Általános kémia
Negyedik, átdolgozott kiadás
4. kiad.
Ellenőrző kérdések
- Hogyan definiálható a reakciósebesség?
- Írja fel a sebességi törvény általános egyenletét!
- Hogyan függ össze a sebességi egyenlet alakja a reakcióegyenlettel?
- Mit értünk egy kémiai reakció rendjén?
- Mit nevezünk felezési időnek?
- Hogyan függ a felezési idő a reaktánsok kiindulási koncentrációjától zérus, első vagy másodrendű reakció esetén?
- Mit értünk a sebességi egyenlet differenciális és integrális alakján?
- Hogyan függ a reakciósebesség a hőmérséklettől?
- Hogyan függ a sebességi együttható a hőmérséklettől?
- Mit nevezünk aktiválási energiának, és hogyan számítható?
- Mi a katalizátorok működési elve?
- Soroljon fel néhány fontos katalizált ipari folyamatot!
- Hogyan mérhető a reakciósebesség?
- Hogyan használható kinetikai mérésekre a lézer villanófény-fotolízis?
- Hogyan mérhető egy nagyon gyors reakció sebessége?
- Mit értünk egy reakció molekularitásán?
- Mi a különbség az SN1 és az SN2 mechanizmus között?
- Mikor mondjuk a reakciót kinetikusan kontrolláltnak, mikor termodinamikusan kontrolláltnak?
- Hogyan változnak a reaktáns és termékkoncentrációk párhuzamosan egymás mellett lejátszódó folyamatok esetén?
- Hogyan változnak a reaktáns és termékkoncentrációk több egymás utáni reakciólépésből álló folyamatok esetén?
- Hogyan változnak a koncentrációk egyensúlyra vezető folyamatok esetén?
- Mi a kapcsolat a sebességi egyenlet és az egyensúlyi állandó között?
- Mikor alakulhat ki kvázistacionárius állapot?
- Mivel foglalkozik a reakciódinamika?
- Mire következtethetünk abból, ha az lnk – 1/T diagram nem lineáris?
- Hogyan változtathatjuk meg és hogyan szabályozhatjuk a reakciósebességet?
- Hogyan dönthető el egy reakció rendűsége?
- Ismertesse a Lindemann–Hinshelwoodmechanizmust!
- Hogyan működnek a katalizátorok?
- Mit nevezünk inhibíciónak?
- Mi az autokatalízis?
- Hogyan értelmezzük az alagúteffektust?
- Hogyan alakult ki az ózonlyuk, és hogyan tüntethető el?
- Hogyan változik egy reakció sebessége, ha a reakció egyensúly felé halad?
- Milyen kémiai reaktor típusokat ismer?
- Egy vegyipari szintézis során mikor előnyös a szakaszos gyártás és mikor a folytonos üzemmód?
Tartalomjegyzék
- Általános kémia • Negyedik, átdolgozott kiadás
- Impresszum
- Előszó a negyedik kiadáshoz
- Előszó a harmadik kiadáshoz
- Előszó a második kiadáshoz
- Előszó
- 1. Fizikai mennyiségek és mérésük
- 2. Elemek és vegyületek
- 3. Keverékek és elegyek
- 4. Kémiai reakciók
- 5. Halmazok, halmazállapotok, halmazállapot-változások
- 5.1. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek
- 5.1.1. Gázok állapotai és állapotegyenletei
- 5.1.2. Folyadékállapot
- 5.1.3. A szilárd állapot jellemzői
- 5.1.3.1. A kristályok szerkezete
- 5.1.3.2. Mi van az elemi cellában?
- 5.1.3.3. Kvázikristályok
- 5.1.3.4. Átmenet a cseppfolyós és kristályos állapotok között
- 5.1.3.5. Szilárd anyagok felületi sajátságai
- 5.1.3.6. Olvadás: a kristályrács összeomlása
- 5.1.3.7. Szilárd anyagok gőztenziója
- 5.1.3.8. Amorf anyagok
- 5.1.3.1. A kristályok szerkezete
- 5.2. Egykomponensű rendszerek fázisegyensúlyai
- 5.3. Kétkomponensű rendszerek
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 5.1. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek
- 6. A kémiai termodinamika alapjai
- 6.1. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele
- 6.2. Munka és energia: a termodinamika első főtétele
- 6.3. A folyamatok iránya: a II. főtétel
- 6.4. Az entrópia abszolút értéke: a III. főtétel
- 6.5. Kémiai potenciál. A fundamentális egyenlet
- 6.6. Termokémia
- 6.7. Anyagtranszport
- 6.8. Az egyensúly
- 6.9. Egyensúly és kémiai potenciál
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 6.1. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele
- 7. Kémiai egyensúlyok
- 8. Sav-bázis elméletek
- 9. Elektrokémia
- 10. Az atomok szerkezete
- 11. A molekulák szerkezete
- 11.1. A kémiai kötés
- 11.2. A molekulák geometriája
- 11.3. A molekulák belső mozgásformái: rezgő- és forgómozgás
- 11.4. Az elektronsűrűség
- 11.5. Molekulák közötti kölcsönhatások
- 11.6. Anyagi és molekuláris tulajdonságok
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 12. A kémiai kinetika
- Adattár
- Az összefoglaló feladatok megoldásai
- Mutató
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
Nyomtatott megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 114 6
A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimer-kémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása. A könyv több – tipográfiailag is elkülönített – szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolat-menet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti. Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz – másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-kemia-uj//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero