Veszprémi Tamás, Veszprémi Tamás veszpremi.tamas@vbk.bme.hu

Általános kémia

Negyedik, átdolgozott kiadás

4. kiad.


Ellenőrző kérdések

  1. Hogyan definiáljuk a reakciókoordinátát?
  2. Hogyan értelmezzük valamely kémiai reakció affinitását?
  3. Mi a kapcsolat az affinitás és a szabadentalpia között?
  4. Mi az összefüggés az egyensúlyi állandó és a szabadentalpia között?
  5. Mire következtethetünk, ha K<<1, ha K=1 vagy ha K>>1?
  6. Lehete K negatív?
  7. Mi a kapcsolat a Kx, Kc, Kp és Kn között?
  8. Hogyan változik az egyensúly és az egyensúlyi állandó a kiindulási reaktánsok koncentrációjával?
  9. Hogyan függ az egyensúly és az egyensúlyi állandó a komponensek nyomásától?
  10. Hogyan függ az egyensúly és az egyensúlyi állandó a hőmérséklettől?
  11. Értelmezze gázok és szilárd anyagok oldhatóságának a hőmérséklettel való változását a Le Chatelierelv segítségével!
  12. Milyen szempontok alapján állították be az ammóniaszintézis során használt nyomást és hőmérsékletet?
  13. Hogyan módosul az egyensúlyi állandó heterogén egyensúlyok esetén?
  14. Hogyan definiáljuk a pHt? Mi értelme van a logaritmus használatának?
  15. Mekkora a semleges oldatok pHja?
  16. Mekkora a minimális pH, mekkora a maximális pH? Lehete a pHértéke negatív?
  17. Mekkora az erős savak ionizációs egyensúlyi állandója?
  18. Milyen kapcsolat van gyenge savak egyensúlyi állandója és a disszociáció foka között?
  19. Mit jelent a hidrolízis? Soroljon fel néhány hidrolizáló sót!
  20. Mit értünk a puffereffektuson?
  21. Hogyan készíthető pufferoldat?
  22. Mi a különbség a Brønsted–Charlot és a Henderson–Hasselbalchegyenlet között?
  23. Mit nevezünk indikátornak?
  24. Hogyan értelmezzük az indikátor átcsapási tartományát?
  25. Mi az indikátorexponens?
  26. Hogyan változik a pH a savbázis titrálások során?
  27. Hogyan válasszunk indikátort savbázis titrálások során?
  28. Mi a különbség erős és gyenge savak között?
  29. Mikor különbözik egy só pHja 7től?
  30. Mitől függ egy anyag oldhatósága?
  31. Mit jelent a „szénülés” fogalma?
 

Általános kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

Nyomtatott megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 114 6

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimer-kémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több – tipográfiailag is elkülönített – szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolat-menet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz – másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-kemia-uj//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave