Törő Emese, Károlyi Géza

Az üzleti élet gazdasági szereplői


1.3. A társaság szervezeti felépítése

a) A tagok gyűlése
A közkereseti társaság legfőbb szervét tagok gyűlésének nevezzük, amelynek tevékenységében való részvétel lehetőségét valamennyi tag számára biztosítani kell. A tagok döntése alapján a legfőbb szerv működhet informálisan vagy a társasági szerződésben meghatározott eljárási szabályok szerint.
A tagok gyűlése főszabály szerint kötetlen formája a tagok összejövetelének, gyakorlatilag eljárási szabályok nélkül jogosult összejönni, megtartani üléseit és dönteni a társaságot érintő bármilyen kérdésben (informális működés esetén nem kell meghívót küldeni a tagoknak, az ülésről nem vezetnek jegyzőkönyvet, nem szükséges írásba foglalni a határozatukat).
Amennyiben a tagok igénylik, a társasági szerződésben a tagok gyűlése összehívására és a határozathozatal eljárási rendjére nézve részletes szabályokat állapíthatnak meg (formális tagok gyűlése).
A tagok gyűlése hatásköre a törvényben meghatározott ügyekben való döntésre és a társasági szerződés által előírtakra terjed ki. Az általános szabályok alkalmazása mellett a társaság tagjain múlik a hatáskör meghatározása. A legfőbb szerv hatásköre tehát bővülhet a tagok döntésétől függően, mert a tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a tagok gyűlése hatáskörébe utalhatják.
 
A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. A társasági szerződés ettől eltérő rendelkezése semmis. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő.
 
Háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozat kell a vezető tisztségviselők visszahívásához, egyhangúlag meghozott határozat szükséges a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság átalakulásának, egyesülésének, szétválásának és jogutód nélküli megszűnésének az elhatározásához. A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia.
 
b) Ügyvezetés, képviselet
A közkereseti társaság vezetőtisztségviselőjének elnevezése ügyvezető, amely tisztség betöltése tagsági viszonyhoz kötődik. Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a társaság ügyvezetésére mindegyik tag időbeli korlátozás nélkül jogosult. A társasági szerződésben a tagok az ügyvezetéssel egy vagy több tagot is megbízhatnak; ebben az esetben azonban a többi tag ügyvezetésre nem jogosult.
 
A közkereseti társaság esetében kivételt jelent az általános szabály alól, hogy vezető tisztségviselő jogi személy is lehet. A társaság jogi személy tagja az ügyvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el. Ilyen esetben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyi és felelősségi előírásokat a jogi személy tag képviselőjére kell alkalmazni.
 
Az ügyvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el. Az ügyvezető a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben a tagok gyűlése jogosult az intézkedés felülbírálatára. A még meg nem tett intézkedés – a halaszthatatlan intézkedés kivételével – mindaddig nem tehető meg, amíg arról a tagok gyűlése nem határoz.
 
A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy több ügyvezető csak együttesen járhat el. Egyetértés hiányában bármelyikük jogosult az adott kérdésben a tagok gyűlésének a döntését kérni. A halaszthatatlan intézkedéseket azonban az ügyvezetők önállóan is megtehetik. Az ilyen intézkedésről a többi ügyvezetőt haladéktalanul tájékoztatni kell.
 
Feladat
A kkt. egyik tagja társasági részesedését eladta egy olyan kívülálló személynek, akivel a többi tag nem szeretne közös gazdasági tevékenységet folytatni, valamint sérelmezik, hogy az átruházó tag előzetesen nem értesítette őket az eladási szán­ dékáról, holott az egyik tag szívesen megvette volna a részesedését. Az adásvételi szerződést a felek már aláírták, a vevő a vételárat kifizette.
Mit tehetnek a kkt. tagjai, hogy megakadályozzák az új tag belépését?

Az üzleti élet gazdasági szereplői

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 615 230 7

Az egyetemi jegyzet elsősorban a gazdasági képzésen tanulmányokat folytató hallgatók részére nyújt átfogó képet a Magyarországon tipikusan előforduló vállalkozási formák alapítási és működési szabályairól. Bemutatásra kerülnek az egyéni és a társas vállalkozások személyi és vagyoni feltételei, szervezeti felépítésük jellemzői, a tagok és a vezető tisztségviselők felelősségi szabályai, valamint a vállalkozási formák megszüntetési eljárásai. Az elméleti tudásanyag mellett nagy hangsúlyt kapnak a gyakorlati példák, amelyek segítséget nyújtanak a leendő gazdasági szakemberek számára az optimális vállalkozási forma kiválasztására és működési specifikumaik elsajátítására.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toro-karolyi-az-uzleti-elet-gazdasagi-szereploi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave