Törő Emese, Károlyi Géza

Az üzleti élet gazdasági szereplői

1. Csődeljárás

A csődeljárás olyan fizetésképtelenségi eljárás, amelynek során az adós fizetésképtelensége esetén kérelmére fizetési haladékot kap, és a hitelezőivel csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Az eljárás célja az adós reorganizációja, fizetőképességének helyreállítása a hitelezőkkel kötött csődegyezség teljesítése által.

A csődeljárás kizárólag adós gazdálkodó szervezet vezetőjének kérelmére indul, – a felszámolási eljárással ellentétben – hivatalból megindítani nem lehet. Nem adható be kérelem (kizáró okok), ha az adós ellen már csődeljárás van folyamatban, vagy a felszámolását elrendelték vagy két év még nem telt el a korábbi csődeljárás befejezésétől.

A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés Cégközlönyben való közzétételének napja. Az adós ettől fogva a cégnevét a csődeljárás alatt („cs. a.”) toldattal használhatja.

Adóst automatikusan fizetési haladék (moratórium) illeti meg, amelynek időtartama 120 nap. A fizetési haladék alatt fizetési tilalom is megvalósul, az adós számláinak terhére fizetési megbízás nem teljesíthető, kivéve az ún. privilegizált követelések (pl. munkabér és a bérjellegű egyéb juttatások, valamint ezek közterhei, közműdíjak stb.).

Adós vagyonának védelmére a bíróság hivatalból vagyonfelügyelőt rendel ki, aki a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét (áttekinti az adós vagyoni helyzetét, jóváhagyja az adós új kötelezettségvállalásait stb.). Az adós vezetői és tulajdonosai jogkörüket csak a vagyonfelügyelő jogainak megsértése nélkül gyakorolhatják.

A csődeljárás cégközlönyben való megjelenésétől számított 30 napos határidőn belül a hitelezők kötelesek követeléseiket adósnak (vagyonfelügyelőnek) bejelenteni (kivéve privilegizált követelések).

Adós a moratórium alatt köteles egy fizetőképesség helyreállítását és az adósság rendezését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni, és ezek megküldésével a hitelezőit és a vagyonfelügyelőt egyezségi tárgyalásra meghívni, amelynek célja, hogy az adós a hitelezőkkel csődegyezséget kössön.

A hitelezők az egyezségi javaslatot támogathatják vagy el is utasíthatják. Támogatás esetén a csődegyezséget írásba kell foglalni, (az adós és a hozzájáruló hitelezők írják alá), valamint a vagyonfelügyelő ellenjegyzi.

Egyezségkötéshez a hitelezői szavazatok többségére van szükség. Az egyezség kényszeregyezségnek minősül, ugyanis hatálya kiterjed azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is, akik az egyezséghez nem járultak hozzá vagy nem vettek részt az egyezség megkötésében.

Ha a felek között egyezség nem jött létre vagy nem felel meg a törvényi feltételeknek, a bíróság megszünteti az eljárást, s ezt követően a felszámolási eljárásban az adós fizetőképtelenségét hivatalból megállapítja és elrendeli az adós felszámolását.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 615 230 7

Gazdaság Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

Az egyetemi jegyzet elsősorban a gazdasági képzésen tanulmányokat folytató hallgatók részére nyújt átfogó képet a Magyarországon tipikusan előforduló vállalkozási formák alapítási és működési szabályairól. Bemutatásra kerülnek az egyéni és a társas vállalkozások személyi és vagyoni feltételei, szervezeti felépítésük jellemzői, a tagok és a vezető tisztségviselők felelősségi szabályai, valamint a vállalkozási formák megszüntetési eljárásai. Az elméleti tudásanyag mellett nagy hangsúlyt kapnak a gyakorlati példák, amelyek segítséget nyújtanak a leendő gazdasági szakemberek számára az optimális vállalkozási forma kiválasztására és működési specifikumaik elsajátítására.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toro-karolyi-az-uzleti-elet-gazdasagi-szereploi//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero