Általános kémia
Negyedik, átdolgozott kiadás
4. kiad.
Ellenőrző kérdések
- Mennyiben „elemi” egy kémiai elem?
- Melyek a legújabban felfedezett (és majd felfedezendő) kémiai elemek elnevezési szabályai?
- Hogyan fogalmazná meg az állandó és a többszörös súlyviszonyok törvényeit?
- Hogy szól Avogadro törvénye?
- Mi az elektronok, protonok és neutronok aránya egy atomban?
- Mit nevezünk egy atom rendszámának?
- Mi a különbség az izotóp és az izomer között?
- Hogy nevezik a hidrogén természetben előforduló izotópjait?
- Hogyan definiáljuk az atomtömeget?
- Hogy változik az atom tömege és rendszáma
- αrészecske sugárzása során
- βrészecske sugárzása során
- grészecske sugárzása során?
- Mi az urán bomlási sorának végterméke?
- Mi az elektronegativitás?
- Hogyan épül fel az elemek periódusos rendszere?
- Hol helyezkednek el a periódusos rendszerben a fémek, hol a nemfémes elemek?
- Mely elemeket nevezzük átmenetifémeknek?
- Mely elemeket nevezzük ritkaföldfémeknek?
- Mely elemeket nevezzük halogéneknek?
- Sorolja fel az alkálifémeket és az alkáliföldfémeket!
- Mi a különbség fémek és nemfémek között?
- Hány periódusa és hány oszlopa van a „hosszú” periódusos rendszernek?
- Mi a különbség a tapasztalati képlet és az összegképlet között?
- Mi a szerkezeti izoméria lényege?
- Értelmezze az ionos kötést a vegyülő atomok elektronszerkezete alapján!
- Értelmezze a kovalens kötést a vegyülő atomok elektronszerkezete alapján!
- Mit nevezünk oktettszabálynak?
- Mikor mondjuk, hogy egy kötés poláros, és mikor azt, hogy apoláros?
- A kémiában miért hasznos a mól fogalmának bevezetése, annak ellenére, hogy ugyanúgy tömeget jelöl, mint a gramm?
- Miért nevezzük a szénvegyületeket „szerves” vegyületeknek?
- Mi a különbség a savak és a bázisok között?
- Mit nevezünk anionnak, és mit kationnak?
- Hogyan, miféle kísérlettel különböztethetnénk meg pozitív és negatív ionokat?
- Hogyan változik az elemek elektronegativitása a periódusos rendszerben?
- A periódusos rendszerben a hidrogén helye bizonytalan. Ha azt mondjuk, egy elektron leadásával egyszeresen pozitív iont kapunk, akkor az alkáliak közé tartozik, ha meg azt, hogy egy elektron felvételével ugyancsak zárt héjú konfigurációhoz, egyszeresen negatív ionhoz juthatunk, akkor a halogének csoportjának a tagja. Mi a véleménye az elmondottakkal kapcsolatban? Véleménye szerint hová tartozik a hidrogén?
- Mi a különbség a molekulatömeg és a mól között?
- Mi a különbség a mól és a mol között? Csak az ékezet?
Tartalomjegyzék
- Általános kémia • Negyedik, átdolgozott kiadás
- Impresszum
- Előszó a negyedik kiadáshoz
- Előszó a harmadik kiadáshoz
- Előszó a második kiadáshoz
- Előszó
- 1. Fizikai mennyiségek és mérésük
- 2. Elemek és vegyületek
- 3. Keverékek és elegyek
- 4. Kémiai reakciók
- 5. Halmazok, halmazállapotok, halmazállapot-változások
- 5.1. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek
- 5.1.1. Gázok állapotai és állapotegyenletei
- 5.1.2. Folyadékállapot
- 5.1.3. A szilárd állapot jellemzői
- 5.1.3.1. A kristályok szerkezete
- 5.1.3.2. Mi van az elemi cellában?
- 5.1.3.3. Kvázikristályok
- 5.1.3.4. Átmenet a cseppfolyós és kristályos állapotok között
- 5.1.3.5. Szilárd anyagok felületi sajátságai
- 5.1.3.6. Olvadás: a kristályrács összeomlása
- 5.1.3.7. Szilárd anyagok gőztenziója
- 5.1.3.8. Amorf anyagok
- 5.1.3.1. A kristályok szerkezete
- 5.2. Egykomponensű rendszerek fázisegyensúlyai
- 5.3. Kétkomponensű rendszerek
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 5.1. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek
- 6. A kémiai termodinamika alapjai
- 6.1. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele
- 6.2. Munka és energia: a termodinamika első főtétele
- 6.3. A folyamatok iránya: a II. főtétel
- 6.4. Az entrópia abszolút értéke: a III. főtétel
- 6.5. Kémiai potenciál. A fundamentális egyenlet
- 6.6. Termokémia
- 6.7. Anyagtranszport
- 6.8. Az egyensúly
- 6.9. Egyensúly és kémiai potenciál
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 6.1. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele
- 7. Kémiai egyensúlyok
- 8. Sav-bázis elméletek
- 9. Elektrokémia
- 10. Az atomok szerkezete
- 11. A molekulák szerkezete
- 11.1. A kémiai kötés
- 11.2. A molekulák geometriája
- 11.3. A molekulák belső mozgásformái: rezgő- és forgómozgás
- 11.4. Az elektronsűrűség
- 11.5. Molekulák közötti kölcsönhatások
- 11.6. Anyagi és molekuláris tulajdonságok
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 12. A kémiai kinetika
- Adattár
- Az összefoglaló feladatok megoldásai
- Mutató
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
Nyomtatott megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 114 6
A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimer-kémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása. A könyv több – tipográfiailag is elkülönített – szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolat-menet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti. Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz – másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-kemia-uj//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero