Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Veszprémi Tamás, Veszprémi Tamás veszpremi.tamas@vbk.bme.hu

Általános kémia

Negyedik, átdolgozott kiadás

4. kiad.

11. fejezet

 
  1. A molekulának nagy Y alakja van. Az Y „lába” felel meg a C=O kötésnek. A szén sp2 hibridállapotban van, a C=O kettős kötés nagyobb térigénye miatt a HCH kötésszög kisebb 120°-nál.
  2. A VSEPR és a hibridizációs modell szerint 2, az LCAO-MO-modell szerint 1.
  3. BeF2: lineáris, CCl4: tetraéderes, SeF6: oktaéderes, MgI2: lineáris, BBr3: sík háromszög,
    search
    : tetraéderes, Te(OH)2: oktaéderes,
    search
    –: lineáris, CO2: lineáris, XeO4: tetraéderes,
    search
    : oktaéderes.
  4. Sík alakú molekula, a C=C kettős kötés nagyobb térigénye miatt a H–C–H szög 117,7°
  5. Oktaéderes térirány esetén a két magányos pár 90°-os vagy 180°-os szöget zár be. Első esetben a taszító tagok:
    1 m-m + 6 m-k + 5 k-k = A
    Második esetben:
    0 m-m + 8 m-k + 4 k-k = B
    Tehát a) m-m + k-k > 2 m-k, azaz A > B, tehát a két elektronpár 90°-ot zár be, b) m-m + k-k < 2 m-k, azaz A < B, így a két elektronpár 180°-ot zár be. Mivel az a) eset valósul meg, a molekula sík négyzet alakú.
  6. Az NH3 piramis alakú, a BF3 trigonális sík. Összekapcsolódásuk után az NH3 magányos elektronpárja kötőpárrá alakult, így a nitrogén körül az atomok tetraéderesen helyezkednek el és a H–N–H kötésszög megnőtt. Ugyanakkor az N–BF3 rész is tetraéderes szerkezetűvé vált.
  7. Trigonális bipiramisnál a piramis alaplapjában fekvő ligandum 120 fokot zár be szomszédaival. Pentagonális alaplap esetén 72°-ot. Így a nagyobb térigényű ligandum előnyösebb helyzetbe jut, ha a piramis csúcsában helyezkedik el.
  8. BeF2: sp, CCl4: sp3, SeF6: sp3d2, MgI2: sp, BBr3: sp2,
    search
    : sp3, Te(OH)6: sp3d2,
    search
    : sp3, CO2: sp, XeO4: sp3,
    search
    : sp3d2
  9. sp3d, sp3d2, sp3d3. lineáris, planáris négyzet, torzult oktaéder.
  10. Mivel a H–P–H szög 91ο, a három kötő hibridpályában az s jelleg nagyon kicsi. Ebből következik, hogy a magányos elektronpár erősen s jellegű, az NH3-ban pedig jóval inkább p jellegű. A dipólusmomentumot két tényező határozza meg. Egyrészt a kötések momentuma, másrészt – döntő mértékben, – az elektronpár momentuma. A gömbszimmetrikus s pálya momentuma zérus, ezért a PH3 dipólusmomentuma kisebb.
  11. sp2.
  12. Planáris négyzet.
  13. Tiszta sp3 hibridállapot esetében a kötésszög a ligandumok között 109,5°, a tetraéderes elrendezésnek megfelelő érték. Tiszta p3 „hibridizációnál” ez a szög a p pályák által bezárt érték, tehát 90°. Ez alapján azt várjuk, hogy az oszlopban lefelé haladva a kötésszög csökkenni fog. Valóban ez a helyzet: Az ammóniában a H–N–H kötésszög 107,9°, ugyanakkor a megfelelő kötés- szög a PH3 és az AsH3 esetében 93,5°, illetve 92,2°.
  14. A magányos elektronpárnak nagyobb a térigénye, mint a ligandumoknak, ezért a ligandumok közötti kötésszög kisebb, mint a tetraéderes elrendeződésnek megfelelő érték. A szubsztituensek méretének növelésével a kötésszög nőni fog.
  15. CCl4,
    search
     ,
    search
    , SiF4,
    search
  16. CH3COOH, CH3CHO.
  17.  
    H2C=O, H2C=CH–CH=CH2, H2C=CH–CH=CH–CH=CH–CH2.
  18. HCºN, HCºC–CºCH, HCºCH,
  19. A maleinsav és fumársav közötti különbség a hidrogénkötéssel értelmezhető, mely a maleinsav két OH csoportja között könnyen kialakulhat, és amelyre a fumársavban a nagy távolság miatt nincs lehetőség.
  20. A He atomok között csak igen gyenge London-erők lépnek föl. Ugyanakkor a He atomok kicsiny tömege miatt a hőmozgás sokkal intenzívebb, mint más, nagyobb részecskék esetében.
  21. A molekulában a bór és a nitrogénatomok is 3-3 atommal kapcsolódnak, tehát sp2 hibridállapotban vannak. Ugyanakkor a gyűrűre merőleges pz atompályák egészen mások a nitrogén- és a bóratomok esetében. A bóratomok esetében ezek a pályák üresek, a nitrogénnél pedig kétszeresen betöltöttek, energiájuk azonban hasonló. Ezért a nitrogénatom betöltött pz pályája kölcsönhat a bóratom üres pz pályájával, és a benzolhoz hasonlóan ebben az esetben is 6 elektron (3 nitrogénatomon 3 magányos elektronpár) helyezkedik el 6 pz pályából képződött molekulapályán. A molekula elektronszerkezete tehát a benzoléhoz hasonló, ez magyarázza a vegyület stabilitását és az azonos kötéshosszakat. Megjegyezzük, hogy a benzolhoz való hasonlóság miatt a borazint szervetlen benzolnak is nevezik. Ugyanakkor az aromássága kisebb, mint a benzolé, hiszen itt különböző atomok (különböző elektronegativitással) alkotják a gyűrűt.
  22. a) Az oxigénmolekula két párosítatlan elektronja (11.12. ábra) lazító elektronpályán található. Ha eltávolítjuk ezeket az elektronokat, a molekula stabilitása nő, a kötéshossz tehát csökkenni fog. (További csökkenést okoz az, hogy az O2 molekulában a párosítatlan elektronok a Pauli-elv miatt taszítják egymást.) b) A nitrogénatom legmagasabb energiájú elektronjai kötő pályán helyezked- nek el, így eltávolításukkal a kémiai kötés gyengül, a kötéshossz nőni fog. c) A fluor erősen elektronegatív elem, míg a lítium erősen elektropozitív. A LiF molekula tehát fluoridionból és lítiumionból áll, melyeket a Coulomb-vonzás tart össze. A lítiumatom ionizációs energiája sokkal kisebb, mint a fluoratomé, ezért ha eltávolítunk egy elektront, akkor egy lítiumiont és egy semleges fluoratomot fogunk kapni, ezek között nem lép föl az előbb említett Coulomb-vonzás, így a kötéshossz jelentősen nőni fog)
  23. A 2-propenal esetében a C–C kötés rövidebb, mint az etán, etanol vagy az acetilén esetében. A C=O kötés jelentősen rövidebb, mint az egyszeres C–O kötés az etanolban, de kicsit hosszabb, mint az acetaldehidben. A C=C kötés a 2-propenal esetében kb. olyan hosszú, mint az etén esetében. Ebből az következik, hogy ebben a vegyületben is a butadiénhez hasonló delokalizált π-rendszer van, bár a delokalizáció itt kisebb mértékű.
  24. A transz-2-butén dipólusmomentuma zérus, a cisz-2-buténnek nem zérus.
  25. BF3, SiCl4, BeCl2, CaH2, PCl5.
  26.  
    A piros nyilak hossza arányos a dipólusmomentumokkal, irányuk a dipólusmomentum-vektor irányába mutat. A d) molekula szimmetrikus, dipólusmomentuma nincs.
  27. NH3, Cl–, CH3–CH2–OH, CH3–COOH, C17H33–COOH.
  28. A BF3 planáris trigonális molekula 120°-os kötésszögekkel. A reakció után a BF3–NH3 molekulában a bóratom tetraéderes szerkezetű lesz, kötésszögei közelítőleg 109°-osak lesznek.
  29. Praktikusan nincs hibridizáció, a hidrogének két merőleges p-pályához kötődnek.
  30. Polárosak a következők: NH3, PH3, BCl2F, SeF2, ICl3, IF5
  31. 5, 5, 5, 8, 21, 16, 25.
  32. sp3, sp2, sp2, sp2, sp2.
  33. sp3, sp3, sp3, sp3, sp3.
  34. sp3d, sp3d2, sp3d3, sp3.
  35. A hidrogénatom elektronkonfigurációja 1s1. Az első főkvantumszám csak egy pályát enged meg, így az nem is hibridizálódhat.
  36. A molekula könnyen asszociál: 2
    search
  37. A PCl5-ben a P, az AsCl5-ben az As sp3d hibridállapotban van. A nitrogén elektronkonfigurációja 1s22s22p3, vagyis nincs energiában közeli d-pályája.
  38. Mivel a fluor elektronegativitása jóval nagyobb, mint a hidrogéné, térigénye kisebb. Ezért a H–C–H kötésszög a tetraédereshez képest megnő (pontos számítások szerint 110,45° lesz), míg a H–C–F kötésszög lecsökken (108,47°-ra).
  39. Mivel a fluoratomok térigénye kisebb, mint a klóratomoké, ezért a fluoratomok a bipiramis két átellenes csúcsán helyezkednek el. A brómatomok térigénye nagyobb, mint a klóré, ezért ekvatoriális pozícióba kerülnek, vagyis a Br–P–Br kötésszög 120 fok körüli lesz, annál kicsit nagyobb. A Cl–P–Cl szögek 90°-nál kicsit kisebbek lesznek.
  40. Öt azonos szubsztituens esetén a trigonális bipiramis elrendeződés várható. Ezen módosít az eltérő szubsztituens. Amennyiben egy Br atomot a jóval kisebb térigényű F-re cserélünk, az ekvatoriális elhelyezkedésű szubsztituensek a fluor felé hajlanak. Amennyiben egy F-atomot cserélünk a jóval nagyobb térigényű Br-atomra, a kisebb térigényű szubsztituensek a brómtól elhajlanak és tetragonális piramis alakzat jön létre.
  41. Mivel a fluoratom térigénye kisebb, mint a klóré, az F–I–F kötésszög kisebb, mint a Cl–I–Cl szög. A molekula azonban mindkét esetben torzult T-alakú.
  42. Mindkét molekula piramis alakú, de a H–N–H kötésszögek nagyobbak, mint a H–P–H szögek.
  43. Az NF3 piramis alakú, mivel a nitrogénnek van egy magányos elektronpárja. A BF3 szabályos planáris háromszög alakú.
  44. A kötésszög fokozatosan csökken ahogy haladunk lefelé a periódusos rendszer egy oszlopában a nemkötő elektronpár növekvő térigénye miatt.
  45. I
    search
  46. search
    , AlCl3, GaBr3
  47. CBr4
  48. A nitrátion szerkezete hasonló a karbonátionéhoz. A nitrogén sp2 hibridállapotban van, a molekula síkjára merőleges a nitrogén magányos elektronpár- ját tartalmazó p-pálya és az oxigénatomok 1-1 elektront tartalmazó p-pályái. Ehhez adódik meg az ion negatív töltése, vagyis összesen 6 elektron tartózkodik a kombinálódó négy pályán. A keletkező négy molekulapálya sematikus képe az alábbi:
    Ezek közül az első három betöltött, a negyedik üres.
  49. A HF-molekulában a legerősebb a hidrogénkötés, mivel a fluor elektronegativitása a legnagyobb.
  50. A kénatom a 4 kötés kialakításához sp3d hibridállapotot hoz létre. A nemkötő elektronpár térigénye a legnagyobb, ezért ez a trigonális bipiramis alapjának egyik csúcsa felé néz. A négy kötés egy torzult tetragonális piramis alapját adja.
  51. kb. 218 nm
  52. A foszfor üres σ*-pályája. A hozzá tartozó kötő σ-pálya a P–F kötéshez tartozó sp3 hibrid.
  53. A benzol molekularácsban kristályosodik, melyben az egyes molekulák lapjukkal egymás felé fordulnak, míg a grafit egyes rétegei atomrácsot alkotnak. Egy-egy ilyen rétegben az elektronok könnyen delokalizálódnak.
  54. A germánium tiltott sávszélessége 72 kJ/mol, vagyis kb. 6000 cm–1, ami az infravörös tartományba esik. Az ennél nagyobb energiájú elektromágneses hullámokat a germánium elnyeli (ezért nem átlátszó), viszont az ennél kisebbeket átereszti.
  55. 6, 30, 138.
  56. Az összesített Van der Waals-erők olyan nagyok, hogy két molekula közti vonzóerő nagyobb, mint a molekulán belül az atomok kötési energiája. A polimer ezért elbomlik, mielőtt elpárologna.
  57. Minthogy a kinyújtott lánc entrópiája kicsi, ha a mechanikai erő megszűnik, a lánc még akkor is összegömbölyödik, ha a gömbölyödött és nyújtott konformációk közötti energiakülönbség elhanyagolható. Léteznek azonban olyan esetek is, mikor a megnyújtott és parallel beállású láncok közötti kölcsön- hatások olyan erősek, hogy túlkompenzálják az entrópianövekedés okozta szabadentalpia-csökkenést. Ilyen pl. egy polietilén szalag meghúzásakor jelentkező „nyakképződés”, mely meg is marad, nem alakul vissza.
  58. Az
    search
     paramágneses, ez a tulajdonsága mérhető.
  59. Az NO-molekulában eggyel kevesebb elektron van mint az O2-ben. Elektronkonfigurációja a következő: (1σ1s)2, (1σ*1s)2, (2σ2s)2, (2σ*2s)2, (2σ2p)2, (2π2p)4, (2π*2p)1. Ebből következően a kötésrend: 2,5.
  60. 3.
  61. (1) Diszperziós kölcsönhatás minden esetben lehetséges. (2) Indukciós kölcsönhatás lehetséges az NH3 – CH4 párnál. (3) Orientációs erők hatnak a HCl – HBr és a H2S – H2O párnál. (4) Végül H-kötés feltételezhető a H2S – H2O pár esetében. Megjegyezzük, hogy a HCl – HBr pár esetében is elvileg lehetséges H-kötés.
  62. Az N2-molekula Herzberg-száma 6, a Ne2 Herzberg-száma 0.
  63. 0, 1/2, 1, 1/2
  64. 2, 3/2, 5/2, 1, 1/2
  65. Zérus.
  66. A 2. sorban 3 (N2), a 4. sorban 6 (Cr2).
  67. 3
  68. C: 1s2,2s2,2p2, N: 1s2,2s2,2p3, CN: σ(1s)2, σ*(1s)2, σ(2s)2, σ*(2s)2, π(2p)4, σ(2p)1.
  69. Mivel a Li2- és Be2-molekulákban a p-pályák betöltetlenek, nincs is kölcsönhatás ezek, valamint az s-pályák között. Ezért az eredeti pályasorrend várható.
  70. Mindegyik szerkezet szabályos síkbeli háromszög alakú, a központi atom sp2 hibridállapotban van.
  71. Mindegyik központi atom körül 3 kötő és egy magányos elektronpár van, melyek sp3 hibridállapotot vesznek fel, tehát tetraéderes orientáció várható. A molekulák alakja ezért háromszög alapú piramis. Mivel a magányos elektronpár térigénye nagyobb, mint a kötőpároké, a Cl–X–Cl kötésszög kisebb 109,5°-nál. A C-től a Pb-ig a központi atom elektronegativitása csökken, ezért ebben az irányban a Cl–X–Cl kötésszög is csökken, vagyis a piramis a C-től a Pb-ig egyre „csúcsosabb”.
  72. a) A pályák száma nem változik: ahány atompálya kombinálódik, annyi molekulapálya, illetve hibridpálya keletkezik. Más kérdés az, hogy hány atompályát kombinálunk az egyik és a másik esetben.
    b) A hibridpályák energiája az őket létrehozó atompályák energiájának az átlaga. c) Nem lehetséges. 3 p-pályából bárhogy is keverjük őket, mindig 3 p-pálya lesz – legfeljebb az irányuk változik.
  73. A gyűrűatomok közötti kötésszög közel 60°. Ennek ellenére a kettős kötéssel kapcsolódó szénatomok közelítőleg sp2, míg a CH2-csoport szénatomja sp3 hibridállapotban van. Mivel a C–C–C szög az ideális tetraéderes szög helyett csak 60°, ezért a központi szénatom gyűrűatomok felé eső hibridpályáinak a térigénye lecsökken, így a H–C–H kötésszög megnő (mérések szerint 117°).
  74. A ciklopropenil-kation síkmolekula, melynek szénatomjai sp2 hibridállapotban vannak. A kettős kötés π-elektronjai delokalizálódnak a harmadik szénatom azonos irányú üres p-pályájával és egy 2 elektronos, 3 centrumos elektronrendszert hoznak létre, melyben a szénatomok teljesen egyformák, a pozitív töltés egyenletesen oszlik el a három szénatomon. Ezért a molekula egyenlő oldalú háromszög alakú, aromás és valódi szerkezete az alábbi ábrával jellemezhető:
  75. Aromás vegyületek: a, e, f, g, h, i, j, k
  76. A négy lehetséges optikai izomer a következő:
  77. 8.
  78. Fentről lefelé: sp2, sp3, sp3, sp3, sp3.
  79. A 11.15. ábrán csak a vegyértékpályák vannak föltüntetve, de nyilvánvalóan a betöltött molekulapályák száma zárt héjú molekulák esetén a molekula elektronszámának a fele. Ennek megfelelően: a) 5, b) 5, c) 5, d) 8, e) 7, f) 21.
  80. a) Az allén a kumulált kettős kötések miatt merev molekula. Csupán egyfajta konformációja létezik. b) Szerkezeti izomerek a következők:
  81. a) A két szélső szénatom sp2, a középső sp hibridállapotban van. b) A molekula csak abban az esetben lehetne sík, ha a középső szénatomja is sp2 hibridállapotban lenne. Ez esetben viszont a középső szénatomon egy, a síkban fekvő magányos elektronpár lenne. Mivel a középső szénatom sp hibridállapotban van, ebből következik a CH2-csoportok merőleges térállása.
  82. a) és d).
  83. 3, 4.
  84. 218 lehetséges benzolizomert azonosítottak, melyeket az eredeti publiká- cióból (Journal of Physical Chemistry, 108. kötet, 11433. oldal, 2004) változtatás nélkül adunk közre. Az egyes izomereket a gyűrűk száma szerint csoportosították:
  85. a) Mivel a második C-atom minden szubsztituense különböző, de az első C-atomé nem, ezért a molekulának két optikai izomerje létezik.
    b) Mindkét szénatom szubsztituensei különböznek, így a molekulának négy optikai izomerje létezik.
    c) Mivel a szénatomok 2-2 szubsztituense azonos (2-2 hidrogén), a molekula nem királis.
  86. Mivel a hibridizációs modell a molekulapálya-modell lebutításából származik, a kettő közül az utóbbi áll a valósághoz közelebb.
  87. A molekulának nincs dipólusmomentuma.
  88. Természetesen megfelelő szennyezéssel. Ha p-típusú bórral szennyezzük a gyémántot, a tiltott sávban a vegyértéksáv közelében üres nívók alakulnak ki. Ilyenek például a kék színű természetes gyémántok. Ezek p-típusú félvezetők, vagyis bennük a vegyértéksávban levő lyukak vezetnek. Ha a bór koncentrációja növekszik, a vegyértéksáv fölött található üres szintek is sávot alkotnak, mely kellő B-koncentráció esetén összeér a betöltött vegyértéksávval: ettől kezdve a gyémánt fémesen vezetni fog. A jelenséget felhasználják rendkívül stabil és ellenálló gyémántelektródok kialakítására. Ilyenkor a bórtartalmú gyémántot ún. CVD technológiával (Chemical Vapour Deposition) párologtatják egy indifferens anyag felületére.
  89. Tudjuk, hogy a szilícium és a germánium félvezetők. Azt is tudjuk, hogy a fémeknek nincs tiltott sávjuk. Ezek alapján az ón félvezető. Megjegyezzük, hogy a fenti adat csak az ón szürke módosulatára igaz.
  90. A két, egymásra merőleges π-kötés degenerált. Éppen úgy, mint az atompályák esetében, a degenerált molekulapályák tetszőleges lineáris kombinációja is jó megoldás. Csak ebben az esetben a degenerált pályák együttesen nem gömböt, hanem hengert adnak. Ennek megfelelően a hármas kötés körül az elfordulás akadálytalan. Az acetilén lineáris molekula, ezért a tengely menti fogás lényegtelen. De például a diszilil-acetilén már nem lineáris, ezért a forgás különböző konformációkat állít elő.
  91. sp vagy sp2 hibridizáció képzelhető el (sp3 hibridizáció esetén csak egyszeres lenne a kötés, ami nem valószínű), az első esetben hármas kötés, míg a másodikban kettős kötés jön létre. A rövid kötéstávolság azt sugallja, hogy az atomok közötti kötésrend 2-nél némileg nagyobb, a kvantumkémiai számítások is ezt az elképzelést támasztják alá.
  92.  
search
:
search
 ,
kötésrend: 2
search
:
search
,
kötésrend: 3
  1. a) A molekula két szénatomja, a gyűrű nitrogénatomjai, valamint a *-gal jelölt nitrogének sp2 hibridállapotban vannak, tehát planárisak. Minden nitrogén magányos elektronpárja a molekula síkjában fekszik. Az azidcsoportok lineárisak és ugyancsak a gyűrű síkjában fekszenek, vagyis a teljes molekula planáris és delokalizált. Elvileg a csillagos nitrogének mentén a csoportok elfordulhatnának, de akkor a molekula teljes delokalizációja megszünne és ez energia növekedéssel járna.
    b) A létező legstabilisabb vegyületek egyike a nitrogén, mivel az N2 molekula hármaskötését igen nehéz szétbontani. Így, ha lehetőség adódik, hogy nitrogéntartalmú vegyületekből nitrogéngáz szabaduljon fel, az töméntelen energia felszabadulásával jár. Természetesen energia felszabadulással jár az ugyancsak nagyon stabilis CO2, és H2O képződése is. Ha mindemellett a keletkező anyagok (kismolekulák) térfogata nagyobb, mint az eredeti szerves anyagé volt, máris minden feltétel adott a lökéshullámmal kísért gyors reakcióhoz – vagyis a robbanáshoz.
  2. A két szélső szénatom sp3, a középső sp2 hibridállapotban van, és kettős kötéssel kapcsolódik a kénhez. A három szén és a kénatom egy síkban fekszenek:
 
  1. VSEPR: a báriumon 2 vegyértékelektron van, tehát lineáris szerkezet várható. Hibridizáció: a két s-elektron egyike promócióval a p-pályára lép, majd kialakul az sp-hibridizáció. Tehát az elmélet ezúttal is lineáris szerkezetet jósol.
    Mindezek ellenére a molekula erősen hajlott, az F-Ba-F szög mindössze 108o! De hajlított szerkezetet ad a többi Ca-Sr-Ba halogenid is. Kvantumkémiai vizsgálatok bizonyítják, hogy e molekulák szerkezetének kialakulásában részt vesznek a bárium (stroncium kálcium) d-pályái is, melyek a töltés nem lineáris eloszlását, és így végeredményben a hajlott szerkezetet eredményezik. A példa azt is demonstrálja, hogy a VSEPR és a hibridizációs modell csak közelítő becsléseket adhat, pontos eredményeket csakis pontos számítások vagy mérések szolgáltatnak.
  2. Oxidációfok: +3. b) Az Au3+ elektronkonfigurációja [Xe]4f145d8. Négy datív-kötést kell létrehozni a négy kloridion 8 elektronjának fogadásához, melyekhez 1 üres d-pálya, valamint egy üres s-pálya és két üres p-pálya szükséges. Az öt d-pálya kétféleképpen hasadhat föl: 3 + 2 pályára, ha a külső tér tetraéderes – ekkor a kérdéses hibridizáció d3s –, illetve 1+2+1+1 pályára, ha a tér planáris négyzetes. Mivel csak 1 d-pálya üres, az utóbbi valósul meg, vagyis a kérdéses hibridállapot dsp2, amely c) planáris négyzet alakú komplex iont ad az alábbiak szerint:
  3. Az alábbi ábra demonstrálja a klasszikus és a rövid-erős hidrogénkötés közötti különbséget. Mindkét esetre felrajzoltuk a zéruspont-rezgés helyzetét is. A klasszikus H-kötésben a H-atom mindig az egyik atomhoz (donor) van közelebb, a másikhoz (acceptor) pedig távolabb. Rövid-erős H-kötés esetén is van energiagát a potenciálfüggvény közepén, de mivel a zéruspont-rezgés energiája ennél magasabban van, a hidrogén ezt a gátat “nem veszi észre”, ezért az idő átlagában középen található.
  4. Az ábrán alább két láncszem egymásba kapcsolódását látjuk. Előfordulhat ez akár molekulák között is, pl. két sokatomos gyűrű összefonódása során. Ilyenkor az egyes gyűrűk között nincs, vagy csak csekély az elektroneltolódás, a két gyűrű mégsem válik szét. Az ilyet mechanikai kötésnek nevezzük.
 
Általános kémia

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

Nyomtatott megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 114 6

Kémia

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimer-kémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több – tipográfiailag is elkülönített – szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolat-menet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz – másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-kemia-uj//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave