Törő Emese, Károlyi Géza

Az üzleti élet gazdasági szereplői

I. A GAZDASÁGI SZFÉRA ALANYAI

A gazdasági folyamatok szereplői a jogalanyok, vagyis a jogképességgel rendelkező személyek. A jogképesség a jogalanyok azon sajátossága, hogy általános értelemben jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak.

Jogalanyisággal rendelkeznek a természetes személyek (ember) és a jogi személyek.

A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg, és a halállal szűnik meg (Ptk. 2:2 §). A jogi személyek jogalanyisága abból a fikcióból ered, hogy a jogalkotó a természetes személyek jogalanyisága mellett a jogok és kötelezettségek hordozásának lehetőségével ruház fel olyan vagyontömeget, amely saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. A vagyontömeg azáltal keletkezik, hogy a vagyon elkülönül a tagok vagyonától, kikerül azok rendelkezése alól és átkerül a tagoktól elkülönült szervezethez. Az így létrejött társas magántulajdonnak biztosít a jogalkotó jogképességet, s így következik be az adott szervezet jogi személlyé válása. A jogi személyek jogképességének köre az ember jogképességéhez hasonlóan abszolút. Ez azt jelenti, hogy a jogi személyeket is megilletik mindazok a jogok és kötelezettségek, mint ami a természetes személyeket, kivéve, amelyek jellegüknél fogva csak az emberhez köthetők (pl. végrendelkezés joga).

A jogi személy ismérvei tehát minden esetben az alapítótól elkülönített vagyontömeg, amely függetlenedve az alapítótól önálló életre kel, azáltal, hogy kialakítja a szervezetét, szervezeti képviselője által jogokat és kötelezettségeket szerezhet (Ptk. 3:1. §).

Ha a jogi személyek tevékenysége nyereségszerzésre irányul, akkor ezeket profitorientált szerveknek nevezzük. Ha a tevékenység elsődleges célja nem a nyereségszerzés, vagy ha a képződött nyereségből a tagok nem jogosultak részesedésre, akkor ezek az ún. non-profit szervezetek (non-profit gazdasági társaság, egyesület, köztestület, alapítvány, párt).

A jogi személy létrejötte mindig megkívánja az állami elismerést. Az elismerés jogi eszköze a nyilvántartásba vétel. Nyilvántartást végez a cégbíróság (cégek), a törvényszék (társadalmi szervezetek, alapítvány) és a Magyar Államkincstár (költségvetési szervek).

Cégeknek nevezzük azokat a jogalanyokat, amelyek a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jönnek létre. E körbe soroljuk a gazdasági társaságok mellett a szövetkezetet, az egyesülést, a vízgazdálkodási társulatot, az erdőbirtokossági társulatot, a végrehajtó irodát, a közjegyzői irodát, az egyéni céget, az európai gazdasági egyesülést, az európai részvénytársaságot, az európai szövetkezetet, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepét és a külföldi székhelyű vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviseletét (Ctv. 2. §).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 615 230 7

Gazdaság Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

Az egyetemi jegyzet elsősorban a gazdasági képzésen tanulmányokat folytató hallgatók részére nyújt átfogó képet a Magyarországon tipikusan előforduló vállalkozási formák alapítási és működési szabályairól. Bemutatásra kerülnek az egyéni és a társas vállalkozások személyi és vagyoni feltételei, szervezeti felépítésük jellemzői, a tagok és a vezető tisztségviselők felelősségi szabályai, valamint a vállalkozási formák megszüntetési eljárásai. Az elméleti tudásanyag mellett nagy hangsúlyt kapnak a gyakorlati példák, amelyek segítséget nyújtanak a leendő gazdasági szakemberek számára az optimális vállalkozási forma kiválasztására és működési specifikumaik elsajátítására.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toro-karolyi-az-uzleti-elet-gazdasagi-szereploi//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero