Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Veszprémi Tamás

Általános kémia

Negyedik, átdolgozott kiadás

4. kiad.

5. fejezet

 
  1. 607,95 kPa.
  2. 11,34 MPa.
  3. a) Tökéletes gázként közelítve:
    search
    Ilyen nagy nyomáson azonban a tökéletesgáz-modell nem ad megfelelő eredményt. Valóban, a mérés alapján a nyomás 5,06 MPa. Ebben az esetben már nem tekinthetünk el a részecskék közötti kölcsönhatástól és a részecskék saját térfogatától sem.
    b) Vizsgáljuk meg, milyen eredményt kapunk a Van der Waals-egyenlet alapján.
    search
     , ahol
    a = 3,643·105 l2·Pa/mol2
    b = 0,04267 l/mol
    search
    .
  4. (V/V)% O2 = mol% O2 = 60%,
    search
     = 0,4 mol, pe = 100 kPa.
  5. 25 °C-on a víz gőznyomása 3,173 kPa – a mellette lévő gáztól függetlenül. A 20 MPa össznyomásból a vízgőz ekkora „részt vállal”. Amikor a gázpalackot megnyitjuk, a palackban lévő gázok nyomása arányosan csökken, együttesen 100 kPa lesz a nyomásuk. Ebből arányosan számítva a vízgőz parciális nyomása: 3,173·100/20 000 = 0,0159 kPa-t tesz ki. Hasonlóképpen számolva, 0,4 kPa vízgőznyomást akkor kapunk, ha a gázpalackban lévő még megengedhető nyomás p:
    3,173·100/p = 0,4 → p = 793,2 kPa.
  6. Az általános gáztörvény átalakításával: p · V = n · R · T → n/V = p/(R·T), tudva, hogy n = m/M, írható, hogy egy (tökéletes) gáz sűrűsége d = m/V = p · M/(R · T)
    Két gáz relatív sűrűségét az azonos állapotú gázhalmazok között értelmezzük, azaz az állapotjelzők azonosak, a sűrűségek hányadosából kiesnek:
    search
    , azaz a relatív sűrűség a móltömegek arányával egyezik meg.
    A hidrogén móltömege legyen kereken M1 = 2 g/mol, ennélfogva a keresett M2 móltömeg:
    M2 = 2 · 67,5 = 135 g/mol. A kén- és klóratom móltömege S = 32, ill. Cl = 35,5 g/mol, a keresett móltömeget az S2Cl2 képlet szolgáltatja.
  7. 32 °C, 81 °C.
  8. 0,260 kPa, 1,228 kPa, 12,344 kPa
  9. A víz telített gőzének nyomása 27 °C-on 3600 Pa. A 60%-os relatív páratartalom azt jelenti, hogy a levegőben ennek csak 60%-a van jelen, azaz: 0,6 · 3600 = 2160 Pa a vízpára parciális nyomása.
    Raoult törvénye szerint a gázelegyekben a komponensek parciális nyomásai a móltörtjeikkel arányosak. Tehát a vízpára móltörtje: 2160/100 000 = 0,0216 = 21600:10–6,
    azaz 21600 ppm (v/v)
  10. 1,559·106 t
  11. V2 = 95,631 km3
  12. Ha a levegő 17 °C-ra hűlt, térfogata 95,631 km3 és relatív páratartalma 100% lesz (1100 Pa a víz tenziója). Ismét az általános gáztörvényt alkalmazzuk, hogy az ebben a levegőben lévő pára mennyiségét meghatározhassuk:
    p · V/(R · T) = 1100[Pa] · 9,5631·1010 [m3]/(8,314[J·K-1·mol–1] · 290[K]) = 4,363·1010 mol
    vízpára, amelynek tömege:
    4,363·1010 [mol] · 18[g/mol] = 7,853·1011[g] = 7,853·105 t.
    A keletkező csapadék mennyisége az eredetileg a levegőben lévő összes víz és a lehűlés után benne maradó víz mennyiségének különbsége:
    1,559 · 106 – 7,853 · 105 = 7,737·105 t.
    Ha feltételezzük, hogy ez a csapadék egy 100 km2 területre esik egyenletesen, akkor a „mm”-ben mérhető h átlagos csapadékmennyiség is kiszámítható:
    h · 10–3[m] · 100 · 106[m2] = 7,737 · 105[m3]
    h = 7,74 mm – egy kiadós nyári záporról lehet szó…
  13. A gabonában lévő víz – az eltávolított víz = a gabonában maradt vízzel, azaz:
    11 000 · 0,12 – x = (11 000 – x)·0,05 → x = 0,8105 [t] = 810,5 [kg].
    A víz parciális nyomása az eltávozó levegőben: 0,75·7,4 = 5,55 [kPa]. Az eltávolított vízmennyiséget felvevő levegő-térfogat:
    V2 = nvíz· R·T/pvíz = (810,5[kg]/0,018[kg/mol]) · 8,314[J·K–1·mol–1] · 313[K]/5550 [Pa] = 21 113 [m3].
    Az eltávozó száraz levegő nyomása pedig 100 – 5,55 = 94,45 [kPa] lenne. A befúvandó száraz, 50 °C-os levegő térfogata: V1 = p2·V2·T1/(p1·T2) = 94,45 · 21 113 · 323/(110 · 313) = 18 707 [m3].
  14. A teremben lévő gáz összmennyisége:
    pV/RT = 100 200[Pa]·(30·50·5)[m3]/(8,314[J·K–1·mol–1]·296[K]) = 305 371 [mol].
    Az ebben lévő vízpára mennyisége a parciális nyomásának pvízpára = 2640[Pa]·0,4 = 1056[Pa] megfelelő arányban kevesebb:
    nvízpára = 305 371·(1056/100 200) = 3218 [mol],
    azaz a száraz levegő mennyisége: 305 371 – 3218 = 302 153 [mol].
    A beszívott 750 [m3/h], 27 [°C]-os, 100,0 [kPa] össznyomású és 60% rel páratartalmú levegőben a száraz levegő mennyiségének számítása:
    a külső száraz levegő parciális nyomása
    pszáraz levegő, kint = 100 000 – 3600·0,6 = 97 840 [Pa]
    pV/RT = 97 840[Pa]·750[m3/h]/(8,314[J·K–1·mol–1]·300[K]) = 29 420 mol/h.
    Ez a száraz levegő a benti állapotot veszi föl, tehát elegendő csak a bejuttatott és bent lévő levegő arányát kiszámítani:
    100 · 29 420/302 153 = 9,74%.
    A beszívott 750 [m3/h], 27 [°C]-os, 100,0 [kPa] össznyomású és 60% rel páratartalmú levegőben lévő vízpára mennyisége:
    pV/RT = 3 600·0,6[Pa]·750[m3/h]/(8,314[J·K–1·mól–1]·300[K]) = 649,5 mol/h.
    A beszívott száraz levegő felveszi a benti állapotot: pkint·Vkint/Tkint = pbentVbent/Tbent, azaz:
    97 480·750/300 = (100 200 – 1056)·Vbent/296 → Vbent = 727,6 m3.
    Ebben a térfogatban lévő páramennyiség:
    1056[Pa]·727,6[m3/h] / (8,314[J·K–1·mol–1]·296[K]) = 312,2 [mol/h],
    tehát 649,5 – 312,2 = 337,3[mol/h], azaz a kondenzálódó víz:
    337,3[mol/h] · 0,018[kg/mol] = 6,071 [kg/h].
  15. 1,213·10–19 mm3.
  16. 64R3/33/2
  17. 16R3·
    search
  18. Az elemi cellában levő atomok térfogata: Va = 4·4/3 πR3
    Az elemi cella térfogata: Vc = 16R3·
    search
    A térkitöltés a kettő hányadosa: Vc/Va = 0,74.
  19. 1,38 Å.
  20. Folyadékállapotban.
  21. A-ban elérjük a jég olvadáspontját, majd B-ben a víz forráspontját.
  22. 10 GPa.
  23. –21,2 °C, vagyis a H2O–NaCl rendszer eutektikus pontja. E pontban 23,3% só oldódik a vízben.
  24. Ez a pont a Cu-Ag ötvözet eutektikus pontja, melyen 3 fázis, szilárd rézre telített ezüst, szilárd ezüstre telített réz, valamint egy olvadékfázis is jelen lehet.
  25. a) tiszta olvadék,
    b) olvadék, valamint ezüstre telített szilárd rézfázis.
  26. A = 2, B = 1, C = 2, D = 3
  27. Alkalmazzuk a Clausius–Clapeyron-egyenletet:
    search
    .
    Az egyenletben már a természetes logaritmust 10-es alapra számítottuk át. Behelyettesítve az adatokat nyerjük a végeredményt: p2 = 17,93 kPa.
  28. L = 43 kJ/mol.
  29. 4370 Pa.
  30. x = 0,0533
  31. tfagy= –5, 06 oC, tforr = 101,39 °C.
  32. π = 24790 Pa.
  33. 0,1703 g = 100 g oldószer.
  34. ∆t = 0,103 °C.
  35. A C6H12O6·H2O molekulatömege 198, ebből a vízmentes szőlőcukor 180. 1,1 g kristályvizes szőlőcukorban összesen 1,0 g szőlőcukor van, a 0,1 g víz pedig az oldószerhez képest elhanyagolható. A mért fagyáspontcsökkenés megegyezik az előző példa eredményével: ∆t = 0,103 °C, minthogy
    search
  36. search
    , ebből M = 198, vagyis a kristályvizes forma a C6H12O6·H2O.
  37. M = 144,6
  38. Mindkét só teljesen disszociál, ezért ∆tNaCl = 0,372 °C, ∆tCaCl = 0,558 oC.
  39. 1,156%, π = 978,6 kPa.
  40. c = 1,026·10–2M
  41. Az ammónia mennyisége az 1000 m3 gázban:
    nkezdet = 800·10–6 · 1000 · 105 / (8,314 · 298) = 32,29 mol.
    (Az ammónia parciális nyomása a kezdeti gázelegyben
    800·10–6[ppm] · 105[Pa] = 80,00 Pa.)
    Az ammónia parciális nyomása az elnyeletés után a gázban:
    ngáz1 =
    search
     · 1000 / (8,314 · 298).
    Az ammónia mennyisége az elnyeletés után: nvíz1 = cvíz1 · 50
    Anyagmérleg:
    nlevegő1 = ngáz + nvíz = 32,29 =
    search
     · 1000 / (8,314 · 298) + cvíz1 · 50.
    Behelyettesítve cvíz értékét a Henry-törvényből:
    cvíz[mól/m3] =
    search
     [Pa] / 180 [J/mol] és kiszámítva:
    32,290 = 0,403621
    search
     + 0,2778
    search
     , ebből
    search
     = 47,388 [Pa].
    A megkötött hányad:
    Z = 0,2778/(0,2778 + 0,4036) = 0,4077.
  42. c = 1 m3 vízzel kirázva a megkötött hányad ugyanezzel a számítással:
    nlevegő1 = ngáz1 + nvíz1 = 32,29 =
    search
     · 1000 / (8,314 · 298) + cvíz1 · 132,29 = 0,403621
    search
     + 5,5556·10-3
    search
     ebből Z1 = 5,5556·10–3 / (5,5556·10–3 + 0,403621) = 1,3577·10–2.
    1 m3-rel végzett egyetlen kirázás után az ammónia mennyisége 1–1,3764·10–2 = 0,98642-ed részére csökken a gázban. 50-szer elvégezve a műveletet a csökkenés mértéke a gázban
    (1–1,3764·10–2)50 = 0,5048, azaz a megkötött hányad:
    Z50 = 1–0,5048 = 0,4952
  43. t = –1,97 °C, π = 2597 kPa.
  44. c = 5,844·10–4 mol/l.
  45. A klórbenzol és a víz nem elegyednek egymásban, ezért két fázis alakul ki. Mivel a víz sűrűsége (1 g/cm3) kisebb a klórbenzolénál, ezért a víz kerül a felső, a klórbenzol az alsó fázisba. A konyhasó csak a vizes fázisban oldódik, így e fázis sűrűségét növeli. Ha 17 g-nál több konyhasót oldunk az elegyben, a vizes fázis sűrűsége nagyobbá válik a szerves fázisénál, így a fázisok fel- cserélődnek.
  46. a) 22,41 l, b) 22,28 l
  47. 33,6
  48. 298,8 MPa
  49. A Van der Waals-gáz akkor viselkedik a tökéletes gáznak megfelelően, ha a nyomás nagyon kicsi. Ekkor az egyenlet első tagjában a V-b mennyiségben a V sokkal nagyobb b-nél, így b elhanyagolható, a második tag pedig elhanyagolható, mivel V2 jóval nagyobb, mint a.
  50. A tökéletes gáz definíciója szerint a molekulák kiterjedés nélküliek. Ennek megfelelően sohasem ütközhetnek, vagyis az átlagos szabad úthossz nyomástól függetlenül végtelen.
  51. Ha 3 mól, azaz 3·24,94 = 74,83 l nitrogén fejlesztéséhez 2 mól NaN3 szükséges, akkor 20 l-hez 0,53 mól NaN3, azaz 34,45 g szükséges.
  52. 300 m mélyen a víz nyomása 3000 kPa, ehhez számítjuk még hozzá a lég- köri nyomást. Az össznyomás tehát 3101 kPa. A buborék térfogata: 3,14/6 = 0,52 cm3.
    A Bolyle–Mariotte-törvény értelmében:
    3101·0,52 = 101·V,
    ahonnét V = 16,08 cm3. Ennek megfelelően a buborék átmérője: 3,13 cm.
  53. A molaritás a sűrűségtől függ, az pedig a hőmérséklettől.
  54. Bármilyen erős legyen is egy ember tüdeje, legfeljebb csak a légköri nyomásnak megfelelő magasságra, 10,33 m-re képes a vizet felszívni.
  55. A klór kritikus hőmérséklete szobahőmérséklet felett van, tehát a palackban folyadék van, a nyomás a hőmérséklettel exponenciálisan nő. A hidrogén esetén a nyomás a hőmérséklettel egyenesen arányos. Tehát a klórpalackokat kell először menteni.
  56. y1= 0,67
  57. 100 g 50%-os kénsav térfogata V= 73,86 cm3
    50 g víz térfogata V1 = 50 cm3
    50 g kénsav térfogata V2 = 27,26 cm3
    A teljes térfogat, ha nincs kontrakció: V’ = V1+V2 = 77,26 cm3
    A kontrakció tehát: V’–V = 3,4 cm3
  58. Dilatáló folyadék.
  59. 407 pm.
  60. Egy elemi cella térfogata (lásd az előző példát):
    V = 16R3·Ö2 = 16·(1,28·10–8)3·Ö2 = 4,731·10–23 cm3.
    6·1023 elemi cella térfogata:
    4,731·10–23 · 6·1023 = 28,38 cm3
    Egy elemi cellában 4 rézatom van. Ezért 6·1023 elemi cella tömege: 4·63,5 = 254 g
    Ebből a sűrűség:
    search
     = 8,95 g/cm3
    Megjegyezzük, hogy az így számított sűrűség meglepően jól egyezik a mért 8,96 g/cm3 értékkel.
  61. 2,17 g/cm3
  62.  
  63. Az üveg is folyhat, csak hosszú idő kell hozzá…
  64. Nem érdemes, mivel –30 °C a jég–NaCl rendszer eutektikus hőmérséklete alatt van. Ilyenkor homokot szórnak az utakra.
  65. A levegőben az oxigén parciális nyomása 21 kPa. Behelyettesítve a Henry-törvénybe:
    search
  66. 13,27 MPa
  67. 466 m3
  68. 13,44 l
  69. A hőmérsékletet ebben a rétegben csak a gázmolekulák sebességéből lehet meghatározni, hőmérővel mérni nem lehetséges, mivel a levegő nagy magasságban már nagyon ritka, ezért nincs, ami átadja a hőt a higanyzsáknak. Hőleadás viszont hősugárzással lehetséges.
  70. 1 mól tökéletes gáz térfogata 240 oC-on a gáztörvényből számítva 42,11 liter.
    Ha 1 mól = 80 g NH4NO3-ból 3,5 mól = 147,39 l gáz keletkezik,
    akkor 2200 t = 2,2·109 g NH4NO3-ból x
    ahonnan x = 4,05·109 l = 4,05·106 m3.
  71. Adott gáz esetében, ha p→0, akkor V→∞, és
    search
     →0.
    Mivel
    search
    , következik, hogy
    search
    .
  72. A kritikus pontban a nyomás térfogat szerinti deriváltja zérus:
    search
    , mely csak a
    search
     = 0 hőmérsékleten lehetséges. Ennek alapján a tökéletes gáznak nincs kritikus pontja.
  73. Ha négy fázis egy pontban találkozna, a fázistörvény értelmében a szabadsági fokok száma (egy komponens esetén) –1 lenne.
  74. 2,88 Å.
  75. A térben centrált elemi cellában 2 atom van. Legyen a cella élhossza x pm, ekkor a térfogata V = x3·10–30 cm3.
    1 mól vas térfogata:
    search
     cm3, tömege pedig 55,845 g. Tehát a sűrűség, d =
    search
    = 7,874 g × cm-3 .
    Ebből x3 = 23,55·106, és x = 286 pm.
  76. A kocka csúcsain levő atomok 8 elemi cellához tartoznak, a kocka lapjain levők 2 cellához. A kocka belsejében levő atomok csak egy elemi cella részei. Az elemi cellában van tehát 4 db He- és 8 db Na-atom. Így az összegképlet Na2He.
  77. Mivel a feszültség az egységnyi felületre vonatkozó erő, mértékegysége pascal.
  78. Egy atom van a cellában, melynek térfogata:
    search
    , az egységcella térfogata (feltételezve, hogy az atomok érintik egymást): (2r)3. A kettő hányadosa:
    search
  79. Ha 3,142 Å a molibdén rácsállandója, akkor egy cella térfogata: 31,02 Å3. 1 cm3 = 1024 Å3, ezek szerint 3,224·1022 cella van 1 cm3-ben.
    Mivel a TCK rendszerben 1 cella 2 atomot tartalmaz, az összes atom száma: 6,448·1022, vagyis 0,1070 mól. Mivel a molibdén atomtömege 95,94, 1 cm3 tömege 10,27 g, vagyis a sűrűsége 10,27 g/cm3. Az Adattár 2. táblázatában található sűrűségérték 10,22 g/cm3, vagyis a „valódi”, tehát nem tökéletes kristály sűrűsége némi- leg kisebb, éppen ahogy várható.
  80. 8.
  81. Az ozmózis jelensége miatt. A só a mikrobákból, a sejtfalon keresztül „kiszívja” a vizet, és így elpusztítja ezeket. Ugyanezen ok miatt nem romlik meg a méz vagy a nagyon erősen megcukrozott lekvár sem.
  82. a) 12, b) A VII-es szilárd fázis alakul ki.
  83. Igen, lehetséges, lásd a fázisdiagramot. Ehhez először a vizet a kritikus nyomás (22,1 MPa) fölé kell vinni, felmelegíteni a kritikus hőmérséklet (647 K) fölé, majd kiterjeszteni 101 kPa nyomásra. Végül vissza kell hűteni 373 K-re.
  84. Mivel 373 K-en és 102 kPa nyomáson a víz az egyetlen stabilis fázis, ez nem lehetséges.
  85. 1: Gázfázis, illetve, ha a térfogat kisebb a kritikus ponthoz tartozó térfogat- nál, akkor folyadék. 2: Szilárd-gáz, 3: folyadék-gáz, 4: szilárd, 5: szilárd-folyadék.
  86. a) A szilárd He sűrűsége nagyobb. b) A HeI sűrűsége nagyobb.
  87. 385.
  88. tfp = 100 °C, x = 0,4.
  89. a) Az E pontban a ponton áthaladó vízszintes konóda jelöli ki az egyensúlyban levő fázisokat, egy kb. x = 0,9 móltörtű folyadékfázist és egy kb. x = 0,4 móltörtű gőzfázist.
    b) B összetételű, butanolra telített vizes és C összetételű, vízre telített butanolos fázis.
  90. a) 1:1, 2:2, 3:2, 4:1, 5:2, 6:1,
    b) A: 4+1, B: 4+1+6, C: 1+6,
    c) x = 0,1: Az 5-ös, kétfázisú tartományból elindulva felfelé (melegítve) csökken a 6-os fázis mennyisége, majd kb. 140 °C-on eltűnik a 6-os fázis. Innen tovább melegítve csak a 4-es fázis van jelen, mely 290 °C-on kezd megolvadni. Ettől kezdve egészen kb. 320 °C-ig két fázis, az olvadék és a 4-es fázis van jelen, míg 310 °C-on megolvad az utolsó 4-es kristály- szemcse.
    x = 0,62: Az 5-ös, kétfázisú tartományból elindulva felfelé (melegítve) egészen a B pontig nincs látható változás. A B pontban az anyag kezd megolvadni. Mivel az eutektikus összetételnél vagyunk, az olvadék és a szilárd fázis összetétele megegyezik. További melegítés hatására egyre több lesz az olvadék, végül az utolsó szilárd szemcse is megolvad, mi- közben a hőmérséklet nem változik, továbbra is 183 °C marad. Miután már csak olvadék van jelen, a hőmérséklet már tovább emelkedhet.
    d)
T °C
fázisok száma
x = 0,1
x = 0,62
327
1
1
300
4+1
1
232
4
1
200
4
1
183
4
4+1+6
100
4+6
4+6
  1.  
T °C
szab. fokok száma
x = 0,1
x = 0,62
327
3
3
300
2
3
232
3
3
200
3
3
183
3
1
100
2
2
  1. Az ólom-ón fázisdiagramból leolvasható, hogy 232 °C-on, ha az ón móltörtje x = 0,42, akkor az olvadék telített az ólomra. Ezek szerint
  2. Ha 49,85 g Sn-olvadékban 120,18 g Pb oldható fel, akkor
    100 g-ban x g.
    x = 241,08 g
  3.  
  4. Szabályos ötszögekkel biztosan nem lehet, de nem szabályosakkal már kitapétázható! (Erre mutatunk is néhány példát az alábbi ábrán.) Eddig összesen 14 olyan ötszög-alakzatot ismerünk, mellyel hézagmentesen tapétázható a fal. Ezek közül az első ötöt jó száz éve, a 14-diket 1985-ben találták. Érdekesség, hogy 1975-ben egy ötgyerekes, ötvenes amerikai háziasszony, bizonyos Marjorie Rice unalmában felfedezett négy ötszöget, ami hézagmentesen fed. (Az ábrán az elsőt, negyediket és hatodikat.) Az Amerikai Matematikai Társaság központjában Marjorie Rice tiszteletére egyik ötszögéből rakták ki a parkettát. Ha nagyon unatkozik, ön is megpróbálhatja!
  5. Az ábrán négy lehetséges pozíciót fedezhetünk fel. Ezek közül kettő azért nem megfelelő (fekete nyilak), mert a piros ing egy, már ottlevő másik piros inghez illeszkedne, ugyanakkor az ábra szerint csak különböző színű ingek kerülhetnek egymás mellé. A két piros nyíl viszont már minden tekintetben megfelelő pozíciókat mutat.
  6. A térben centrált köbös rendszerben elemi cellánként két atom helyezkedik el. Ha az atom sugara r=138 pm, akkor az elemi cella éle 319 pm, és térfogata 3,25·10-23 cm3.
    Ha 3,25·10-23 cm3 térfogatban 2 atom van,
    akkor x cm3 térfogatban 6,022·1023 atom, azaz 281 g.
    ebből x = 9,79 cm3
    Az ebből a számított sűrűség: d = 28,7 g/cm3, jóval nagyobb, mint a “hivatalos csúcstartó” ozmiumé! (Természetesen ez az adat tökéletes kristályra lenne csak igaz, hibahelyekben bővelkedő reális kristály sűrűsége kisebb.) A valódi csúcstartó azonban nem a röntgénium, hanem a periódusos rendszerben az ozmium alatt elhelyezkedő 108-as rendszámú hasszium, melynek becsült sűrűsége 41 g/cm3! Sajnos ez utóbbiból mindössze alig 100 atomot sikerült előállítani, ezért kísérleti vizsgálata még várat magára (ld. Nature Chemistry, 10. kötet, 482. oldal, 2018).
  7. a) Op: 113,7 oC, fp: 184,4 oC. b) 546 oC-on van a jód kritikus hőmérséklete. c) A jód olvadáspontja a nyomás növekedésével csökken. d) A K-pontban az anyag szilárd, az L-pontban cseppfolyós, míg az M-pontban szuperkritikus állapotban van. e) Igaz ugyan, hogy a jód hármaspontja az atmoszféranyomás alatt van, ezért atmoszféranyomáson megolvasztható, de ha nem melegítjük 113,7 oC fölé, akkor olvadás helyett szublimál, mivel a gőznyomása kellően magas. Ez természetesen minden anyagnál létező jelenség, a jódnál azért feltűnő, mivel ennek gőzei jól látható ibolya színűek.
  8. a) Ha a hűtés kellően gyors, az egyensúly beállásához nincs elegendő idő. Ezért az anyag egyetlen 4-es fázist tartalmaz, melyben az ólom kristály- rácsába beépül az ón.
    b) Lassú hűtés esetén az egyensúly beáll, és a 4-es, illetve a 6-os fázisok elegyéből áll az anyag.
  9. a) f, 5, γ, α.
    b) 1: γ + f, 2: f + Fe3C, 3: 5 + f, 4: 5 + γ, 5: tiszta 5, 6: γ + Fe3C, 7: α + γ, 8: α + Fe3C.
    c) A: γ + f + Fe3C, C: γ + α + Fe3C.
    d) γ + f + Fe3C.
    e) 42. (Válasz az életre, a világmindenségre, meg mindenre. Lásd Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak.)
 
Általános kémia

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

Nyomtatott megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 114 6

Kémia

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimer-kémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több – tipográfiailag is elkülönített – szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolat-menet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz – másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-kemia-uj//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave