gondolatok

A viselkedési közgazdaságtan kutatói, amellett, hogy a döntések és a viselkedésformák pszichológiai hátterét bevonták vizsgálataikba, eddig csak mérsékelten, azonban erősödő tendenciát mutatva vették figyelembe a szűkebb-tágabb szociális környezet hatásait is. Az egyén nem tudja magát távol tartani mások, vagy legalábbis az egyének egy bizonyos körének befolyásától. A társadalmi hatások és az interperszonális kapcsolatok mindenki döntését, viselkedését érintik, az élet számos területén, így a gazdasági kontextusokban is, még ha az egyén érintettsége a döntés tárgyát illetően alacsony is, vagy nem kíván figyelmet fordítani másokra. A fogyasztói döntések vonatkozásában releváns, hogy nemcsak a javak abszolút mennyisége határozza meg a hasznosság szintjét, hanem annak másokéhoz viszonyított mértéke, vagyis a relatív fogyasztás is. A relatív fogyasztás szerepe és jelentősége a fejlett gazdaságokban és társadalmakban – többek közt az egyének közti erősödő versengés, a fogyasztói társadalom szellemisége, a piacon gyors ütemben megjelenő innovációk és új termékek, szolgáltatások, valamint a közösségi média hatásaként – fokozódott az elmúlt néhány évtizedben. Fontos továbbá, hogy napjainkban már nemcsak mennyiségi vonatkozásban, hanem minőségi jegyek szempontjából is jelentősége van a relatív fogyasztásnak. Ez még komplexebbé teszi a kapcsolódó döntések, viselkedésformák és jelenségek leírását és elemzését.
A relatív fogyasztás vizsgálata során a befolyásoló tényezők, illetve jellemzőik tisztázása kulcsfontosságú. Így például a státusz értelmezése, meghatározása és mérése. Az egyének döntése és viselkedése szempontjából nem az objektív, hanem sokkal inkább az észlelésen alapuló szubjektív státusz a releváns. Lényeges továbbá annak megértése, hogy mennyiben benső vagy külső tényezők mozgatják a státusz erősítését célzó magatartást, és ennek milyen folyományai vannak, valamint, hogy milyen társas és pénzügyi referenciapontokhoz történik az egyén igazodása, és ennek megvalósulása milyen következményeket von maga után. A relatív fogyasztást nemcsak a fogyasztói döntés és viselkedés szempontjából érdemes vizsgálni, hanem a tekintetben is, hogy annak a pozicionálási vagy státuszjavakon mint közvetítő eszközökön keresztül milyen gazdasági-társadalmi vonatkozású tovagyűrűző hatásai vannak.

Viselkedési közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 155 9

A viselkedési közgazdaságtan napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő közgazdasági szakterülete, amely elsősorban a gazdasági aktorok nem racionális döntéseit és viselkedését vizsgálja.

A viselkedési közgazdaságtani ismeretek, kutatási eredmények azonban nemcsak e terület kutatói számára lehetnek érdekesek és hasznosak: alkalmazásuk a vállalatok, a pénzintézetek és a gazdaságpolitikai döntéshozók számára is előnyös lehet.

Ez a könyv egyrészt a viselkedési közgazdaságtan szemléletmódját, kutatási fókuszait és irányait közvetíti, másrészt néhány specifikus, de releváns és aktuális tématerületen keresztül mutatja be az egyének döntési anomáliáit és viselkedésformáit, azok lehetséges okaival, formáival és hatásával együtt. Túl azon, hogy felvázolja a viselkedési közgazdaságtan fejlődéstörténetét és a neoklasszikus közgazdaságtanhoz való viszonyát, általános képet ad arról is, hogy miért térnek el az egyének a neoklasszikus közgazdaságtan által feltételezett racionális döntéshozataltól, és mi okból merülhetnek fel döntési anomáliák. Ezenkívül e kötet néhány specifikus tématerület is érint, például a relatív fogyasztást, az intertemporális döntések komplexitását, a személyes pénzügyek viselkedési közgazdaságtani aspektusait, valamint a diszkontált hasznossági modell anomáliáit és olyan viselkedési vonásokat, mint például a jelen felé torzítás.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-viselkedesi-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave