Veszprémi Tamás, Veszprémi Tamás veszpremi.tamas@vbk.bme.hu

Általános kémia

Negyedik, átdolgozott kiadás

4. kiad.

1. fejezet

a) 3,34·106, b) 6,98·10-8, c) 0,000494, d) 6,02·1023, d) –0,333.
a) 1,2·105, b) 7·1024, c) 1,78y, d) 6,232.
71,6 kg.
a) 4,56·102, b) 1,23·108, c) –2,45, d) 3,45·10.
a) 123 000 m, b) 0,12567 m, c) 735,4·104 cm2, d) 1,56·106 cm3,e) 109 m3 =1015 cm3, f) 63·103 ml, g) 63·10–3 ml, h) 1,34·1015 fs.
10 m/s.
[Nm6].
J·s.
J·g–1·K–1.
4,5[kg] ·
search
m = 7,36 [N].
37 °C.
19,58 g/cm3.
2,998·108 · 12·10–12 = 3,597·10–3 m.
103,45 g.
21,98 cm.
13,72 yard.
91,44 métert.
834 N, 139 N, 834,9 N.
107,26 Mpa, az atmoszféranyomásnak kb. az 1060-szorosa! Megjegyezzük, hogy az óceánok mélységét a mai napig nem tudjuk egész pontosan mérni. Kétféle mérési módszert használhatunk, az egyik a sonar, mely hanghullámok terjedésén, illetve visszaverődésén alapul, a másik a mély vizekbe leeresztett nyomásérzékelő eszköz. A vízmélységgel azonban változik a vizek hőmérséklete, sűrűsége, sókoncentrációja és egyéb tulajdonságai is, melyek a mérést befolyásolják. Emiatt még a legújabb mérések bizonytalansága is néhány tíz méter és ezért például a Hold felszínét pontosabban ismerjük, mint a tengerfenék domborzatát
1033 g.
60 mérföld/óra = 96,6 km/óra.
6366,7 km.
6378,4 km.
2 l = 2000 cm3 = 0,002 m3.
a) 3,84, b) 7,10·102, c) 9 789, d) 1999.
22 m.
0,074 Hgmm, 10 Pa.
12,9 Hgmm.
5,4 nap.
25 °C = 77 °F.
v = 1,6·105 m/s.
Aki arra gondolt, hogy az előző feladatat alapján a válasz v = 1,6·1010 m/s, az nagyot tévedett, hiszen a fénynél nincs gyorsabb, így az elektron sebessége sem lehet c = 3,0·108 m/s-nál nagyobb. (A relativitáselmélet alapján a pontos érték a fénysebesség 0,995-szerese.)
A klasszikus 1/2·mv2 formula szerint v = 2,98·1014 m/s. Ez az érték azonban sokkal nagyobb a fénysebességnél. A fénysebesség közelében a relativitáselméletet figyelembe kell venni, és az energiát ennek megfelelően számoljuk. Ilyen energiájú proton természetesen létezhet, de sebessége nem lehet nagyobb a fény sebességénél – ezért a tömegének kell megnőnie.
kgm2A–1s–3.
F: [N] = [kg·ms–2], A: [m2], v: [m·s–1], r:[m]. Ebből η: [N·s·m–2].
Az exponenciális rész dimenziómentes kell hogy legyen, így A nyomás dimenziójú.
R: [m–1].
k: [koncentráció/idő].
1,8 tonna.
W = 184 kJ.
3,7 g.
7,7·104 Pa.
5,785 g/dm3.
1,42 cm = 1,42·104 mikron.
1,42 cm2 = 1,42·108 négyzetmikron.
1,42 cm3 = 1,42·1012 köbmikron.
1,25 dm = 1,25·10–4 km.
1,25 dm2 = 1,25·10–8 km2.
1,25 dm3 = 1,25·10–12 km3.
1,34·10–10 m.
1,2 Å.
163,9 g.
0,59 kg.
A higanyszint csak a külső légnyomástól függ, nem pedig a cső hosszától, tehát pontosan ugyanoda, 76 cm-re áll be.
5165 mm.
1717 Pa (mivel a síelő két sílécen áll!). Ha azonban figyelembe akarjuk venni a síléc felkunkorodását, a helyzet változik. Mivel a nyomást a vízszintes felületre merőleges erő adja, ki kell számítani a síléceknek a felületre eső vetületét.
5·10–10 K.
4,9346·107 atm.
Vízbe süllyesztjük a tárgyat és mérjük a víz térfogatváltozását.
Mivel a fém 6,25 – 5,33 = 0,92 g vizet szorít ki, melynek térfogata 0,92 cm3, a fém sűrűsége 6,25/0,92 = 6,79 g/cm3. A fém az olajból 6,25 – 5,48 = 0,77 g-ot szorít ki, így az olaj sűrűsége: 0,77/0,92 = 0,84 g/cm3.
Fentről lefelé nőnek.
Minthogy a Földön és a Holdon mérve a kétkarú mérleggel első közelítésben ugyanazt az eredményt kapjuk, nyilván tömeget mérünk. Ha viszont finomabb hatásokat is figyelembe veszünk, pl. a mérlegkaroknak a mérendő tárgy, illetve a kiegyenlítő súlyok által okozott erőhatásokra fellépő deformációját, mely a Földön jóval nagyobb, mint a Holdon, a két mérés nem adja egész pontosan ugyanazt az eredményt. Így bizony súlyt mérünk ezúttal is.
4 kg.
A végeredmény a számológépen: 0,283513333. A képletben az egyes mennyiségek értékes jegyeinek száma 4, 3, illetve a nevezőben 4. Ennek megfelelően a végeredményt is 3 értékes jegyre kell megadni. Figyelembe véve a kerekítést, az eredmény 0,284, egysége mol/dm3.
Számológéppel kiszámolva: d =
search
