Törő Emese, Károlyi Géza

Az üzleti élet gazdasági szereplői

5.2. A gazdasági társaságok ügyvezetése

A vezető tisztségviselők köre

A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselők látják el. Az ügyvezetés alapvetően kétirányú. Egyrészt magába foglalja a társaság belső irányítását (üzletvezetés), amely az operatív irányítást, a szervezeti működtetését, a döntéshozatalt foglalja magába, másrészt pedig a társaság külső irányítását (képviselet) harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az egyes társasági formáknál a Ptk. a vezető tisztségviselőket eltérő elnevezéssel illeti: így ügyvezető(k) vezeti(k) a közkereseti társaságot, a betéti társaságot és a korlátolt felelősségű társaságot, míg a részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság – mint testület – látja el.

Zártkörűen működő részvénytársaság esetében egyszemélyes vezetés lehetősége is adott azáltal, hogy az igazgatóság jogait vezérigazgató gyakorolhatja. A vezető tisztség ellátása a részvénytársaság igazgatósága esetén testülethez kötött, míg egyéb esetekben személy(ek)hez kapcsolódó.

A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy igazgatótanács látja el egységesen az ügyvezetési és ellenőrzési funkciókat (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság).

A vezető tisztségviselő tevékenysége elsődlegesen mindazon döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe. Idetartozik többek között a bejelentési kötelezettség a cégbíróság felé, felvilágosítás adása a tagok részére, munkáltatói jogok gyakorlása (Csőke 2015).

Vezető tisztségviselővel szembeni kizáró okok, összeférhetetlenségi szabályok

Vezető tisztségviselő cselekvőképes, nagykorú természetes személy vagy jogi személy lehet. Nem lehet vezető tisztségviselő, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, akit a vezetői tisztség gyakorlásától jogerősen eltiltottak (kizáró ok).

A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Ennek érvényre jutása érdekében nem szerezhet társasági részesedést (részesedésszerzés korlátozása), illetve nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő (Fézer–Károlyi–Petkó–Törő 2014).

A vezető tisztségviselői jogviszony tartalma

A társaság első vezető tisztségviselőit a létesítő okiratban kell kijelölni, a továbbiakban pedig a tulajdonosokból álló legfőbb szerv választja őket. A vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre lehet megválasztani, illetve megbízatásuk szólhat határozatlan időtartamra is.

A vezető tisztségviselő tisztségét munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el. A megbízás időtartamának lejárta után a vezető tisztségviselők (akár többször is) újraválaszthatóak (Kiss 2015).

A vezető tisztségviselői feladat bizalmi jellegéből következően a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőkkel kapcsolatos feladatait csak személyesen látható el, s e téren semmilyen képviseletnek nincs helye (Dzsula 2015).

A vezető tisztségviselő szükségszerűen nagyfokú önállósággal rendelkezik ügyvezetési feladatai ellátása során, amelyhez szigorú felelősségi szabályok kapcsolódnak. A vezető tisztségviselő e minőségében sem a társaság, sem tagok által nem utasítható, hatásköre nem vonható el.

A vezető tisztség és a vezető tisztségviselő tagsági viszonyával kapcsolatosan ki kell emelni, hogy a közkereseti társaság és betéti társaság esetén a vezető tisztség betöltése tagsági viszonyhoz kötött, azaz csak a társaság tagja lehet vezető tisztségviselő, míg a Kft. és Rt. esetén ilyen irányú előírás nincs (Gadó 2013).

A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése

A Ptk. meghatározza azokat az eseteket, amikor a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnik. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással; A jogi személy tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

d) lemondással; A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Feladat

Egy 4 fős baráti társaság kftt alapít azonos mértékű törzsbetét szolgáltatásával, s úgy rendelkeznek, hogy egyenlő mértékű tagsági jogokat gyakorolnak.

Mind a négyen az ügyvezetői tisztséget is betöltik, az alábbi módon:

kettőnek önálló képviseleti joga van,
a harmadiknak együttes a képviseleti joga,
a negyedik ügyvezető tag nem rendelkezik képviseleti joggal.

Megfelel-e a tagoknak ez a rendelkezése a jogszabálynak?

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 615 230 7

Gazdaság Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

Az egyetemi jegyzet elsősorban a gazdasági képzésen tanulmányokat folytató hallgatók részére nyújt átfogó képet a Magyarországon tipikusan előforduló vállalkozási formák alapítási és működési szabályairól. Bemutatásra kerülnek az egyéni és a társas vállalkozások személyi és vagyoni feltételei, szervezeti felépítésük jellemzői, a tagok és a vezető tisztségviselők felelősségi szabályai, valamint a vállalkozási formák megszüntetési eljárásai. Az elméleti tudásanyag mellett nagy hangsúlyt kapnak a gyakorlati példák, amelyek segítséget nyújtanak a leendő gazdasági szakemberek számára az optimális vállalkozási forma kiválasztására és működési specifikumaik elsajátítására.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toro-karolyi-az-uzleti-elet-gazdasagi-szereploi//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero