MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az üzleti élet gazdasági szereplői
1. A szövetkezet alapítása
A szövetkezet létesítése a szövetkezet alapszabályának elfogadásával történik, amelyhez legalább 3 alapító tag egybehangzó nyilatkozatára van szükség.
Az alakuló közgyűlésen elfogadott, valamennyi tag által aláírt alapszabályt közokirati vagy ügyvéd által ellenjegyzett okirati formába kell foglalni.
Tagok köre
Alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek és jogi személyek lehetnek. Alapító tagokra vonatkozó korlátozás, hogy főszabály szerint a természetes személy tagoknak többségben kell lenniük, ugyanis a nem természetes személy tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám ⅓-át. Ez a korlátozás azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha a nem természetes személy tagok szövetkezeti formában működnek. Abból adódóan, hogy a szövetkezeti tagok főszabály szerint személyesen közreműködnek a szövetkezet tevékenységében, azon tagok száma, akik személyes közreműködést nem vállalnak, nem haladhatja meg a taglétszám ⅓-át.
Abban az esetben, ha a tagok száma a minimális három fő alá csökken – hasonlóan a kkt. és a bt. taglétszámának 1 főre csökkenéséhez –, hat hónapos határidőn belül a szövetkezet köteles megfelelő számú új tagot felvenni. A szövetkezet alapítása – a gazdasági társaságokhoz hasonlóan – csak zártkörben lehetséges, a szövetkezet személyegyesítő jellegéből adódik, hogy a tagokat tilos nyilvános felhívás útján gyűjteni.
Vagyoni feltételek
A szövetkezet jegyzett tőkéje a tagok által befizetett vagyoni hozzájárulás értékének összességéből tevődik össze. A törvény nem határoz meg minimum előírást a jegyzett tőke vonatkozásában, ezt az alapszabály hatáskörébe utalja. A tagok vagyoni hozzájárulásának, illetve a jegyzett tőkének nincs előírt minimuma, amely szabályozás szintén a kkt-re, bt-re jellemző a gazdasági társaságok közül. Eltérő vonás azonban a szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulásának olyan módon való korlátozása, hogy egy tag vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a jegyzett tőke 35%-át, valamint a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a jegyzett tőke ⅓-át.
A szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulásának teljesítésére vonatkozó előírás, hogy minden tag köteles a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulásának legalább 30%-át, valamint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásának (apport) egészét szolgáltatni.
A nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig nem szolgáltatott pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat a tag a szövetkezet bejegyezésétől számított egy éven belül köteles befizetni.
A szövetkezet működésében személyes közreműködést nem vállaló tag a vagyoni hozzájárulásának egészét köteles a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig szolgáltatni, a későbbi teljesítésre nincs lehetőség. Amelyik tag elmulasztja a fenti befizetési kötelezettség teljesítését, az nem válik a létrejövő szövetkezet tagjává, tagsági viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. A szövetkezetnél a gazdasági társaságokhoz hasonlóan ismert az előszövet kezeti státusz. A szövetkezet ugyanis gazdasági tevékenységét a cégbejegyzési kérelem benyújtása után kezdheti csak meg, kivéve, ha tevékenysége hatósági engedélyhez kötött, ugyanis ekkor meg kell várnia az engedély megérkezését. Amennyiben a cégbíróság elutasítja a bejegyzést, úgy a szövetkezet köteles tevékenységét azonnal megszüntetni.
Tartalomjegyzék
- Az üzleti élet gazdasági szereplői
- Impresszum
- I. A GAZDASÁGI SZFÉRA ALANYAI
- II. A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGE
- III. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI
- IV. AZ EGYES GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
- V. A SZÖVETKEZET
- VI. A JOGI SZEMÉLYEK MEGSZÜNTETÉSE
- VII. FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK
- FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM
Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 615 230 7
Az egyetemi jegyzet elsősorban a gazdasági képzésen tanulmányokat folytató hallgatók részére nyújt átfogó képet a Magyarországon tipikusan előforduló vállalkozási formák alapítási és működési szabályairól. Bemutatásra kerülnek az egyéni és a társas vállalkozások személyi és vagyoni feltételei, szervezeti felépítésük jellemzői, a tagok és a vezető tisztségviselők felelősségi szabályai, valamint a vállalkozási formák megszüntetési eljárásai. Az elméleti tudásanyag mellett nagy hangsúlyt kapnak a gyakorlati példák, amelyek segítséget nyújtanak a leendő gazdasági szakemberek számára az optimális vállalkozási forma kiválasztására és működési specifikumaik elsajátítására.
Hivatkozás: https://mersz.hu/toro-karolyi-az-uzleti-elet-gazdasagi-szereploi//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