= 1,7455309. A tömeg értékes jegyeinek száma 6, a térfogaté 3. Ezért a végeredményt is 3 értékes jegyre kell megadni. Figyelembe véve a kerekítést, az eredmény: d = 1,75 g/ml. A műanyagok felülete általában víztaszító, ezért lehetséges, hogy pici leve- gőbuborékok maradnak a felszínén, melyek meghamisítják az eredményt.
20 J.
a) 1275 N, 1977 J, b) 213N, 329 J, c) 130 kg.
1080 J.
a) 3,6·106 J, b) Személyenként 15–20 dkg elég lesz.
a) 30 g-mal, b) 6,25 g/cm3.
0,7914 g/cm3.
0,54 g, illetve 1,84 g. Egyébként Isaac Asimov szerint egy tudós, ha felfedez valamit, sosem azt kiáltja, hogy heuréka, inkább csendesen azt mondja: hmmm… ez érdekes….
2 pint bor ma 2,83 liter, míg 3 itce 2,54 liter.
Téved, nem 14 500 $! A gyémánt értéke nem lineárisan, inkább exponenciálisan nő a mérettel.
18 ct = 75%, illetve 14 ct = 58,3%.
R = 8,314 J·mol–1·K–1 = 1,987 cal·mol–1·K–1.
21,4 l/100 km.
2,16 m, 147 kg.
36,7 °C.
1 lóerő = 735,49875 W, 1 W = 0,0013596216 LE.
A véka űrmérték, mellyel szemterményeket, elsősorban gabonát mértek. A mérték viszont kortól és helytől függött, 13,4 litertől 31,1 literig változott. Mindenesetre a fél véka ezüst, de még sokkal inkább a fél véka arany (utóbbi mondjuk 15,5 l, vagyis kb. 300 kg) 10 000 Ft/g áron számítva hárommilliárd forintot érne!
A vízen úszó jég egyensúlyban van a tengervízzel: pontosan akkora a tömege, amennyi az általa kiszorított tengervíz tömege. Ezért ennek az olvadása nem emelheti a vízszintet. Két dolog viszont emeli. Egyrészt a gleccserek és a szárazföldi jégtakarók olvadéka az óceánok vízmennyiségét növeli, másrészt az emelkedő hőmérséklet a víz hőtágulása miatt a víz térfogatát növeli.
Az egyes gázok által a platinaszálról elvitt hő, vagyis a gázok hővezetése különböző, ezáltal a különböző gázokra azonos nyomás esetén is különböző eredményt kapunk.
Az ionizációs vákuummérővel áramerősséget mérünk.
0,222 V.
A hőmérő mindig a saját hőmérsékletét méri.
Az 1891-es világrekord 9,3 m/s, illetve 33,3 km/h, a 2009-es világrekord 10,44 m/s, illetve 37,58 km/h. Azért egy gepárd kicsit gyorsabb!
Mivel a fénysebesség pontosan és véglegesen 299 792 458 m·s–1, ez nem változhatna meg. Nem változhatna a definíció sem. Kicsit nőne viszont a méter hossza. Az új méter 1,00069229-szerese lenne a réginek.
a) 4,9·105 Pa. b) Ha a belélegzett levegő nyomása kisebb lenne, mint a víz nyomása, a tüdőnk összenyomódna, és képtelenek lennénk a lélegzésre.
Mivel az elemi töltés, e = 1,602176634·10–19 C és 1 C = 1 A·s, felhasználva a másodperc definícióját, nyerjük a következőt:
search
.
Ideális elegy térfogata a komponensek térfogatainak összege, azaz 30 g kénsav térfogata 16,32 cm3, + 70 g vízé 70,13 cm3, összesen 86,45 cm3 lenne. A valódi térfogat: 81,83 cm3 vagyis a térfogatcsökkenés 4,62 cm3. Az oldat tömege természetesen nem csökkent, pontosan egyenlő a komponensek tömegének összegével, 100 g-mal.
A képletben szereplő g nehézségi gyorsulás nem univerzális állandó. Más a Földön, mint egyéb égitesteken, de még a Föld felszínén sem állandó, a magasságtól, a földrajzi helyzettől, a földben levő ásványoktól függően változik. Ennélfogva a méter hossza is helyről helyre változna.
4 060 650 672 tonna, illetve 682 250 tonna.
13,4 m.
27,5 font.
Ugyanazt az erőt úgy is elő tudta volna idézni ha a gömb egyik oldalát egy erős falhoz rögzíti és csak a másik oldalról húzza 8 lóval.
Az 1 mbar és a 10-8 mbar közötti nyomáskülönbség kevesebb mint 1 mbar – az atmoszféranyomás ezredrésze. Ezért a félgömböket összetartó erő praktikusan alig változik.
3,8·10-11 K.
Hmmmm…. Először tán a 750 Ft-ossal kéne próbálkozni!

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

Nyomtatott megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 114 6

Kémia

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimer-kémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több – tipográfiailag is elkülönített – szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolat-menet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz – másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-kemia-uj//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero