Általános kémia
Negyedik, átdolgozott kiadás
4. kiad.
Ellenőrző kérdések
- Két hidrogénatom kombinációja során milyen molekulapályák jönnek létre?
- Hogyan változik a kötő és lazító pályák energiája az atomtávolság függvényében?
- Mi a különbség atomok és molekulák Hamilton-operátora között?
- Hogyan értelmezhető az a tény, hogy a nemesgázok nem képeznek kétatomos molekulákat?
- Mit nevezünk kötő és mit lazító pályának?
- Hogyan jellemezhető a σ-, hogyan a π-kötés?
- Milyen kritériumok teljesülése esetén kombinálódhatnak atompályák?
- Hogyan lehet a kötésrendet definiálni?
- Mit nevezünk szabad gyöknek?
- Mi az oka annak, hogy a szénatomok 2p-pályáiból kialakuló π-molekulapályák a C2-molekulában stabilabbak, mint az ugyanezekből a pályákból kialakuló σ-pálya?
- Mit jelent az LCAO-MO modell?
- Mely d-pályák adhatnak π-kötést? Mikor képződhet δ-kötés?
- Miért stabilis a H2-molekula, és miért nem stabil a He2?
- Magyarázza el az N2-és az O2-molekula szerkezetét! Pályasorrendjeik miben és miért térnek el?
- Értelmezze a víz elektronszerkezetét az LCAO-MO elmélet segítségével!
- Értelmezze a benzol elektronszerkezetét az LCAO-MO elmélet segítségével!
- Mit értünk az atompályák hibridizációján? Hogyan határozzuk meg a hibridizáció jellegét?
- Mit értünk promóción?
- Milyen kísérleti tények igazolják a butadién delokalizált π-rendszerének létezését?
- Hogyan alakul ki a kristályos anyagok sávszerkezete?
- Mi a különbség a szigetelő, félvezető és fémes anyagok sávszerkezete között? Hogyan értelmezzük ezen anyagok elektromos vezetését?
- Hogyan működik a termoelem?
- Hogyan működik egy félvezető dióda?
- Mi a VSEPR-elmélet alapfeltevése?
- Milyen fizikai módszerekkel vizsgálható egy molekula térszerkezete?
- Hogyan határozható meg egy molekula transzlációs, rotációs és vibrációs szabadsági fokainak száma?
- Mi az alapja a forgási és rezgési spektroszkópiának?
- Mit értünk molekulák konformációján?
- Milyen stabilis konformációk lehetségesek a propánban?
- Hogyan értelmezhető egy molekula mérete?
- Mit nevezünk egy kémiai kötés kritikus pontjának?
- Milyen Van der Waals-erők léphetnek föl két molekula között?
- Mit jelent az adhézió, hogyan alakul ki felületek között?
- Mi a kritériuma a hidrogénkötés létrejöttének?
- Hogyan értelmezhető a fémek és félvezetők elektromos vezetése?
- Értelmezze a bórral dópolt gyémánt vezetési mechanizmusát!
- Magyarázza el a szén-dioxid-molekula és a karbonátion szerkezetét!
- Miért nem párologtathatók el a fehérjemolekulák?
- Mi a Van der Waals-erők szerepe a felületi feszültségben?
- Hány vízmolekula szükséges egy jégkristály kialakulásához?
- Milyen sztereokémiai ábrázolással érzékeltethető az optikai izoméria?
Tartalomjegyzék
- Általános kémia • Negyedik, átdolgozott kiadás
- Impresszum
- Előszó a negyedik kiadáshoz
- Előszó a harmadik kiadáshoz
- Előszó a második kiadáshoz
- Előszó
- 1. Fizikai mennyiségek és mérésük
- 2. Elemek és vegyületek
- 3. Keverékek és elegyek
- 4. Kémiai reakciók
- 5. Halmazok, halmazállapotok, halmazállapot-változások
- 5.1. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek
- 5.1.1. Gázok állapotai és állapotegyenletei
- 5.1.2. Folyadékállapot
- 5.1.3. A szilárd állapot jellemzői
- 5.1.3.1. A kristályok szerkezete
- 5.1.3.2. Mi van az elemi cellában?
- 5.1.3.3. Kvázikristályok
- 5.1.3.4. Átmenet a cseppfolyós és kristályos állapotok között
- 5.1.3.5. Szilárd anyagok felületi sajátságai
- 5.1.3.6. Olvadás: a kristályrács összeomlása
- 5.1.3.7. Szilárd anyagok gőztenziója
- 5.1.3.8. Amorf anyagok
- 5.1.3.1. A kristályok szerkezete
- 5.2. Egykomponensű rendszerek fázisegyensúlyai
- 5.3. Kétkomponensű rendszerek
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 5.1. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek
- 6. A kémiai termodinamika alapjai
- 6.1. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele
- 6.2. Munka és energia: a termodinamika első főtétele
- 6.3. A folyamatok iránya: a II. főtétel
- 6.4. Az entrópia abszolút értéke: a III. főtétel
- 6.5. Kémiai potenciál. A fundamentális egyenlet
- 6.6. Termokémia
- 6.7. Anyagtranszport
- 6.8. Az egyensúly
- 6.9. Egyensúly és kémiai potenciál
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 6.1. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele
- 7. Kémiai egyensúlyok
- 8. Sav-bázis elméletek
- 9. Elektrokémia
- 10. Az atomok szerkezete
- 11. A molekulák szerkezete
- 11.1. A kémiai kötés
- 11.2. A molekulák geometriája
- 11.3. A molekulák belső mozgásformái: rezgő- és forgómozgás
- 11.4. Az elektronsűrűség
- 11.5. Molekulák közötti kölcsönhatások
- 11.6. Anyagi és molekuláris tulajdonságok
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 12. A kémiai kinetika
- Adattár
- Az összefoglaló feladatok megoldásai
- Mutató
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
Nyomtatott megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 114 6
A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimer-kémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása. A könyv több – tipográfiailag is elkülönített – szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolat-menet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti. Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz – másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-kemia-uj//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero