Törő Emese, Károlyi Géza

Az üzleti élet gazdasági szereplői

2.2. Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése és a hitelezők törvényi sorrend szerinti kielégítése.

A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén az adós, a hitelező, vagy a végelszámoló kérelmére, a cégbíróság értesítése alapján, vagy csődeljárást lefolytató bíróság elrendelése alapján hivatalból indul.

A hitelező által indítványozott felszámolási eljárás megindítása esetén a hitelezőnek meg kell jelölnie az adós tartozásának jogcímét, a lejárat időpontját, és azt, hogy adóst miért tartja fizetésképtelennek.

A felszámolási kérelem beérkezéséről a bíróság értesíti az adóst, aki nyilatkozik, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e.

Ha elismeri, fizetési haladékot kap a tartozás kiegyenlítésére, ellenkező esetben a bíróság dönt az adós fizetésképtelenségéről. A bíróság adós fizetésképtelenségét az alábbi okok fennállta esetén állapítja:

a) az adós nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki,

b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy

c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy

d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy

e) a bíróság a korábbi csődeljárást megszüntette.

Ha a fenti okok egyike sem áll fenn, vagyis az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti.

A bíróság a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően elrendeli a végzés Cégközlönyben történő közzétételét, amely tartalmazza a felszámolás kezdő időpontját, a felhívást a hitelezőkhöz, hogy követeléseiket 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be, továbbá a felszámoló (jogi személy esetén a felszámolóbiztos nevét is) nevét és székhelyét.

A felszámolót a bíróság a felszámolóként kirendelhető személyek közül (országos, átlátható nyilvántartás) elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével választja ki.

A felszámolás kezdő időpontjától megszűnnek a tulajdonosok jogai, a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. Az adós cég ettől kezdve a „felszámolás alatt” (f. a.) toldatot köteles használni a cégnevében.

A felszámoló felméri az adós vagyoni helyzetét, nyilvántartásba veszi a hitelezők igénybejelentéseit és a vele szemben támasztott követeléseket, értékesíti adós vagyontárgyait.

A felszámolási eljárás lezárásaként a befolyt vagyon alapján vagyonfelosztási javaslatot készít, amelyben a jogszabály alapján felállított sorrend szerint a vagyont a hitelezők között felosztja. A sorrend a következő:

felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal biztosított követelések
a felszámolási költségek
adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások;
felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek,
vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek;
felszámoló díja.
tartásdíj, élet- és kártérítési járadék, amely a jogosultat élete végéig megilleti;
magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő követelései (hibás teljesítés, kártérítés);
társadalombiztosítási tartozások, adó-, és más köztartozások, közműdíjak, társasházi közös költség;
egyéb követelések;
késedelmi kamat, pótlékok és bírságok,
azon követelések, amelynek jogosultja adós többségi tulajdonosa(i) vagy vezető tisztségviselője.

A vagyonból mindig a magasabban besorolt kategóriák hitelezőit kell kielégíteni; amennyiben a vagyon nem elegendő, úgy a sorban következő kategóriák hitelezőinek követelése már nem térül meg.

Ha egy kategóriában ugyan marad vagyon, de az már a kategóriába tartozó valamennyi hitelező kielégítésére nem elegendő, úgy az egyazon kategóriába tartozó hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni.

A bíróság a felszámoló által elkészített felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot megküldi a hitelezőknek és jogorvoslat hiánya esetén a felszámolási eljárást lezárja és intézkedik a cég törléséről.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 615 230 7

Gazdaság Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

Az egyetemi jegyzet elsősorban a gazdasági képzésen tanulmányokat folytató hallgatók részére nyújt átfogó képet a Magyarországon tipikusan előforduló vállalkozási formák alapítási és működési szabályairól. Bemutatásra kerülnek az egyéni és a társas vállalkozások személyi és vagyoni feltételei, szervezeti felépítésük jellemzői, a tagok és a vezető tisztségviselők felelősségi szabályai, valamint a vállalkozási formák megszüntetési eljárásai. Az elméleti tudásanyag mellett nagy hangsúlyt kapnak a gyakorlati példák, amelyek segítséget nyújtanak a leendő gazdasági szakemberek számára az optimális vállalkozási forma kiválasztására és működési specifikumaik elsajátítására.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toro-karolyi-az-uzleti-elet-gazdasagi-szereploi//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero