Tartalomjegyzék

• Általános kémia • Negyedik, átdolgozott kiadás
• Impresszum
• Előszó a negyedik kiadáshoz
• Előszó a harmadik kiadáshoz
• Előszó a második kiadáshoz
• Előszó
• chevron_right1. Fizikai mennyiségek és mérésük
  • chevron_right1.1. Méréstechnikai, méréselméleti alapfogalmak
    • 1.1.1. Mértékegységek
    • 1.1.2. Összetett és származtatott egységek
    • 1.1.3. Nagyságrendek
    • 1.1.4. Dimenzióanalízis
    • 1.1.5. A mérés mint művelet, folyamat
  • chevron_right1.2. Alapvető fizikai mennyiségek és mérésük
    • 1.2.1. A hosszúság
    • 1.2.2. A térfogat
    • 1.2.3. A tömeg
    • 1.2.4. A sűrűség
    • 1.2.5. Az erő, az impulzus, a munka és a teljesítmény
    • 1.2.6. A nyomás
    • 1.2.7. A hőmérséklet
  • Ellenőrző kérdések
  • Összefoglaló feladatok
• chevron_right2. Elemek és vegyületek
  • chevron_right2.1. Atomok és elemek
    • 2.1.1. Az atomok stabilitása
    • 2.1.2. Az elemek periódusos rendszere
  • chevron_right2.2. Molekulák és vegyületek
    • 2.2.1. A kémiai képlet
    • 2.2.2. Ionos kötés
    • 2.2.3. Kovalens kötés
  • 2.3. Az Avogadro-szám és a mól fogalma
  • 2.4. A vegyületek osztályozása
  • 2.5. A vegyületek elnevezése
  • Ellenőrző kérdések
  • Összefoglaló feladatok
• chevron_right3. Keverékek és elegyek
  • chevron_right3.1. Homogén és heterogén rendszerek
    • 3.1.1. Kolloid rendszerek
  • chevron_right3.2. Oldatok, elegyek
    • 3.2.1. Koncentrációk, koncentrációszámítás
  • Ellenőrző kérdések
  • Összefoglaló feladatok
• chevron_right4. Kémiai reakciók
  • 4.1. Kémiai reakcióegyenletek
  • 4.2. A kémiai reakciók típusai
  • chevron_right4.3. Oxidáció-redukció
    • 4.3.1. Az oxidáció foka
    • 4.3.2. Vegyületek elnevezése. A 2.5. pont folytatása
    • 4.3.3. Redoxireakciók
  • 4.4. Kémiai reakciók mennyiségi viszonyai: sztöchiometria
  • Ellenőrző kérdések
  • Összefoglaló feladatok
• chevron_right5. Halmazok, halmazállapotok, halmazállapot-változások
  • chevron_right5.1. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek
    • chevron_right5.1.1. Gázok állapotai és állapotegyenletei
      • 5.1.1.1. A tökéletes gáz állapotegyenlete
      • 5.1.1.2. Reális gázok állapotegyenlete
    • chevron_right5.1.2. Folyadékállapot
      • 5.1.2.1. Felületi feszültség
      • 5.1.2.2. A viszkozitás
      • 5.1.2.3. A párolgás
    • chevron_right5.1.3. A szilárd állapot jellemzői
      • 5.1.3.1. A kristályok szerkezete
      • 5.1.3.2. Mi van az elemi cellában?
      • 5.1.3.3. Kvázikristályok
      • 5.1.3.4. Átmenet a cseppfolyós és kristályos állapotok között
      • 5.1.3.5. Szilárd anyagok felületi sajátságai
      • 5.1.3.6. Olvadás: a kristályrács összeomlása
      • 5.1.3.7. Szilárd anyagok gőztenziója
      • 5.1.3.8. Amorf anyagok
  • 5.2. Egykomponensű rendszerek fázisegyensúlyai
  • chevron_right5.3. Kétkomponensű rendszerek
    • 5.3.1. Gázelegyek
    • chevron_right5.3.2. Folyadékelegyek, folyadék–gőz egyensúlyok
      • 5.3.2.1. Korlátlanul elegyedő folyadékpárok
      • 5.3.2.2. Folyadék–gáz elegyek, avagy hogyan készítsünk erős szódavizet?
      • 5.3.2.3. Korlátlanul elegyedő folyadékpárok (folytatás)
      • 5.3.2.4. Korlátoltan elegyedő folyadékpárok
    • 5.3.3. Kétkomponensű szilárd–folyadék egyensúlyi rendszerek
    • chevron_right5.3.4. Kolligatív sajátságok
      • 5.3.4.1. A tenziócsökkenés törvénye
      • 5.3.4.2. A forráspont-emelkedés törvénye
      • 5.3.4.3. A fagyáspontcsökkenés törvénye
      • 5.3.4.4. Ozmózisnyomás
  • Ellenőrző kérdések
  • Összefoglaló feladatok
• chevron_right6. A kémiai termodinamika alapjai
  • 6.1. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele
  • 6.2. Munka és energia: a termodinamika első főtétele
  • chevron_right6.3. A folyamatok iránya: a II. főtétel
    • 6.3.1. Az entrópia
    • 6.3.2. Mitől függ a termodinamikai valószínűség?
  • 6.4. Az entrópia abszolút értéke: a III. főtétel
  • 6.5. Kémiai potenciál. A fundamentális egyenlet
  • chevron_right6.6. Termokémia
    • 6.6.1. Belső energia és hő
    • 6.6.2. Az entalpia
    • 6.6.3. Latens hők
    • 6.6.4. Kémiai reakciók entalpiaváltozása. A Hess-tétel
    • 6.6.5. Energiaforrásaink
  • chevron_right6.7. Anyagtranszport
    • 6.7.1. A szabadentalpia
    • 6.7.2. Standard moláris szabadentalpia
  • 6.8. Az egyensúly
  • 6.9. Egyensúly és kémiai potenciál
  • Ellenőrző kérdések
  • Összefoglaló feladatok
• chevron_right7. Kémiai egyensúlyok
  • 7.1. Kémiai reakciók hajtóereje: az affinitás
  • chevron_right7.2. Az egyensúlyi állandó
    • 7.2.1. Végül is mitől függ a kémiai egyensúly?
  • 7.3. Homogén és heterogén egyensúlyok
  • 7.4. A víz ionizációs egyensúlya és a pH
  • chevron_right7.5. Sav-bázis egyensúlyok
    • 7.5.1. Gyenge savak és bázisok
    • 7.5.2. Hidrolízis
    • 7.5.3. Pufferek
    • 7.5.4. Gyenge és erős savak (gyenge és erős bázisok) elegye
    • 7.5.5. A közelítések és elhanyagolások szerepe egyensúlyi számításokban
    • 7.5.6. Titrálás, indikátorok
  • chevron_right7.6. Oldhatósági egyensúlyok
    • 7.6.1. Az ásványok és kőzetek keletkezése
  • Ellenőrző kérdések
  • Összefoglaló feladatok
• chevron_right8. Sav-bázis elméletek
  • 8.1. Az Arrhenius-féle sav-bázis elmélet
  • 8.2. A Brønsted–Lowry sav-bázis elmélet
  • 8.3. Protonállapotok
  • 8.4. A Lewis-féle sav-bázis koncepció
  • 8.5. Szupersavak
  • 8.6. Kritikai észrevételek és további elméletek
  • Ellenőrző kérdések
  • Összefoglaló feladatok
• chevron_right9. Elektrokémia
  • chevron_right9.1. Az elektródpotenciál
    • 9.1.1. Fém-fémion rendszerek
    • 9.1.2. Gázelektródok
    • 9.1.3. Másodfajú elektródok
    • 9.1.4. Redoxielektródok
    • 9.1.5. pH-függő elektródok
  • chevron_right9.2. Pourbaix-diagramok és redoxireakciók
    • 9.2.1. Pourbaix-diagramok
    • 9.2.2. Redoxirendszerek – másként
    • 9.2.3. Korrózió, korrózióvédelem
  • chevron_right9.3. Galvánelemek
    • 9.3.1. Galvánelem és kémiai egyensúly
    • 9.3.2. Galvánelemek és akkumulátorok
  • chevron_right9.4. Elektrokinetikai jelenségek és egyéb huncutságok
    • 9.4.1. Elektroforézis
    • 9.4.2. Elektrokrom effektus
    • chevron_right9.4.3. Elektrolízis
      • 9.4.3.1. Klóralkáli elektrolízis
      • 9.4.3.2. Galvanizálás
  • Ellenőrző kérdések
  • Összefoglaló feladatok
• chevron_right10. Az atomok szerkezete
  • 10.1. Kísérleti előzmények
  • chevron_right10.1.1. A fény
    • 10.1.2. A fényelektromos effektus
    • 10.1.3. A hidrogénatom vonalas spektruma
    • 10.1.4. Iránykvantálás
  • 10.2. A kvantummechanika matematikai háttere
  • chevron_right10.3. Az atomok szerkezete
    • 10.3.1. A kvantummechanikai atommodell
    • 10.3.2. A spin és a Pauli-elv
    • 10.3.3. Többelektronos atomok. A periódusos rendszer felépítése
    • 10.3.4. A periódusos rendszer csodái
    • 10.3.5. Hová kerüljenek a jövőbeli elemek?
    • 10.3.6. Ki látott már atomot?
  • 10.4. Az elemek keletkezése
  • Ellenőrző kérdések
  • Összefoglaló feladatok
• chevron_right11. A molekulák szerkezete
  • chevron_right11.1. A kémiai kötés
    • 11.1.1. A hidrogénmolekula
    • 11.1.2. Hogyan kombinálódnak a pályák egymással?
    • 11.1.3. Kétatomos molekulák elektronszerkezete
    • chevron_right11.1.4. Többatomos molekulák elektronszerkezete
      • 11.1.4.1. A hibridizáció
      • 11.1.4.2. π-rendszerek delokalizációja
    • chevron_right11.1.5. Nagyon-nagyon sokatomos „molekulák” elektronszerkezete
      • 11.1.5.1. Szilárd testek elektromos vezetése
  • chevron_right11.2. A molekulák geometriája
    • 11.2.1. A vegyértékhéj-elektronpár taszítási elmélet
  • chevron_right11.3. A molekulák belső mozgásformái: rezgő- és forgómozgás
    • 11.3.1. A molekulák forgómozgása
    • 11.3.2. Molekulák rezgőmozgása: a mikroszkopikus örökmozgó
    • 11.3.3. Molekulák konformációs lehetőségei
    • 11.3.4. Sztereokémiai ábrázolásmódok
  • chevron_right11.4. Az elektronsűrűség
    • 14.4.1. A molekulák alakja
    • 11.4.2. Hol az az atom és hol van az a kötés?
  • chevron_right11.5. Molekulák közötti kölcsönhatások
    • 11.5.1. A Van der Waals-erők
    • 11.5.2. A hidrogénkötés
    • 11.5.3. Gulliver és a törpék
  • 11.6. Anyagi és molekuláris tulajdonságok
  • Ellenőrző kérdések
  • Összefoglaló feladatok
• chevron_right12. A kémiai kinetika
  • chevron_right12.1. A kémiai reakciók időbeli lefutása
    • 12.1.1. A sebességi törvény
    • 12.1.2. A reakciók rendje
    • 12.1.3. A reakciósebesség hőmérsékletfüggése
    • 12.1.4. Az átmenetiállapot-elmélet
    • 12.1.5. Katalízis
    • 12.1.6. A reakciósebesség mérése
  • chevron_right12.2. A kémiai reakciók mechanizmusa
    • 12.2.1. A reakciók molekularitása
    • 12.2.2. Összetett reakciók típusai
  • 12.3. Elemi reakciók dinamikája
  • 12.4. Kémiai reaktorok
  • Ellenőrző kérdések
  • Összefoglaló feladatok
• Adattár
• chevron_rightAz összefoglaló feladatok megoldásai
  • 1. fejezet
  • 2. fejezet
  • 3. fejezet
  • 4. fejezet
  • 5. fejezet
  • 6. fejezet
  • 7. fejezet
  • 8. fejezet
  • 9. fejezet
  • 10. fejezet
  • 11. fejezet
  • 12. fejezet
• Mutató

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

Nyomtatott megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 114 6

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimer-kémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több – tipográfiailag is elkülönített – szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolat-menet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz – másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-kemia-uj//