Törő Emese, Károlyi Géza

Az üzleti élet gazdasági szereplői


VI. A JOGI SZEMÉLYEK MEGSZÜNTETÉSE

A gazdasági társaságok és a szövetkezet megszűnése történhet jogutódlással illetve jogutód nélkül.
Jogutódlással történő megszűnés esetén a jogelőd jogi személy megszűnik, de jogai és kötelezettségei a jogutód jogi személyre, mint általános jogutódra szállnak át. Jogutódlással történő megszűnés módjai az átalakulás, az egyesülés és a szétválás. Átalakulási tilalom érvényesül az előtársasági időszak alatt, valamint mindaddig, amíg a tagok vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében nem teljesítették, illetve végelszámolási, felszámolási és csődeljárás alatt. Ezen időszakok alatt érvényes döntés nem hozható a jogutódlással való megszűnésről.
Abban az esetben, ha a korlátozott tagi felelősséggel működő társaságok (kft., rt.) tartósan veszteségesen működnek, hitelezővédelmi okokból orvosolni kell a helyzetet. Jogi lépéseket veszteséges működés esetén akkor tenni, ha a társaság számviteli beszámoló szerinti saját tőkéje két egymást követő évben nem éri el a jegyzett tőke minimumát (kft. esetén a 3 millió, zrt. esetén az 5 millió, nyrt. esetén a 20 millió forintot). Ekkor a taggyűlésen/közgyűlésen az alábbi lehetőségek közül kell választani: a) új tőke biztosításáról döntenek a tagok, amelynek tipikus formái a tagi kölcsön nyújtása vagy pótbefizetés teljesítése, b) ha nem sikerül új forrást bevonni, akkor a társaságnak kötelező átalakulnia (kényszerátalakulás) c) vagy jogutód nélküli megszűnésről dönteni.
Jogutód nélküli megszűnés esetén a megfelelő eljárás lefolytatását követően a jogi személy törlésre kerül a nyilvántartásból, a jogi személy jogai és kötelezettségei megszűnnek. Jogutód nélküli megszüntetésre végelszámolás illetve felszámolási eljárás lefolytatását követően kerül sor.

Az üzleti élet gazdasági szereplői

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 615 230 7

Az egyetemi jegyzet elsősorban a gazdasági képzésen tanulmányokat folytató hallgatók részére nyújt átfogó képet a Magyarországon tipikusan előforduló vállalkozási formák alapítási és működési szabályairól. Bemutatásra kerülnek az egyéni és a társas vállalkozások személyi és vagyoni feltételei, szervezeti felépítésük jellemzői, a tagok és a vezető tisztségviselők felelősségi szabályai, valamint a vállalkozási formák megszüntetési eljárásai. Az elméleti tudásanyag mellett nagy hangsúlyt kapnak a gyakorlati példák, amelyek segítséget nyújtanak a leendő gazdasági szakemberek számára az optimális vállalkozási forma kiválasztására és működési specifikumaik elsajátítására.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toro-karolyi-az-uzleti-elet-gazdasagi-szereploi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave