Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Veszprémi Tamás, Veszprémi Tamás veszpremi.tamas@vbk.bme.hu

Általános kémia

Negyedik, átdolgozott kiadás

4. kiad.

4. fejezet

 
  1. 667 g.
  2. –1, +1, +3, +5, +7. Sósav, hipoklórossav, vagy hidrogén-monooxo-klorát(I), klórossav, vagy hidrogén-dioxo-klorát(III), klórsav vagy hidrogén-trioxo-klorát(V), perklórsav vagy hidrogén-tetroxo-klorát(VII).
  3. –3, –3, –3, –3, 0, ill. –2 (oxidációszám: +1), +2, +2 és +4 (oxidációszám: +3), +4, +4, +6, +6.
  4. +3, +3,5, +4, +4,5, +5, +6.
  5. 2 P + 5 H2SO4 = 2 H3PO4 + 5 SO2 + 2 H2O
    3.P + 5 HNO3 + 2 H2O = 3 H3PO4 + 5 NO
    3 H3PO3 + 2 HNO3 = 3 H3PO4 + 2 NO + H2O
    4 H3PO3 = 3 H3PO4 + PH3
    2 H2S + SO2 = 3 S + 2 H2O
    H2S + I2 = S + 2 HI
    2 H2SO3 + KIO3 + 2 HCl = 2 H2SO4 + KCl + ICl + H2O
    3 HNO2 = HNO3 + H2O + 2 NO
    2 NO2 + H2O = HNO3 + HNO2
    8 NH3 + 3 Cl2 = N2 + 6 NH4Cl
    NH2Cl + NH3 + NaOH = N2H4 + NaCl + H2O
  6. 2 KMnO4 + 10 FeSO4 + 8 H2SO4 = K2SO4 + 2 MnSO4 +5 Fe2(SO4)3 + 8 H2O
    2 KMnO4 + 5 Zn + 8 H2SO4 = K2SO4 + 2 MnSO4 + 5 ZnSO4 + 8 H2O
    2 KMnO4 + 5 H2S + 3 H2SO4 = K2SO4 + 2 MnSO4 + 5 S + 8 H2O
    4 KMnO4 + 5 H2S + 6 H2SO4 = 2 K2SO4 + 4 MnSO4 + 5 SO + 11 H2O
    6 KMnO4 + 5 H2S + 9 H2SO4 = 3 K2SO4 + 6 MnSO4 + 5 SO2 + 14 H2O
    2 KMnO4 + 10 HI + 3 H2SO4 = K2SO4 + 2 MnSO4 + 8 H2O + 5 I2
    2 KMnO4 + 10 KCl + 8 H2SO4 = 2 MnSO4 + 6 K2SO4 + 8 H2O + 5 Cl2
    24 KMnO4 + 5 C6H12O6 + 36 H2SO4 = 12 K2SO4 + 24 MnSO4 + 30 CO2 + 66 H2O
    2 KMnO4 + 6 HI = 2 KOH + 2 MnO2 + 2 H2O + 3 I2
    2 MnSO4 + 5 (NH4)2S2O8 + 8 H2O = 2 HMnO4 + 7 H2SO4 + 5 (NH4)2SO4
    MnO2 + 2 FeSO4 + 2 H2SO4 = MnSO4 + Fe2(SO4)3 + 2H2O
    2 MnSO4 + 5 PbO2 + 6 HNO3 = 2 HMnO4 + 2 PbSO4 + 3 Pb(NO3)2 + 2H2O
  7. search
     + 3 H2S = I– + 3 S + 3 H2O
    2
    search
     + 10 Cl– + 8 H+ = 2 Mn2+ + 5 Cl2 + 8 H2O
    2
    search
     + 3 Mn2+ + 4 OH– = 5 MnO2 + 2 H2O
    2
    search
     + 3
    search
     + 10 H+ = 3 Cr3+ + 3
    search
     + 5 H2O
    search
     + Zn + 2 OH– + H2O =
    search
     + [Zn(OH) ]2–
  8. 2 K3Fe(CN)6 + Ce2O3 + 2 KOH = 2 K4Fe(CN)6 + 2 CeO2 + H2O
    15 ZnSO4 + 20 KI + 4 KIO3 + 12 H2O = 3 Zn5(OH)8SO4 + 12K2SO4 + 12 I2
    5 Mo2O3 + 6 KMnO4 + 9 H2SO4 = 6 MnSO4 + 3 K2SO4 + 10 MoO3 + 9 H2O
    Na2TeO3 + 4 NaI + 6 HCl = 6 NaCl + Te + 3 H2O + 2 I2
    U3O8 + 4 H2SO4 = 2 UO2SO4 + U(SO4)2 + 4 H2O
    V2O4 + 2 K3Fe(CN)6 + 2 KOH = V2O5 + 2 K4Fe(CN)6 + H2O
  9. (NH4)2Cr2O7 = N2 + Cr2O3 + 4 H2O
  10. 2 Mn
    search
     + 10 I– + 16 H+ → 5 I2 + 2 Mn2+ + 8 H2O
    2 Mn
    search
     + I– + H2O → 2 MnO2 + I
    search
     + 2 OH–
    4 Mn
    search
     + 4 OH– → 4 Mn
    search
     + O2 + 2 H2O
    A feladat tanulsága, hogy savas közegben erősebb a mangán oxidáló hatása, hiszen +7-ről +2-re változik az oxidációfoka. Semleges és lúgos közegben viszont csak 3 elektront vesz fel mólonként.
  11. Végtelen sok jó megoldás létezik, ugyanis az egyenlet két független egyenlet összegeként áll elő:
    2 HN3 = 2 N2 + N2H4
    3 HN3 = 4 N2 + NH3
    Ezeknek bármely lineáris kombinációja kielégíti az egyenletet.
  12. a, b, g, h, i.
  13. a, b, e, f, i.
  14. 2,16 g.
  15. 9,8 g, 7,3 g.
  16. 32,8 g.
  17. 29,9 ml.
  18. 258 kg.
  19. 64,3 kg.
  20. 8,71 kg.
  21. 25247 kg.
  22. 114 mól.
  23. 4,06 M.
  24. 0,132 M.
  25. 5,594·10–3 M.
  26. 0,535 M.
  27. 24,80%.
  28. 0,10 M.
  29. 37,5 mg/l.
  30. Al2(SO4)3 + 6KOH = 2Al(OH)3 + 3K2SO4
    Sb2S3 + 6HCl = 2SbCl3 + 3H2S
    6NaF + FeCl3 = Na3FeF6 + 3NaCl
    WO3 + 2NaOH = Na2WO4 + H2O
  31. Sb2O5 + 4HI = Sb2O3 + 2H2O + 2I2
    AuCl3 + 2KI = AuCl + 2KCl + I2
    2CeO2 + 2KI + 8HCl = 2CeCl3 + 2KCl + I2 + 4H2O
    5Mo2O3 + 6KMnO4 + 9H2SO4 = 10MoO3 + 6MnSO4 + 3K2SO4 + 9H2O
    15ZnSO4 + 20KI + 4KIO3 + 12H2O = 3Zn5(OH)8SO4 + 12K2SO4 + 12I2
    5Mo2O3 + 6KMnO4 + 9H2SO4 = 10MoO3 + 6MnSO4 + 3K2SO4 + 9H2O
    10K3Co(NO2)6 + 22KMnO4 + 58H2SO4 = 26K2SO4 + 10CoSO4 + 22MnSO4 + 60HNO3 + 28H2O
    U3O8 + 4H2SO4 = 2UO2SO4 + U(SO4)2 + 4H2O
    2H3VO4 + 2FeSO4 + 3H2SO4 = V2O2(SO4)2 + Fe2(SO4)3 + 6H2O
    WO3 + 2NaOH = Na2WO4 + H2O
  32. Formálisan mindegyik egyenlet megoldható:
    2KMnO4 + 5H2S + 3H2SO4 = K2SO4 + 2MnSO4 + 5S + 8H2O
    4KMnO4 + 5H2S + 6H2SO4 = 2K2SO4 + 4MnSO4 + 5SO + 11H2O
    6KMnO4 + 5H2S + 9H2SO4 = 3K2SO4 + 6MnSO4 + 5SO2 + 14H2O
    8KMnO4 + 5H2S + 12H2SO4 = 4K2SO4 + 8MnSO4 +5 SO3 + 17H2O
    Ám azt, hogy a valóságban melyik reakció megy végbe, komoly kísérletek alapján lehet csak megmondani, és számos feltételtől függ, például a hőmérséklettől, a nyomástól, a koncentrációtól, egyéb anyagok jelenlététől stb. Jelen esetben sztenderd körülmények között (25 °C-on és atmoszféranyomáson) az első reakció megy végbe.
  33. a) 2KMnO4 = K2MnO4 + MnO2 + O2
    b) 4KMnO4 = 4MnO2 + 2K2 O + 3O2
    c) Mivel ez az egyenlet az a) és b) egyenletek összege, végtelen számú meg- oldás lehetséges.
  34. 1. 3Cu + 8HNO3 = 3Cu(NO3)2 + 2NO + 4H2O
    2. Br2 + H2S = 2HBr + S
    3. 2FeCl3 + H2S = 2FeCl2 + 2HCl + S
    4. 2KBr + Cl2 = 2KCl + Br2
    5. 2HI + H2SO4 = I2 + SO2 + 2H2O
    6. 6HNO3 + H2S = SO2 + 6NO2 + 4H2O
    7. HClO3 + 5HCl = 3Cl2 + 3H2O
  35. Hidrogén-tetroxo-szulfát(VI), hidrogén-trioxo-szulfát(IV), hidrogén-trioxo-nitrát(V), hidrogén-dioxo-nitrát(III), hidrogén-tetroxo-klorát(VII), nátrium-monooxi-klorát(I).
  36. Kálium-tetroxo-arzenát(V), dikálium-hidrogén-tetratio-antimonát(V), nátrium-trioxo-tio-szulfát(VI), kálium-tetroxo-manganát(VII).
  37. Nátrium-hexafluoro-ferrát(III), nátrium-hexafluoro-ferrát(II), tetraamin-réz(II)-szulfát, pentakva-hidroxo-alumínium(III)-klorid, diamin-tetrakloro-platina(IV).
  38. K4[Fe(CN)6], K3[Fe(CN)6]
  39. a) N2O5, b) N2O3, c) NO2, N2O4
  40. A hajlott szerkezetben a Li +1, az O –2, míg a gyűrűs szerkezetben a Li +2, az O –3 oxidációs fokkal szerepel. A nem-konvencionális gyűrűs szerkezetben a „szokásos” vegyértékszabályok nem érvényesek. Ennek megfelelően az oxidációfokok alapján sem lehet következtetéseket levonni a vegyület redukáló vagy oxidáló tulajdonságaira.
  41. Az a) szerkezetben a P oxidációfoka +3, míg a b)-ben +5, a foszforral szomszédos szénatomoké az a)-ban –2, míg a b)-ben –3. (Ne feledkezzünk meg a foszfor- és szénatomokhoz kapcsolódó hidrogénekről!) Azt, hogy a kétféle szerkezet közül melyik a reális, az atomtávolságok döntik el. Ezt pedig befolyásolhatjuk azzal, hogy a hidrogénatomokat másfajta atomokkal, atomcsoportokkal helyettesítjük. Általában igaz, hogy a valóságos szerkezet (az atomok közötti távolság) a kétféle formális „határ” szerkezet közé esik. Az viszont már nem igaz, hogy az oxidációfok is a kétféle szerkezetben lelhető atomi oxidációfokának átlaga, ez esetben pl. a foszforé 4, a szomszédos szénatomoké –2,5!
  42. A CaCl2 molekulatömege 111, a Na3PO4-é 164, a Ca3(PO4)2 molekulatömege 310. 60 g CaCl2 = 0,54 mól, 120 g Na3PO4 = 0,73 mól. Mivel a sztöchiometrikus mólarány 3:2, a meghatározó reagens a kalcium-klorid, míg a nátrium-foszfát fölöslegben van. Tehát
    Mivel a kitermelés csupán 75%-os, a termék mennyisége: 55,9·0,75 = 41,9 g.
  43. Először írjuk fel a reakcióegyenletet, majd rendezzük az egyenlet együtthatóit:
    Cr2O3 + H2 = Cr + H2O
    A króm 3 elektront vesz fel, a hidrogén 1 elektront ad le. A króm-oxidban 2 krómatom van, mely 6 elektront vesz fel, ezt 3 H2-molekula szolgáltatja, tehát az egyenlet rendezett formája a következő:
    Cr2O3 + 3H2 = 2Cr + 3H2O
    Ezután már elvégezhető a szokásos sztöchiometriai számítás:
    ha 1 mól króm-oxiddal, azaz 152 g-mal egyenértékű 3 mól hidrogén,
    akkor x g-mal egyenértékű 2 mól hidrogén.
    x = 101,3 g.
  44. A feladat szempontjából csak a (kövér betűkkel szedett) Cl2 és KClO4 lényeges. A tényleges arányok jól felismerhetők, ha az első egyenletet 6-tal, a másodikat 2-vel szorozzuk meg:
    12 KOH + 6Cl2 = 6KCl + 6KOCl + 6H2O
    6 KOCl = 2KClO3 + 4KCl
    2 KClO3 = KClO4 + KCl + O2
    Most már jól látható, hogy 6 mól Cl2 szükséges 1 mól KClO4 előállításához.
    Tehát
    Mivel a gáz 8% elvész, a szükséges mennyiség ennél több:
    search
     = 802,4 kg
  45. 10,065 kg.
  46. 25,25 tonna.
  47. A titrálás során fogyott mérőoldatban az NaOH móljainak száma:
    18,56×0,1 mmól. A végpontban az egymással reagáló anyagmennyiségek egyenlők:
    20 x = 18,56×0,1
    ebből az ismeretlen koncentráció: x = 0,0928 M
    Könnyen belátható, hogy 1 mól HCl-t 1 mól NaOH, de 1 mól H2SO4-et csak 2 mól KOH közömbösít, vagyis ezek a mennyiségek egyenértékűek egymással.
  48. A Ca(OH)2 és a H3PO4 között az alábbi reakció megy végbe: 3 Ca(OH)2 + 2 H3PO4 = Ca3(PO4)2 + 6 H2O
    A reakcióegyenlet alapján 1 mól Ca(OH)2 egyenértékű 2/3 mól H3PO4-val.
  49. A fogyott kénsavban 0,0351·0,1 = 0,00351 egyenérték (vagyis 0,00351/2 = 0,00175 mól) kénsav van, ez pontosan megfelel 0,00351 egyenértéknyi ZnCO3-nak. A ZnCO3 egyenértéktömege: 125/2 = 62,5 g.
    0,00351·62,5 = 0,22 g. Ez a minta 0,22/0,95 = 23%-a
  50. A titrálás során a következő reakció játszódik le:
    KMnO4 + FeSO4 + H2SO4 = K2SO4 + MnSO4 + Fe2(SO4)3 + H2O
    Először megkeressük az egyenlet együtthatóit:
    2KMnO4+10FeSO4 + 8H2SO4 = K2SO4 + 2MnSO4 + 5Fe2(SO4)3 + 8H2O
    A 41,25 ml mérőoldatban a KMnO4 móljainak száma: 0,0214·0,04125 = 8,827·10–4 mól
    Ha 1 mól KMnO4 5 mól FeSO4-gyel egyenértékű, akkor 8,827·10–4 mól x móllal.
    x = 4,414·10–3 mól. Ennyi mól a vas-szulfát tartalma az oldatnak, ennyi tehát a vastartalma is. A vas mennyiségét a vas atomtömegével való szorzással kaphatjuk meg: m = 4,414·10–3·55,8 = 0,246g. Ez az eredeti minta 65,5%-a.
  51. Írjuk fel először a folyamat reakcióegyenleteit, majd rendezzük az egyenleteket. Az első lépésben a Hg(I) só teljesen elreagál a jóddal és a jodidionokkal:
    search
     + I + 6I− = 2
    search
    A második lépés a tulajdonképpeni titrálás, melyben a nem reagált jódot titráljuk:
    I2 + 2 Na2S2O3 = 2 NaI + Na2S4O6
    Az első egyenlet alapján 1 ml Hg2(NO3)2-oldat egyenértékű 1 ml I2-oldattal, tehát 20×0,05 = 1 mmól Hg2(NO3)2 ugyanennyi jódoldattal egyenértékű. A jód-oldatból 25×0,05–1=0,25 mmól marad feleslegben. A második egyenlet szerint 1 mól jód 2 mól tioszulfáttal egyenértékű, ezért azt kell kiszámolnunk, hány ml Na2S2O3-oldat tartalmaz 0,5 mmól tioszulfátot.
    Ha 1000 ml Na2S2O3-oldat 20 mmólt tartalmaz,
    akkor x ml 0,5 mmólt tartalmaz.
    x = 25 ml, vagyis a titrálás során 25 ml 0,02 M Na2S2O3-oldat fogy.
  52. A 23,2 ml NaOH 23,2·0,1=2,32 mmól OH–-iont tartalmaz, mely egyenértékű 2,32 mmól savval.
    Ha 0,35 g egyenlő 2,35·10–3 móllal,
    akkor x g 1 mól
    x = 151 g/mol
  53. 14 g AgNO3 = 0,0824 mól,
    4,83 g CaCl2 = 0,0435 mól. A reakció egyenlete:
    2AgNO3 + Cl2 = 2AgCl + Ca(NO3)2, vagyis
    a) a szöchoimetriailag egyenértékű CaCl2 mennyisége 0,0412 g, tehát a CaCl2 feleslegben van.
    b) 0,0824 mól AgNO3-ból 0,0824 mól AgCl keletkezik, amely 11,8 g tömegű. Ez válik ki.
  54. 81,92 kg
  55. 2FeCl3 + 2KI = 2FeCl2 + I2 + 2KCl
    2Na2S2O3 + I2 = Na2S4O6 + 2NaI 1,62 g
  56. Cr2O7 + 6Fe + 14H = 6Fe + 2Cr + 7H2O
    2,13 g FeSO4
  57. 368,8 mg
  58. 11,8 g AgCl, 0,26 g CaCl2
  59. 44,8 tonna
  60. 7,95%
  61. a) (NH4)2Cr2O7 = N2 + Cr2O3 + 4H2O,
    b) Oxidálószer a Cr, melynek +6-ról +3-ra változik az oxidációfoka, redukálószer a N, melynek –3-ról 0-ra változik az oxidációfoka,
    c) 18,65 g.
  62. Fe(ClO4)2, Co(NO3)2, Hg2O, Cu3(PO4)2, Bi(ClO3)3, NH4HSO3, Cu4[FeF6]3.
  63. a) Addíciós, b) eliminációs, c) szubsztitúciós, d) addíciós.
  64. –4, –3, –2, –1, 0, +1, +2, +3, +4.
  65. –3, –3, –2, –3, –1/3 (0, 0 és –1), +3, +5.
  66. a) 3 CrO3 + Cr2O3 = 5 CrO2 + O2,
    b) A táblázatban a leggyakoribb oxidációfokok szerepelnek, de természetesen ezeken kívül is léteznek egyéb oxidációs állapotok is. Példa erre a 68. feladatban a vas, vagy a 4.3.3. pont végén található reakció, melyben a jód akár +9-es oxidációs állapotban is elképzelhető. Ahogy ott írtuk, az oxidációfok nem valamiféle univerzális fizikai mennyiség, hanem csupán egy fiktív, de hasznos segédeszköz, és a lényeg mindössze annyi, hogy a semleges molekula összes atomjának együttes oxidációfoka zérus kell hogy legyen.
  67. search
    ,
    search
    ,
    search
    .
  68. FeO: +2, Fe2O3: +3, Fe3O4: 2 Fe +3 és 1 Fe +2, Fe4O5: 2 Fe +3 és 2 Fe +2, Fe5O6: 2 Fe +3 és 3 Fe +2.,
  69. Mindhárom esetben 0 az oxidációfok.
  70. a) HCºCH + H2 = H2C=CH2, a reakció addíciós redoxifolyamat, ahol a hidrogén (eredetileg 0 oxidációfokkal) redukálja a szénatomokat, melyek oxidációfoka –1-ről változik –2-re.
    b) HCºCH + Br2 = HBrC=CHBr, ez a reakció is addíciós redoxifolyamat, ahol a bróm (eredetileg 0 oxidációfokkal) oxidálja a szénatomokat, melyek oxidációfoka –1-ről változik 0-ra.
  71. a) PbO2 + H2O2 + 2HNO3 = Pb(NO3)2 + 2H2O + O2.
    A Pb(IV) az oxidálószer, és – minő meglepetés – a H2O2 a redukálószer.
    b) 127 g.
  72. 0,092 kg.
  73. C2H4 + 3O2 = 2CO2 + 2H2O.
    Ha 28 kg etilénhez 96 kg szükséges,
    akkor 100 kg-hoz x
    ahol x = 343 kg. Mivel 10% feleslegben alkalmazzuk az oxigént, a teljes oxigénigény: 377 kg.
  74. 1,59 kg.
  75. 2KMnO4 + 16HCl = 2KCl + 2MnCl2 + 5Cl2 + 8H2O 40 g KMnO4 és 595 ml 18%-os HCl-oldat.
  76. NH4NO2 = N2 + 2 H2O, 0,56 kg.
  77. Az oxigénnél csak a fluor tud jobban oxidálni. Ezért az egymással való reakciójuk során az oxigén a redukálószer:
    O2 + F2 = O2F2, vagy pl.
    2 F2 + 2 NaOH → OF2 + 2 NaF + H2O.
  78. Nem oldódásról, hanem kémiai reakcióról van szó: a kénsav nem oldja, hanem reagál a cinkkel. A Zn a redukálószer, és a kénsav hidrogénionjait redukálja H2-vé.
  79. 3ClO– = Cl
    search
     + 2Cl–
    Ha 3·90,5 g KOCl-ből 122,5 g KClO3 lesz,
    akkor x g-ból 40 g.
    x = 88,65 g
    Mivel a reaktáns csak 50%-os tisztaságú, a szükséges kálium-hipoklorit en- nek a kétszerese, 177 g.
  80. AgNO3
  81. CaCO3, SrCO3 vagy BaCO3.
  82. Sb3+ vagy Sb5+.
  83. Minden az oldhatóságon múlik. Savas közegben a kén-hidrogénből sokkal kevesebb szulfidion képződik, mint semleges oldatban (lásd a 7. fejezetet), és ha ez a csekély szulfidion-mennyiség már képes csapadékot képezni a fémionokkal – vagyis, ha a fém-szulfid oldhatósága nagyon kicsi –, akkor ez a csapadék leválasztható, leszűrhető. Ha csapadék csak jóval nagyobb koncentrációjú szulfidionnal képezhető, vagyis sokkal jobban oldódik, akkor a csapadék leválasztására semleges közeget használunk, vagy pl. ammóniumszulfid-oldatot, aminek a hatása ugyanez.
  84. Nascens hidrogént például cinkből kénsavval képezhetünk:
    Zn + H2SO4 = ZnSO4 + 2H.
    Az arzén As(III)- és As(V)-ionok formájában is jelen lehet, savas közegben H3AsO3, illetve H3AsO4 formában. Utóbbit viszont a hidrogén As(III)-má redukálja. A további reakciók:
    H3AsO3 + 6H = AsH3 + 3H2O,
    2AsH3 = 3H2 + 2As.
  85. a) 2KMnO4 + 5HNO2 + 3H2SO4 = 2MnSO4 + K2SO4 + 5HNO3 + 3H2O,
    b) 2,35 g HNO2.
  86. 4Au + 8NaCN + 2H2O + O2 = 4Na[Au(CN)2] + 4NaOH,
    2Na[Au(CN)2] + Zn = Na2[Zn(CN)4] + 2Au.
  87. 0,098 M.
  88. A reakcióegyenlet a következő:
    2KMnO4 + 10FeSO4 + 8H2SO4 = 2MnSO4 + K2SO4 + 5Fe2(SO4)3 + 8H2O.
    Az egyenlet szerint 1 mól KMnO4 5 mól FeSO4-gyel egyenértékű, ezért a keresett koncentráció: 5 · 12,3 · 0,02:10 = 0,123 mol/dm3.
  89. a) Az egyenlet nem redoxireakció.
    b) 0,82 kg.
  90. 3 mól H2 gázból (6 g) 1 mól karbamid (60 g) keletkezik, vagyis a sztöchiometria szabályai szerint 10 kg H2 szükséges 100 kg karbamid gyártásához. Mivel a reakció során a veszteség 20%, a kiindulási hidrogén mennyisége ennek megfelelően több, 12,5 kg.
  91. A folyamat során az urán redukálódott, az ammonia nitrogénje oxidálódott. Emellett az ammonia a komplexben és az ammonium-bromidban is részt vesz. A komplexben a három U-atom összesített oxidációszáma az eredeti 15 helyett most 14. A rendezett egyenlet a következő:
    18UBr5 + 182NH3 = 6[(NH3)8U←:N≡U(NH3)5≡N:→U(NH3)8]8+ +
    + 48Br ¯ + 42NH4Br + N2,
  92. CaCO3 = CaO + CO2,
    BaCO3 = BaO + CO
  1. CaCO3 és 34 g BaCO3
  1. Minthogy az ammónium-karbonát az izzítás során maradék nélkül NH3, H2O és CO2 formájában elillan, ami marad, az a kálcium-karbonát maradéka, a tiszta CaO. Így az eredeti keverék 40,4 g CaCO3-t és 27,6 g (NH4)2CO3-t tartalmazott.
  2. Az ammónium-karbonát az izzítás során maradék nélkül NH3, H2O és CO2 formájában elillan, az ammonium-klorid pedig HCl és NH3 gázok keletkezése közben ugyancsak elillan nyomtalanul. Nem marad tehát semmi.
  3. 95. CuSO4, Zn(NO3), AgNO3, FeSO4, Ni(NO3)2, Bi(NO3)2, SnCl2, SnCl4, Pb(CH3COO)2, HgCl2.
    Az Fe2+, Ni2+ és Bi3+ ionok, amint látható, csapadékot képeznek, de mivel az FeCO3, NiCO3, Bi2O3 vízben igen rosszul oldódó vegyületek, így nem is reagálnak kén-hidrogénnel. Hoppá! És mi van az alumínium-ionnal, amely a 4.4. ábra szerint semleges közegben ugyancsak leválik kén-hidrogénnel? Ilyenkor azonban fehér, kocsonyás állagú Al(OH)3 csapadék válik le, nem pedig Al2S3. Hasonlóan viselkedik a Cr3+ ion is, mely viszont még semleges közegben sem ad csapadékot, de (NH4)2S-oldattal már igen: ekkor zöld színű Cr(OH)3 csapadék képződik.
  4. Az első lufi kisebbre, a második és harmadik egyforma nagyra nő.
  5. 24 g 24 %-os nátrium-acetát (NaAc) oldat 18,24 g vizet és 5,76 g = 0,0678 mol NaAc-ot tartalmaz. Ezt a mennyiséget 0,0678 mol ecetsavból (HAc) és ugyanennyi NaOH-ból állíthatjuk elő:
    0,0678 mol HAc = 4,27 g, mely 17,79 g 24 %-os oldatban van.
    0,0678 mol NaOH = 2,71 g, mely 11,29 g 24 %-os oldatban van.
    Ezekből, miután összeöntöttük, kapunk:
    0,0678 mol NaAc = 5,76 g, mely 29,08 g oldatban van, ami mindössze 19,81 %-os.
    Hogy 24 %-os legyen, a felesleges vizet (5,08 g) el kell párolni az oldatból.
    A végső oldat tehát 24 g, melyben 5,76 g NaAc van.
  6. 48 g 48 %-os nátrium-acetát (NaAc) oldat 24,96 g vizet és 23,04 g = 0,2712 mol NaAc-ot tartalmaz. Ezt a mennyiséget 0,2712 mol ecetsavból (HAc) és ugyanennyi NaOH-ból állíthatjuk elő:
    0,2712 mol HAc = 17,08 g HAc, mely 71,16 g 24 %-os oldatban van.
    0,2712 mol NaOH = 10,84 g NaOH, mely 45,16 g 24 %-os oldatban van.
    Ezekből, miután összeöntöttük, kapunk:
    0,2712 mol NaAc = 23,04 g, mely 116,32 g oldatban van. Ez viszont mindössze 19,81 %-os.
    Hogy 48 %-os legyen, a felesleges vizet (68,32 g) el kell párolni az oldatból.
    A végső oldat tehát 48 g, melyben 23,04 g NaAc van.
  7. Ez marhaság…
 
Általános kémia

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

Nyomtatott megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 114 6

Kémia

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimer-kémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több – tipográfiailag is elkülönített – szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolat-menet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz – másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-kemia-uj//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave