Törő Emese, Károlyi Géza

Az üzleti élet gazdasági szereplői

4.3. A részvény

A részvény fogalma, általános jellemzői

A részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír (Ptk. 3:213.§).

Az rt. részére nem csupán lehetőség, hanem kötelezettséget jelent a részvény előállítása, amelynek két feltétele van: az rt. cégbejegyzése és a részvények értékének teljes befizetése. A részvényeket kétféleképpen lehet előállítani: nyomdai úton, okirati formában és dematerializált formában.

A dematerializált részvény az értékpapírszámlán elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, a részvény tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség, amelynek nincs sorszáma.

A részvényes nevét nem a részvény, hanem az értékpapírszámla tartalmazza (Tpt. 138. §).

A nyilvánosan működő rt. csak egyféle módon, dematerializált formában jogosult részvényt előállítani.

A részvényfajták

Az rt. által kibocsátható nevesített részvényfajták:

1. törzsrészvény

2. elsőbbségi részvény

3. dolgozói részvény

4. kamatozó részvény

5. visszaváltható részvény

6. egyéb alapszabályban meghatározott részvényfajta (Ptk. 3:228. §).

A törzsrészvény

A leggyakrabban kibocsátott részvényfajta, a névértékéhez kapcsolódó részvényesi jogok gyakorlására jogosítja a tulajdonosát. A „népszerűségét” annak is köszönheti, hogy a korábbi szabályozás értelmében minden részvénytársaságnak kötelező volt törzsrészvényt kibocsátani legalább a mindenkori alaptőke felét meghaladóan (alaptőke 50%-a +1 részvény), azonban jelenleg jogszerű az rt. működése akkor is, ha a részvényei között nincs törzsrészvény.

Elsőbbségi részvény

Az elsőbbségi részvény más részvényfajtával szemben a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít. Annak függvényében, hogy a többletjog milyen részvényesi jogra terjed ki, az alábbi részvényosztályokat különböztethetjük meg:

1. osztalékelsőbbségi részvény;

2. likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény;

3. szavazatelsőbbségi részvény;

4. vezető tisztségviselő vagy felügyelő bizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény;

5. elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvény;

6. külön törvényben meghatározott egyéb elsőbbségi jogot biztosító;

7. kombinált elsőbbségi részvény.

Elsőbbségi részvények legfeljebb az alaptőke feléig bocsáthatók ki.

A szavazatelsőbbségi részvényhez két módon kapcsolható többletjog, mégpedig a többszörös szavazati jogot biztosító részvény és az aranyrészvény formájában.

A többszörös szavazati jogot biztosító részvényhez többlet szavazati jog adható, azonban nyrt. esetén ennek mértéke legfeljebb a névértékhez igazodó szavazati jog tízszerese lehet.

Az angolszász jogból átvett aranyrészvény elnevezést a Ptk. nem használja, azonban tartalmaz rá vonatkozó szabályokat. Az aranyrészvény vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény. Bármely jogalany lehet a tulajdonosa, s egy vagy akár több ilyen részvény is kibocsátható. Ez utóbbi esetben az aranyrészvényesek egyszerű szótöbbségének igenlő szavazata mellett hozható csak meg a közgyűlési határozat. Azokban a kérdésekben lehet a vétójogot gyakorolni, amelyeket – akár valamennyi közgyűlési hatáskört is – az alapszabályban felsoroltak. Ha erről az alapszabály nem rendelkezik, a vétójog nem érvényesül. A vétójog gyakorlásának feltétele a közgyűlésen való személyes vagy képviselet útján való jelenlét. Ha az aranyrészvényes nem vesz részt a közgyűlésen, nélküle is megtartható és határozatot hozhat a közgyűlés.

Dolgozói részvény

A dolgozói részvény az rt. teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalói számára bocsátható ki ingyenesen vagy a részvény névértékénél alacsonyabb, kedvezményes áron. A dolgozói részvény legfőbb jellemzője, hogy korlátozottan forgalomképes, csakis az rt. munkavállalói, illetve volt dolgozói szerezhetik meg (Tomori 1998).

Kamatozó részvény

Az egyik legkedvezményesebb, de igen ritkán kibocsátott részvényfajta, hiszen az osztalékon felül egy előre meghatározott mértékű kamatra is jogosítja a tulajdonosát. Közös jellemzője a két hozamnak, hogy csak nyereségből (adózott eredményből) fizethető ki, de eltérő vonás, hogy míg osztalék fizetésről a közgyűlésnek kell határoznia, a kamat kifizetése közgyűlési döntés nélkül is kötelező, ha megvan a pénzügyi fedezete.

A zrt. és az nyrt. által kibocsátható részvények közötti különbségeket az alábbi táblázat szemlélteti:

1. táblázat: A zrt. és az nyrt. által kibocsátható részvények közötti különbségek

Szempontok	ZRT.	NYRT.
Forgalomba hozatal módja	Kizárólag zártkörben	Nyilvánosan és zártkörben is
Előállítási mód	Nyomdai úton és dematerializált formában is	Kizárólag dematerializált módon
Elsőbbségi részvényosztályok	Bármilyen részvényosztály kialakítható	Nem lehet: VTV és FB tag kijelölésére szóló elővásárlási jogot biztosító részvény, Kombinált részvényként csak az osztalék- és likvidációs hányadra vonatkozó elsőbbség vonható össze, többszörös szavazatelsőbbségi részvénynél legfeljebb tízszeres szavazati jog köthető ki.

Forrás: saját szerkesztés

Feladat

HAJRÁ Zrt. közgyűlése elhatározza, hogy az alaptőkét 500 db 10 000 Ft névértékű dolgozó részvény kibocsátásával 5 Millió forinttal megemeli. Nem kaphatnak dolgozó részvényt azok a munkavállalók, akik próbaidő alatt állnak, akiknek határozott idejű munkaszerződése van, illetve akik részmunkaidőben dolgoznak. Az érintett munkavállalók sérelmezik a közgyűlési döntést, mivel azt diszkriminatívnak tartják. Álláspontjuk szerint a dolgozói részvényre egyformán jogosult minden munkavállaló.

Mi a véleménye a felmerült jogvitáról?

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 615 230 7

Gazdaság Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

Az egyetemi jegyzet elsősorban a gazdasági képzésen tanulmányokat folytató hallgatók részére nyújt átfogó képet a Magyarországon tipikusan előforduló vállalkozási formák alapítási és működési szabályairól. Bemutatásra kerülnek az egyéni és a társas vállalkozások személyi és vagyoni feltételei, szervezeti felépítésük jellemzői, a tagok és a vezető tisztségviselők felelősségi szabályai, valamint a vállalkozási formák megszüntetési eljárásai. Az elméleti tudásanyag mellett nagy hangsúlyt kapnak a gyakorlati példák, amelyek segítséget nyújtanak a leendő gazdasági szakemberek számára az optimális vállalkozási forma kiválasztására és működési specifikumaik elsajátítására.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toro-karolyi-az-uzleti-elet-gazdasagi-szereploi//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero