Veszprémi Tamás

Általános kémia

Negyedik, átdolgozott kiadás

4. kiad.


Ellenőrző kérdések

  1. Mi a pontosság és a reprodukálhatóság közötti különbség?
  2. Hogyan értelmezzük az értékes jegy fogalmát?
  3. Hogyan adható meg egy szorzat értékes jegyeinek a száma?
  4. Hogyan adunk meg egy mérési eredményt?
  5. Melyek az SI-rendszer alapegységei?
  6. Hogyan és miért változott a kilogramm definíciója 2019-ben?
  7. Mi a különbség a tömeg és a súly között?
  8. Mi a különbség a sűrűség és a fajsúly között?
  9. Ismertesse a sűrűségmérő eszközöket!
  10. Melyik a legkönnyebb és melyik a legnehezebb elem?
  11. Hogyan mérhetünk hőmérsékletet?
  12. Melyik több: 25 μl vagy 2,5 ml?
  13. Melyik hosszabb idő: 125 fs vagy 0,12 ps?
  14. Miért nem alapegység a térfogat?
  15. Mit jelent a kalibrálás?
  16. Mely fizikai mennyiségek mérhetők közvetlenül, melyek mérhetők csak közvetve?
  17. Hogyan változik egy test súlya és tömege a Földön és a Holdon?
  18. Hogyan lehetne mérni az izzó láva hőmérsékletét?
  19. Hogyan lehet megmérni a Föld– Hold távolságot?
  20. Hogyan mérné meg egy hajszál tömegét?
  21. Hogyan lehet megmérni a higany sűrűségét Mohr–Westphal-mérleggel?
  22. Hogyan lehet nagy nyomásokat mérni?
  23. Hogyan lehet nagyon kis nyomásokat mérni?
  24. Hogyan mérhetünk erőt és hogyan impulzust?
  25. Mit mérünk a termoelemmel és mit az ellenállás-hőmérővel?
  26. Mi a különbség a termoelem és a napelem között?
  27. Hogyan mérhető a Nap külső hőmérséklete?
  28. Érveljen a mól mai, illetve régi definíciója mellett!
  29. Az Avogadro-szám segítségével a kilogramm is definiálható, pl. 1 kg = 6,02214076 ·1023/0,012 nyugalomban levő, alapállapotú szénatom tömege. Mi a nehézség ezzel a definícióval?
  30. Mi a különbség a pikométer és a piknométer között? Lehet, hogy csak egy betű?
 

Általános kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

Nyomtatott megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 114 6

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimer-kémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több – tipográfiailag is elkülönített – szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolat-menet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz – másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-kemia-uj//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave