Törő Emese, Károlyi Géza

Az üzleti élet gazdasági szereplői

2. A szövetkezet szervezete

Közgyűlés

A szövetkezet az önkormányzatiság elve alapján működik. Legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, amely a legfontosabb státusz- és személyi kérdésekben kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, az ülés megtartása előtt legalább 15 nappal meghívó útján kell a tagokat értesíteni. A tagok az alapszabályban rögzíthetik a hirdetményi úton történő meghívás lehetőségét is.

Az 500 főt meghaladó taglétszámmal működő szövetkezet esetében az alapszabály előírhatja részközgyűlés vagy küldöttgyűlés tartásának a lehetőségét is. A részközgyűlést indokolhatja a tagok lakóhelye, munkahelye vagy más alapszabályban meghatározott szempont, ami gátját jelentheti az egységes közgyűlés megtartásának. A részközgyűléseket különböző helyekre és időpontra is össze lehet hívni, de a napirendi pontok azonossága követelmény. A küldöttgyűlést lehetővé tévő alapszabálynak rendelkeznie kell a küldöttek taglétszámhoz viszonyított arányáról, a küldöttek megválasztásának módjáról és megbízatásuk időtartamáról. Garanciális szabály, hogy a küldöttek száma nem lehet kevesebb 50 főnél.

A közgyűlés a szövetkezeti tagok többségének jelenlétével határozatképes. A szavazati jog egyenlő arányban oszlik meg a tagok között, ugyanis minden tagnak egy szavazata van a tagok vagyoni hozzájárulásának nagyságától függetlenül, amely szövetkezeti sajátosság.

A döntéshozatal főszabálya az egyszerű többség. Kétharmados szavazati arány szükséges azonban a következő ügyek tekintetében:

szövetkezet felszámolásának kezdeményezése;
döntés befektető tag felvételéről;
pótbefizetés elrendeléséről való döntés.

Vannak különleges határozati arányt igénylő kulcskérdések is a közgyűlés kizárólagos jogkörében:

Az alapszabály módosításához a szövetkezet valamennyi tagja felének, de legalább a jelenlévő tagok kétharmadának szavazata szükséges.
A szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá alakulá sáról, jogutód nélküli megszüntetéséről, valamint a részjegyek névértékének megváltoztatásáról szóló döntésekhez a szövetkezet összes tagjának kétharmados hozzájárulása szükséges.

A szövetkezet vezető tisztségviselői

A szövetkezet ügyvezetését a 3 tagú igazgatóság testületként látja el. Az 15 főnél kisebb taglétszámú szövetkezet alapszabálya a testületi vezetés helyett igazgató elnöki tisztséget létesíthet (egyszemélyi vezetés). Vezető tisztségviselő csak olyan nagykorú természetes személy lehet, aki tagja a szövetkezetnek. Mandátuma határozott időtartamra, maximum 5 évre szólhat.

Felügyelőbizottság

Szövetkezetek esetében kötelező felügyelő bizottság létrehozása, tagjainak számát az alapszabály állapítja meg, de 3 főnél nem lehet kevesebb. Nem szükséges, hogy a szövetkezet tagjai legyenek. Tevékenységük az ügyvezetés jogszerű működésének ellenőrzésére terjed ki.

Könyvvizsgáló

A szövetkezet közgyűlése – ha a számviteli törvény szerint könyvvizsgáló alkalmazása kötelező vagy az alapszabály előírja – határozott vagy határozatlan időre könyvvizsgálót választ. Megbízatásának ideje nem lehet rövidebb, mint a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyaló következő közgyűlésig terjedő időtartam.

A könyvvizsgáló feladata, hogy

gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről;
a könyvvizsgálat során megállapítja, hogy a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a szövetkezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, működésének eredményéről.

Fontos követelmény, hogy a könyvvizsgáló nem nyújthat a szövetkezet részére olyan szolgáltatást, amely feladatainak tárgyilagos és független módon történő ellátását veszélyeztetheti. A könyvvizsgáló betekinthet a szövetkezet könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelő bizottság tagjaitól és a szövetkezet munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a szövetkezet bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja. Tevékenysége során szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni.

A szövetkezeti tagsági jogviszony

Szövetkezetben tagsági jogviszonyt alapításkor az alapszabály aláírásával vagy a szövetkezet működése során írásbeli tagfelvételi kérelem alapján lehet létesíteni. A szövetkezet tagjairól tagnyilvántartást kell vezetni.

Minden tag kötelezettsége vagyoni hozzájárulás teljesítése, illetve személyes közreműködés a szövetkezet tevékenységében (kivétel a befektető tag). A tagokat azonos jogok illetik meg, függetlenül a teljesített vagyoni hozzájárulás mértékétől. A szövetkezetre jellemző a nyitott tagság elve, amely azt jelenti, hogy a tagok tagsági jogviszonyukat egyoldalúan jogosultak megszüntetni, a kilépési szándék bejelentése és a tagsági viszony megszűnése között három hónapnak kell eltelnie.

Nyereség felosztásának kötelezettsége alapján a szövetkezet nyereségének a felét a tagok között személyes közreműködésük arányában kell felosztani.

A tagsági jogviszony megszűnésének esetei a következők:

a tag a szövetkezetből kilép;
a tag a vagyoni hozzájárulását, pótbefizetési kötelezettségét – az alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott időpontig – nem teljesítette;
a tag meghal vagy megszűnik;
a bíróság a tagot kizárja;
a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélkül megszűnik.

A kilépési szándékot az igazgatóságnak írásban kell bejelenteni. Ez egy egyoldalú, indoklás nélküli nyilatkozat, amely a közléstől számított 3 hónap elteltével szünteti meg a tagsági jogviszonyt.

A szövetkezet tagja – a szövetkezetnek az érintett tag ellen indított keresete alapján – bírósági határozattal a szövetkezetből kizárható, ha a szövetkezetben való maradása a szövetkezet céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.

Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor

A tagsági jogviszony megszűnése esetén a szövetkezet köteles elszámolni a taggal, és kiadni neki akkora vagyonrészt, amely a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén jutna a tagnak (ez a vagyoni hozzájárulásának az értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett saját tőke arányos összege). Az összeget főszabály szerint a tagsági jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell kiadni.

A közösségi alap, juttatások és támogatások

A szövetkezeti vagyon sajátossága egy fel nem osztható rész, a közösségi alap. A közösségi alap a lekötött tartalékban van elkülönítve. Az alap célja, hogy ennek terhére történjen meg a juttatások és támogatások kifizetése. A közösségi alap a szövetkezeti vagyon elkülönített része, amit a szövetkezet megszűnésekor az alapszabály rendelkezése szerinti szövetkezet vagy szövetkezeti szövetség részére kell átadni. A közösségi alap nyereségből való részesedésként, valamint a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás alapjaként nem vehető figyelembe.

A szövetkezeti szolidaritás elve okán az alapszabályban rendelkezni kell azokról a támogatásokról és juttatásokról, melyeket a szövetkezet természetes személy tagjainak és hozzátartozóinak nyújt. A juttatások és támogatások finanszírozása a közösségi alapból történik. A szövetkezet bármilyen juttatás kialakítását elhatározhatja, a törvény csupán lehetőségeket fogalmaz meg e tekintetben (pl. szociális juttatások, oktatási támogatások, kulturális támogatások, közművelődési tevékenység támogatása, sporttevékenység támogatása).

Többféle szövetkezeti típus alapítására van lehetőség speciális szabályok alapján:

iskolaszövetkezet
szociális szövetkezet
start szociális szövetkezet (2019.)
agrárgazdasági szövetkezet (2014.)
Közérdekű nyugdíjas szövetkezet (2017.)
Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete (2021. 07. 01.)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 615 230 7

Gazdaság Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

Az egyetemi jegyzet elsősorban a gazdasági képzésen tanulmányokat folytató hallgatók részére nyújt átfogó képet a Magyarországon tipikusan előforduló vállalkozási formák alapítási és működési szabályairól. Bemutatásra kerülnek az egyéni és a társas vállalkozások személyi és vagyoni feltételei, szervezeti felépítésük jellemzői, a tagok és a vezető tisztségviselők felelősségi szabályai, valamint a vállalkozási formák megszüntetési eljárásai. Az elméleti tudásanyag mellett nagy hangsúlyt kapnak a gyakorlati példák, amelyek segítséget nyújtanak a leendő gazdasági szakemberek számára az optimális vállalkozási forma kiválasztására és működési specifikumaik elsajátítására.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toro-karolyi-az-uzleti-elet-gazdasagi-szereploi//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero