Kovács Kármen

Viselkedési közgazdaságtan


4.7. Záró gondolatok

Az egyéni gazdasági döntések megnyilvánulásai, kimenetelei és következményei jellemzően több időpontot érintenek. Azonban a tradicionális közgazdasági szemléletmód feltételezéseitől eltérően az egyének preferenciái a valóságban többnyire időben nem stabilak, nem konzisztensek, és nem jelezhetők pontosan előre, valamint az egyének időhöz való viszonya sem állandó. Ezt felismerve a viselkedési közgazdaságtan egy meghatározó kutatási területévé váltak az intertemporális döntések, amelyek összetettsége – a preferenciák változékonyságán túl – többek közt annak tudható be, hogy az egyéneknek a rövid és a hosszú távú hozam és költségek közti átváltásra tekintettel kell választaniuk, hogy az időpreferencia és az idő szubjektív észlelése szignifikáns tényezők, továbbá hogy az egyes időpontbeli választások és azok kimeneteli, következményei nem függetlenek egymástól. Az intertemporális döntések szofisztikált vizsgálatát nemcsak az teszi relevánssá és aktuálissá, hogy az egyéneknek sok esetben bizonytalan külső környezeti tényezők figyelembevételével kell mérlegelniük, hanem az is, hogy a döntést gyakran időnyomás alatt, illetve valamilyen szempontból dinamikus versengésben – ahol az idő kritikus tényező – kell meghozniuk. A kimenetelek pedig a hasznossági szinten túl befolyásolják az egyének pénzügyi helyzetét és jóllétét is.
Az intertemporális döntések empirikusan viszonylag nehezen vizsgálhatók és mérhetők, mégis számos jelenség, statisztikai adat és kutatási eredmény jelzi az időtényezőhöz kötődő döntési hibákat. A jelen felé torzítás hatását tükrözi például a jelentős mértékű lakossági hitelállomány. Az emberek a kivetítési torzításnak betudhatóan gyakran jelenbeni igényeik alapján fektetnek tartós javakba, amelyek birtoklása, használata aztán a változó preferenciáik miatt mégsem hozza a várt örömöt, elégedettséget, valamint alkalmazási gyakoriságot vagy intenzitást. Az elsüllyedt költségek hatása pedig például korlátozza az egyént a szakmaváltásban, különösen, ha sok évet vagy akár évtizedeket töltött el egy szakterületen ismereteinek bővítésével, képességeinek fejlesztésével. E három döntési hiba esetén az időtényezőnek ugyan más-más szerepe van, lehetséges kapcsolódásaik vizsgálata azonban több területen is hasznos jövőbeni kutatási terület lehet.

Viselkedési közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 155 9

A viselkedési közgazdaságtan napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő közgazdasági szakterülete, amely elsősorban a gazdasági aktorok nem racionális döntéseit és viselkedését vizsgálja.

A viselkedési közgazdaságtani ismeretek, kutatási eredmények azonban nemcsak e terület kutatói számára lehetnek érdekesek és hasznosak: alkalmazásuk a vállalatok, a pénzintézetek és a gazdaságpolitikai döntéshozók számára is előnyös lehet.

Ez a könyv egyrészt a viselkedési közgazdaságtan szemléletmódját, kutatási fókuszait és irányait közvetíti, másrészt néhány specifikus, de releváns és aktuális tématerületen keresztül mutatja be az egyének döntési anomáliáit és viselkedésformáit, azok lehetséges okaival, formáival és hatásával együtt. Túl azon, hogy felvázolja a viselkedési közgazdaságtan fejlődéstörténetét és a neoklasszikus közgazdaságtanhoz való viszonyát, általános képet ad arról is, hogy miért térnek el az egyének a neoklasszikus közgazdaságtan által feltételezett racionális döntéshozataltól, és mi okból merülhetnek fel döntési anomáliák. Ezenkívül e kötet néhány specifikus tématerület is érint, például a relatív fogyasztást, az intertemporális döntések komplexitását, a személyes pénzügyek viselkedési közgazdaságtani aspektusait, valamint a diszkontált hasznossági modell anomáliáit és olyan viselkedési vonásokat, mint például a jelen felé torzítás.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-viselkedesi-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave