Veszprémi Tamás

Általános kémia

Negyedik, átdolgozott kiadás

4. kiad.


Ellenőrző kérdések

  1. Mit nevezünk savnak és mit bázisnak Arrhenius elmélete szerint?
  2. Arrhenius elmélete szerint melyik erősebb sav: a 0,1 M sósav vagy a 0,1 M salétromsav?
  3. Milyen hiányosságai vagy hátrányai vannak az Arrheniuselméletnek?
  4. Mit nevezünk savnak és mit bázisnak a Brønsted–Lowryelmélet szerint?
  5. Mit jelent a „konjugált savbázis pár” kifejezés?
  6. A Brønsted–Lowryelmélet szerint melyik erősebb sav: a 0,1 M sósav vagy a 0,1 M salétromsav? Mi alapján határozhatjuk meg, hogy két sav közül melyik az erősebb?
  7. Melyik a legerősebb Brønsted– Lowrysav?
  8. Melyik erősebb sav: a HCl vagy a H3O+?
  9. Mit jelent az autoprotolízis? Hogyan általánosítható a pH fogalma?
  10. Hogyan következtethetünk egy sav erősségére a protonállapotok segítségével?
  11. Mit jelent az amfotéria? Mit jelent a kifejezés az Arrheniuselmélet és a Brønsted–Lowryelmélet keretein belül?
  12. Mi a Lewisféle savbázis koncepció lényege?
  13. Mi a legerősebb sav, mi a legerősebb bázis a Lewisféle savbázis elmélet szerint?
  14. Hasonlítsa össze a só fogalmát a különböző savbázis elméletek alapján!
  15. Mit nevezünk „szupersavnak”?
  16. Hogyan jellemezhető Uszanovics savbázis elmélete?
  17. Mit jelent, ha egy sav „kemény”, mit jelent, ha „lágy”?
  18. Mire használhatók a Friedel– Craftsreakciók?
  19. Az OH- ion és az NH3 molekula tartalmaz magányos elektronpárt, de hidrogént is. Vajon miért mondjuk mégis bázisnak mindkettőt?
  20. Honnan tudhatjuk, hogy egy sav vagy bázis gyenge vagy erős?
  21. Honnan sejthető, hogy egy só pH-ja kisebb (vagy nagyobb) 7-nél?
  22. Miért azonos a pH-ja minden erős savnak, ha koncentrációjuk azonos?
 

Általános kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

Nyomtatott megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 114 6

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimer-kémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több – tipográfiailag is elkülönített – szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolat-menet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz – másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-kemia-uj//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave